MAGYAR GY GYPEDAG GUSOK EGYES LET NEK KONFERENCI JA Salg tarj n, 2005. j nius 23 25.

1. MAGYAR GY�GYPEDAG�GUSOK EGYES�LET�NEK KONFERENCI�JASalg�tarj�n, 2005. j�nius 23�25. KISISKOL�SOK OLVAS�SI HIB�I LORIK J�ZSEF ELTE B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai Foiskolai Kar Fonetikai �s Logop�diai Tansz�k inform�ci�, megbesz�l�s: lorik@barczi.hu, lorikfpeteny@t-online.hu

2. Mirol fogok besz�lni? 1. Az olvas�szavar fenomenol�gi�j�nak �s etiol�gi�j�nak megk�l�nb�ztet�s�rol. 2. Egy �j olvas�svizsg�latr�l �s hibaelemz�si m�dszerrol. 3. A j�l �s gyeng�n olvas� m�sodik oszt�lyos gyermekek olvas�si hib�ir�l.

3. FENOMENOL�GIA g�r. el. 1. tud a k�zvetlen�l �szlelheto saj�toss�gokra, ill. ezek �sszef�gg�seire ir�nyul� le�r�... kutat�s�3. orv t�nettan(In Bakos F. (1974): Idegen szavak �s kifejez�sek sz�t�ra. Budapest, Akad�miai Kiad�, Kossuth K�nyvkiad�.)

4. T�NET (t�bbnyire tbsz-ban)Vmely folyamat, �llapot, jelens�g �szlelheto k�lso jele, megnyilv�nul�sa, amelynek alapj�na k�rd�ses �llapot, jelens�g bizonyos v. val�sz�nu megl�t�re, ill. bek�vetkezt�relehet k�vetkeztetni.A gazdas�gi v�ls�g, a fellend�l�s ~ei.; az �regkor ~ei. (t�bbnyire tbsz-ban) (Orvos) Az eg�szs�ges, rendes �llapott�l val� elt�r�snek, betegs�gnek �szlelheto, k�lso jelekben val� megnyilv�nul�sa. A t�fusz ~ei. Vannak ~ek, amelyek jellemzok valamely betegs�gre. M�rgez�si ~ek mutatkoznak. (A magyar nyelv �rtelmezo sz�t�ra. VI. Budapest, Akad�miai Kiad�, 1983.)

5. AZ OLVAS�SZAVAR (DISZLEXIA) T�NETEIAzok az olvas�si folyamatban k�zvetlen�l �szleheto jelek, amelyek az olvas�st jellemzik, ill. az elolvasand� egys�gek (betuk, szavak, mondatok, sz�veg) �s az olvas�s eredm�ny�nek �sszevet�sekor elt�r�st mutatnak.M�s szavakkal: az idobeli jellegzetess�gek, valamint a c�lsz� (-mondat stb.) �s a realiz�lt sz� (mondat stb.) k�l�nbs�ge. Ilyenek a lass� olvas�si temp�,a gyakori �jrakezd�s, ill.az olvas�s hib�i: k�nyv > konyv: � > o,lap�t > lat�p: t > p, p > t,szoknya > szonya: k > -,orvos > orovos: - > o.

6. Az olvas�szavarok t�bbdimenzi�s etiol�giai elm�leteR. M�ller modellj�nek (1970) fobb elemei

7. Az elm�let szerint az olvas�szavarn�l az okok kombin�ci�jak�nt t�bb t�nyezo egy�tthat�s�r�l van sz�, illetve ezen okok kombin�ci�j�nak szerkezete minden egyes gyermekre jellemzo, vagyis gyermekrol gyermekre v�ltoz�.R. M�ller h�rom szintet k�l�nb�ztet meg:� a t�netek fenomenol�giai szintj�t,� a szekunder okok (m�sodik) etiol�giai szintj�t �s � a primer okok (elso) etiol�giai szintj�t.

8. A t�netek fenomenol�giai szintje Az olvas�si zavar megfigyelheto jelens�gform�i.Ez a felsz�n, amit tapasztalunk (p�ld�ul hangos olvas�skor).� Kvantitat�v (mennyis�gi) t�netek: �ltal�nos teljes�tm�nycs�kken�s, amely lass� olvas�si-�r�si temp�ban �s tart�s hib�z�sban nyilv�nul meg. � Kvalitat�v (minos�gi) t�netek: a hib�z�s m�dja, t�pusa, amelyeket az olvas�sgyenge gyermek gyakrabban k�vet el, mint a referenciacsoport �tlaga. � Idobeli t�netek: teljes�tm�nyingadoz�s, vagyis a k�l�nb�zo idopontokban m�rt teljes�tm�ny nagyon elt�ro.

9. A szekunder okok (m�sodik etiol�giai) szintjeAzok a pszichikus teljes�tm�nyek �s funkci�k mutatnak zavart, amelyek az olvas�s �s �r�s aktu�lis megval�s�t�s��rt felelosek.Ezek a direkt okok, az aktu�lis funkci�-gyenges�gek, amelyek k�zvetlen�l az olvas�st �s �r�st akad�lyozz�k, �s a fenomenol�giai szint t�neteit h�vj�k elo.

10. A szekunder okok k�z�tt a k�vetkezok szerepelnek:gnosztikus gyenges�g� �szlel�si gyenges�g: a k�rnyezetbol sz�rmaz� inform�ci� felv�tel�nek zavara (tagol�si gyenges�g, szint�zisgyenges�g, differenci�l�si gyenges�g, t�ri labilit�s) � t�rol�si gyenges�g: az inform�ci�k bev�s�s�nek �s t�rol�s�nak zavara � a gondolkod�si funkci�k gyenges�ge: az inform�ci�feldolgoz�s zavarabesz�dgyenges�g (diszf�zia)motiv�ci�s zavarok

11. A primer okok (elso etiol�giai) szintjeA szekunder etiol�giai szint aktu�lis funkci�gyenges�g�t bizonyos meghat�rozott, permanensen hat� kedvezotlen k�rnyezeti felt�telek vagy konstitucion�lis, illetve diszpoz�ci�s zavarok v�ltj�k ki.Ha ezek a permanensen (�lland�an) hat� t�nyezok nem k�zvetlen�l okozz�k az olvas�szavart, indirekt, k�zvetett okokr�l besz�lhet�nk. 

12. R. M�ller a k�vetkezoket sorolja a primer, (indirekt) okok k�z�� konstitucion�lis (diszpoz�ci�s) hi�nyoss�gok: fiziol�giai zavarok, dominanciazavarok,  fejlod�si visszamarad�s,  intelligenciaelmarad�s,  � k�rnyezeti hi�nyoss�gok: gyakorl�si hi�ny,  neurotikus zavarok.

13. B�rhogyan v�lekedj�nk is a M�ller �ltal felv�zolt modell r�szleteirol, a hierarchia �rv�nyess�g�t nem vitathatjuk. Vagyis el kell v�lasztanunk egym�st�l az okokat �s a t�neteket, s ezt a sz�tv�laszt�st az elnevez�sben is �rv�nyes�ten�nk kell.

14. Az olvas�s hib�inak (t�neteinek)t�bb szerzo munk�j�b�l �ssze�ll�tott (nem teljes) magyar list�ja(nevez�ktana)K�rd�s:MINDEN FELSOROLT HIBA OLVAS�SI HIBA, T�NET(AZ OLVAS�S HIB�JA, T�NETE)?

15. AZ OLVAS�SI HIB�K ELNEVEZ�SEA MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (1-18.) akusztikai hiba akusztiko-motoros hiba asszimil�ci� �thelyez�s audit�v felcser�l�s betold�s betu�thelyez�s betubetold�s betuelhagy�s betu-elorehelyez�s betufelcser�l�s betu-h�trahelyez�s betuhozz�told�s betukihagy�s betukontrakci� betu-�sszeolvas�si hiba betut�veszt�s csere

16. AZ OLVAS�SI HIB�K ELNEVEZ�SEA MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (19-36.) csonk�t�s elhagy�s elorehelyez�s �rtelem n�lk�li f�lreolvas�s �rtelmes f�lreolvas�s felcser�l�s fogyaszt�s fonetikai hasonl�s�gon alapul� felcser�l�s grammatikai hiba grammatikai zavar hang�tvet�s hangt�vhasonul�s hasonl�s�gi hiba h�trahelyez�s hozz�told�s inverzi� ir�nyt�veszt�s ism�tl�s

17. AZ OLVAS�SI HIB�K ELNEVEZ�SEA MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (37-55.) jelent�sm�dos�t�s k�pz�si hiba kihagy�s mag�nhangz�-m�dosul�s megford�t�s megtapad�s metaszt�zis metat�zis mozg�sos felcser�l�s olvas�smegtagad�s optikai hiba �sszeolvas�s perszever�ci� reverzi� rossz kombin�ci� r�vid�t�s sorrendt�veszt�s s�lyos �sszeolvas�si megk�s�s szapor�t�s

18. AZ OLVAS�SI HIB�K ELNEVEZ�SEA MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (56-74.) szemantikai olvas�si zavar sz��thelyez�s sz�kihagy�s sz�roncs sz�tag�thelyez�s sz�tagbetold�s sz�tagelhagy�s sz�tag-elorehelyez�s sz�tag-h�trahelyez�s sz�taghozz�told�s sz�tagkihagy�s tal�lgat�s toldal�kelhagy�s toldal�k-hozz�told�s toldal�kkihagy�s told�s vizu�lis hasonl�s�gon alapul� felcser�l�s

19. Mi az �szlelheto, k�lso jele, t�nete p�ld�ula k�vetkezo olvas�si �hib�knak�? az akusztikai hib�nak az akusztiko-motoros hib�nak az audit�v felcser�l�snek a fonetikai hasonl�s�gon alapul� felcser�l�snek a hasonl�s�gi hib�nak az optikai hib�nak stb. Ezek (�s az fentiekbol t�bb) nem a k�zvetlen megfigyel�s, az olvas�sb�l meg�llap�that� elt�r�sek eredm�nyei, hanem a hiba okaira vonatkoz� k�vetkeztet�sek.

20. Mi az olvas�si hiba, a k�vetkezo szavak olvas�sakor? p�r > b�r; lap�t > lab�t: p > b  bab > pap; kab�t > kap�t: b > p  l�ba > l�da; szobor > szodor: b > d  pad > pap; l�da > l�pa: d > p  Fonemikus, grafematikus, artikul�ci�s-motorosvagy audit�v stb. elt�r�srol van sz�? K�zvetlen�l az olvas�s eredm�ny�bol nem tudjuk megv�laszolni a k�rd�st.Csak az olvas�si hiba t�ny�t tudjuk r�gz�teni.

21. Az olvas�szavar(diszlexia)meg�llap�t�sa t�bbl�pcsos folyamat �st�bbszereplos feladat.

22. Az olvas�svizsg�lat elso l�p�sea t�nyek, jelens�gek r�gz�t�se.Csak ezut�n k�vetkezheta jelens�gek magyar�zata.P�ld�ul az, hogy � vizu�lis �s (vagy) � audit�v �s (vagy)  � besz�dmozg�si �s (vagy)  � fonol�giai �s (vagy)  � grafematikus �s (vagy)  � morfol�giai �s (vagy)  � lexiai stb. neh�zs�g �ll-e az olvas�si hiba m�g�tt.Ennek kider�t�s�hez olvas�son k�v�li eszk�z�k (tud�s)felhaszn�l�s�ra van sz�ks�g.

23. Hogyan lesz a vizu�lis mint�b�l kimondott hang? Melyek a k�zb�lso l�p�sek?1) A betufelismer�s (a ~ a ~ a ~ a ~ A ~ A ~ A ~ A)2) A betu graf�m�v� �talak�t�sa  (az /a/ graf�ma f�ggetlen�l form�j�t�l)3) A graf�ma fon�m�nak megfeleltet�se (az /a/ graf�ma azonos az /a/ fon�m�val)4) A fon�ma besz�dhangg� alak�t�sa (az /a/ fon�m�t �gy val�s�tom meg: [a])

24. A betu�hang megfeleltet�s hangos olvas�skor:l�that� a betu, hallhat� a hang,de nem �rz�kelheto a graf�ma fon�m�v��talak�t�sa,mert a �fekete dobozban�,(fej�nkben) zajlik le a folyamat.

25. A LORIK-F�LE OLVAS�SVIZSG�LAT R�SZEI A) Betuolvas�si feladat 30 mag�n- �s m�ssalhangz� elolvas�sa

26. B) �Sz�olvas�si� feladat 1. �lszavak (�SZ) olvas�sa (az itt �s a k�sobbiekben bemutatand� p�ld�k nem a vizsg�lat szavai) 5 k�t, 4 h�rom, 4 n�gy �s 1 �t sz�tag�, �sszesen 15 sz�, amely 105 betut tartalmaz: �jpaln�, r�kigy, itun�.

27. 2. Megford�tott szavak (MSZ) olvas�sa 5-5 egy, k�t, h�rom �s n�gy sz�tag�, �sszesen 20 sz�, amely 113 betut tartalmaz. Ezek a szavak visszafel� le�rt l�tezo szavak. P�ld�ul: �sz < sz�, ny�gg�f < f�gg�ny, lotkemregy < gyermektol.

28. 3. Betu�thelyez�ses szavak (BSZ) olvas�sa 4 k�t, 6 h�rom �s 5 n�gy sz�tag�, �sszesen 15 sz�, amely 111 betut tartalmaz. Ezek a szavak egy l�tezo sz� k�t egym�s melletti, illetve egy mag�nhangz� elotti �s ut�ni m�ssalhangz� felcser�l�s�vel keletkeztek. P�ld�ul: kilfi < kifli, tarak� < takar�, sz�m�t�p�g < sz�m�t�g�p.

29. 4. Val�di szavak (VSZ) olvas�sa 6-6 egy, k�t, h�rom, n�gy �s �t sz�tag�, �sszesen 30 sz�, amely 215 betut tartalmaz. Ezek a szavak nagy gyakoris�guk alapj�n a gyermekek sz�kincs�ben feltehetoen szerepelnek.

30. C) Mondatolvas�si feladatok az olvas�s�rt�s vizsg�lat�ra T�rbeli viszonyok megval�s�t�s�t k�rik a gyermektol. P�ld�ul: Rajzolj egy labd�t a fi� el�! Cselekv�sek elv�gz�s�re sz�l�tanak fel. P�ld�ul: Emeld fel a jobb kezeddel a bal l�bad! Igazs�gtartalom meg�t�l�s�t v�rj�k. P�ld�ul: A kuty�nak hat l�ba van.

31. Az olvas�si teljes�tm�ny elemz�si szempontjai Olvas�si sebess�g (betu/mp) Olvas�si hib�k: � EL�ZI� (E, kihagy�s), pl.: holnap > holap � SZUBSZTIT�CI� (S, helyettes�t�s) pl.: holnap > hornap � PERMUT�CI� (P, �thelyez�s) pl.: holnap > honlap � ADD�CI� (A, hozz�ad�s) pl.: holnap > honalap �jrakezd�sek

32. Az olvas�svizsg�latban r�sztvevok 48 m�sodik oszt�lyos (tan�t�ik szerint) j�l olvas� gyermek (J): 27 l�ny 21 fi� 47 m�sodik oszt�lyos (tan�t�ik szerint) gyeng�n olvas� gyermek (GY): 29 l�ny 18 fi�