Európán kívüli népek neveléstörténete

1. Európán kívüli népek neveléstörténete Készítették: Walter Imola Szabó Ágnes Szili Katalin Benczéné Csorba Margit

2. Európán kívüli népek neveléstörténete Mezopotámia

3. Mezopotámia„Folyóköz” (akkád kifejezés) A Tigris és az Eufrátesz által közrezárt terület. Ma Irak, északnyugati része Szíriához, Törökországhoz tartozik. A Tigris és az Eufrátesz hordalékaiból feltöltött síkságon: • termékeny a talaj, • virágzó a gazdasági élet, • élénk a kereskedelem. Első civilizáció – sumérok. Velük egyidőben: sémi akkádok (katonailag ütőképesebbek). Első települések létrejötte: i.e. VII. évezred Önálló városállamokban éltek. Előbb az akkádok, majd a babiloniak (amorita nép) igázták le őket. Óbabiloni birodalom (ie. 1728-1686) Hammurabi nevéhez fűződik.

5. Mezopotámia korai története Területe földművelésre alkalmas. Vadásztak, gyűjtögették a vadgabonát. Volt forgatható mintázólapjuk, utódja a fazekaskorong – edények, rézöntés – szerszámok és fegyverek, aranyból – ékszerkészítés, majd megkezdődött az öntözéses földművelés (gabona, bab), majd az állattenyésztés. A lakosság gyors ütemben nőtt, a falujelleg módosult, kialakult a munkamegosztás, a lakosság rétegződése. Észak – Mezopotámia: • új kerámia kultúra • egyszerű vonalas festésű edények • állattenyésztés • közvetítő kereskedelem

6. Dél – Mezopotámia Uruk – hatalmas fejlődés Uruk – kultúra A 4. évezred második felében itt „találták fel” a csatornázást. A mezőgazdaság fejlődésnek indult. Foglalkozások alakultak ki. Uruk – városi települési formát mutatott. (első templom) A sumerek beépültek a kialakult viszonyokba. A 4. évezred vége az őssumer kor - a termelők gyorsan fejlődnek,megjelenik az írás, az öntözés, a csatornázás elterjed, fontos a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, szerszámkészítés, a települések szervezettsége.

7. Uruk a nyüzsgő város

8. Uruk 2004

9. A városállamok kora A városok önálló gazdasági szervezéssel, csatornarendszerrel rendelkeztek. Virágzott a nemesfém, építőkő, drágakő, kagyló kereskedelem Városfalak felépítése: Kis és Uruk elsőként. 1 – 2 száz fős hadsereget tartottak – védelemként egymás ellen. A katonai vezetőkből fokozatosan király lett. A fegyverbíró férfiak voltak a népgyűlés. (Ásatások: 1800 sírt tartalmazó temető gazdag mellékletekkel) A földközösségi szervezetek átalakultak templomgazdasággá és felbomlott a demokratikus rend. (templomgazdaság – a tulajdonos ebben istenség volt) Alkalmazottak: bérmunkások és kistermelők voltak. Az általános értékmérő eleinte: a „gabonaszem”, majd az ezüst. (3. évezred közepe)

10. Birodalomalkotási kísérletek A 3. évezred végén Mezopotámia kultúráját sumerek és akkádok együtt hozták létre. Sarrukin – az ókori keleti történelem legnagyobb királya, Agade város a székhelye. 56 évig uralkodott, minden várost elfoglalt. Az Ország (Kalam) egészének királya volt, lerombolta a városok falait, hatalmas reguláris sereget állított fel. (katonai felemelkedés az alsóbb rétegeknek) Virágzott a kereskedelem, külkereskedelem. Királyi hatalmak, hódítók váltották egymást, fejlődött a tengeri kereskedelem. Kialakult a magántulajdon, növekedett a rabszolgák száma.

11. Óbabiloni kor (20-17. sz.) Hammurápi – 18. sz. – Mezopotámia egységét teremti meg néhány évtizedre. A nagybirtok vagy királyi vagy templomi, vagy egyszerűen magántulajdon. A kor tipikus termelője: a saját földjén gazdálkodó szabad ember. Törvénykönyvek – ár- és bérszabályozás Jelentős a drágulás, a pénznem: gabona és ezüst (Hammurápi – a megengedett esetekben elvált férj köteles feleségét élete végéig eltartani. 148.§) „Telkes katonák” – királytól telek fejében katonai vagy rendőri szolgálat bizonyos ideig.

12. Óbabiloni kor (20-17. sz.) Kiválik egy önálló társadalmi réteg, az értelmiség – írnokok, akik iskolákban nevelődnek. Az alacsony fokú: a „tábla háza” A magasabb fokú, a tudományos képzést szolgáló a „bölcsesség háza”. Az értelmiség egy része a matematika, más része az öntöző gazdálkodás szolgálatában áll. Fejlett csillagászati megfigyeléseik voltak. Az értelmiség fontos csoportja: a jogászok és jogtudósok. Az iskolai oktatás céljaira – régi királyfeliratok másolatai. Irodalmi értelmiség – szájhagyományban élő lejegyzett sumer irodalom Közmondás – állatmesegyűjtemény (mítoszok, hősi epika, himnuszok) Tankönyv céljaira készültek a lexikonok.

13. Óbabiloni kor (20-17. sz.) Az Eufrátesz középső szakaszának gazdasági, politikai központja Mari város – ma: Tell Hariri • szezámmag, búza • szarvasmarha, szamár, juhtenyésztés, • textil-, bőripar • aszfalt-kitermelés Asszur (Istenváros) nagyhatalmi törekvéseinek eredménye: Asszíria (Asszur országa) Hódított, megismételte hadjáratait, hatalma nőtt, majd katonaállamá vált. Bukása utána az újbabiloni (káld) birodalom kiépült. Mezopotámia az óperzsa birodalom gazdasági szervezetébe illeszkedett be a 6. század körül . Ez a fejlett kultúra nem jöhetett volna létre szervezett oktatás nélkül.

14. A mezopotámiai gyermek „Házasodj választásod szerint, gyermeked legyen szíved vágya szerint!” (sumer közmondás) A hozomány szerepe – a gyermek felnevelése. (Babilon – Hammurabi törvénykönyve) A gyermekeknek adott nevek: Csöppség, Élet, Bőség, Ég Királya. A gyerekek tanulásra, fejlődésre képes lények. Műveltségüktől, tudásuktól függ a város fennmaradása. A tanulás állandó felügyeletet, szigorú fegyelmet követel. A verés, fenyítés elfogadott. Az oktatáshoz szorosan kapcsolódott a nevelés.

15. Tanítás Az iskola udvarán folyt, a tanulók a tanító lábainál ültek. A tanítás anyaga: • tanítótól kapott feladatok • irodalmi szemelvények másolása • írásjelek gyakorlása • fordítás sumerről akkád nyelvre • hosszú szövegek emlékezetbe vésése A tanulmányok a kisgyermekkortól a férfikorig tartottak, csoportokban – életkor és tananyag szerint. Alapképzésen túl: • csillagászati tudásanyag • sumer-akkád költészet • mítoszok, himnuszok, ráolvasások szövegei A tanítót, a mestert az idősebb diákok segítették („nagy testvérek”). Régészeti leletek: A sippari templom mellett talált iskolaépület és tantermek méretei szerények –valószínű rossz idő esetén használták.

16. Írnok iskola Általában a tisztviselők fiai jártak ide, de a szegényebb szülők gyermekeit se zárták ki a művelődés lehetőségéből, és a lányokat sem. i. e. 4. évezredben jelenik meg: az írnokképző templomiskola Az írnok szerepe speciális vezető szerep, több lépcsős karrier: tanuló = kis írnok (dupsar-tur) inas írnok (dupsarru) főírnok főjegyző

17. Írnok iskola Az írásos kultúrák emlékét az ékírással teli kiégetett agyagtáblák őrzik, köztük sok a hibás gyakorlószöveg- ez utal az iskolák létére. Az írásos nyilvántartásra képzett írnokokra volt szükség. Az állam irányításához is szükség volt az írásbeliségre, ezért az írnokok igen nagy, az állami közigazgatás különböző hivatalait tölthették be.

18. A sippari „könyvespolcok”

20. A tábla háza 2. évezred elejétől 2 írnokképző iskola működött. Az alapfokú képzés - „A tábla háza” (Édubba) (írás, olvasás, számolás, elemi tudományos ismeretek). Oktatás: A kisgyerekkortól a férfikorig tart. A tanítás szinte a gyerek egész napját kitöltötte. Irodalmi szemelvényeket másoltak. Szövegeket véstek emlékezetükbe. Gyakorolták a fordítást sumerről akkád nyelvre. Tananyagban szerepelt: matematika, geometria Szigorú bánásmódban részesültek: gyakori a testi fenyítés (“NÁDPÁLCA EMBERE”)

21. A bölcsesség háza A magasabb műveltség elsajátításának színhelye – “A bölcsesség háza” (Bétmummi). Oktatás: leendő papok, bírók, orvosok felsőfokú jogi, teológiai és orvosi ismeretekkel foglalkoztak magas szintű matematikát tanultak, hatványozás, négyzet- és köbgyökvonás naptárkészítés Az idősebbek oktatásának anyaga differenciálódott - életpályára készültek. Legnagyobb becsben tartott foglalkozások: énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, jegyző, orvos.

22. A szakképző intézmények Egyes szakmák ismereteinek részletesebb oktatása. “Apród” nevelés: A legelőkelőbbek járatták ide gyermekeiket. Helyszín a királyi. Tantárgyak: testi képességek fejlesztése, írás, olvasás, számolás, csillagászat. Az alsóbb néprétegekben a mesterségeket apáról fiúra szálltak, vagy tanoncként, egy tapasztalt mester mellett tanulták. A 2-1. évezredben kialakult egy független világi értelmiségi réteg. Az írnokiskolák akkád tanárai csak oktatással, tudománnyal szellemi tevékenységből élő szabad emberek voltak. Azonosságtudatuk és egyben elzárkózásuk kialakulásához hozzájárult a sumer nyelv ismerete, ill. az ősi sumer mítoszok átörökítése, amelyeket már csak a „beavatottak” ismerhettek.

23. Mezopotámia matematikája az ókorban A legrégebbi ékírásos táblák i.e. 2100 körül – bizonyítják, hogy ügyesen számoltak. Ismerték: • a helyi érték fogalmát, • a szorzótáblákat, (az osztást a reciprokkal való szorzásra vezették vissza) • a négyzetet, a köböt, a négyzetgyök-táblázatokat, • a kamatszámítást, • első-, másod-, harmadfokú egyenleteket, • a kétismeretlenes első- vagy másodfokú egyenletrendszert, • a Pitagorasz-tételt, (elő tudtak állítani pitagoraszi számhármasokat) • az algebrai jellegű geometriát, • tízes számrendszeren alapuló hatvanas számrendszert használtak, • a babiloni matematika nagy hatást gyakorolt a hindu, görög, majd az arab matematikára.

24. Babiloni agyagtáblaAz átlón lévő felirat 2 négyzetgyökét ábrázolja négy a 60-as számrendszerű számjeggyel, amely kb 6 tizes számrendszerű számjegynek felel meg.1 + 24/60 + 51/602 + 10/603 = 1.41421296...

25. Csillagászati ismeretek Magas fokú volt csillagászati tudásanyag. Naptárak – a hold változásainak megfigyelés alapján készültek. (24 órás nap,holdhónap, 354 napból álló év) A kulturális tradíciók tisztelete erős, a képzésnek hagyományőrző szerepe van. Az állatöv jegyeinek felsorolását és ábrázolását tartalmazó babiloni agyagtábla az i. e. III. századból

26. Mezopotámia vallása Időben a legelsők Mezopotámia és Egyiptom vallásai. A folyamatot nehéz rekonstruálni. A legősibb: Krisztus előtt 4. évezred eleje Sumer, akkád, babiloni és asszír korszakában többnyire egységes vallási világ, Mitológiai rendszer. Valószínű – a földművelés, öntözéses gazdálkodás, városépítés, államszervezés folyamataival, az írásbeliség megjelenésével egyidőben ment végbe az ősi vallási kultúrák hitrendszerekké válása. Meghatározóak a világ, elsősorban a nyugati világ vallásfejlődése szempontjából (pl.: görög-római, zsidó keresztény alapja).

27. A mezopotámiai kultúra vallástörténete Az írás feltalálását vallási ténynek tartották (Gilgames az írás, kormányzás ura). Sumer legősibb vallása a termékenységkultusz volt. Krisztus előtt 4-2. évezredben – más isteneknek is hódoltak: tisztelték az ég, föld, alvilág istenét, de a városoknak vannak saját isteneik is. A korai sumer időkben – az emberáldozat szokás volt. (túlvilág, lélek hallhatatlansága) Sumerek és akkádok szentélyeket, templomokat emeltek. (étel-,termény-,állatáldozatok) A szentélyek területén írnokokat képző iskolák voltak. Különleges, lépcsőzetes toronytemplomok – „Bábel tornya” A „táblákra írt” sors még az istenek előtt is ismeretlen – csak Marduknak, a „jövő urának” van bepillantása. Mitológiai hagyományaikat nagy gonddal ápolták. Jelentős alkotás: a „Gilgames-eposz”

28. Nevelés A gyerek a mezopotámiai kultúrában fontos szerepet töltött be. Babilonban Hammurapi törvénykönyve alapján a hozomány az asszony gyermekeinek megfelelő felnevelésére szolgált. Az anya halála után a hozománya a gyermekeit illette. Ha elvált, visszakapta hozományát, s férje fele vagyonát, hogy a gyermekeit felnevelhesse. A gyerekekre úgy tekinthettek, mint tanulásra, fejlődésre képes lényekre, akiknek műveltetésétől, tudásától függ a város fennmaradása. A tanulás állandó felügyeletet, szigorú fegyelmet követelő nehéz munka, melyet gyakran ösztönöztek veréssel, fenyítéssel. Az oktatás összekapcsolódott a neveléssel, mivel az ősi szövegek megtanulásától az elődöknek tetsző viselkedési módok, jellemvonások kialakulását is remélték. A tradícióknak ez a feltétlen tisztelet később is felbukkan majd a nevelés történetében.

29. Játéktábla i.e. 2600

30. Zenei nevelés • Főként himnuszokat és zsoltárokat énekeltek a templomokban. • Alkalmaztak előénekeseket, karénekeseket és hangszeres zenészeket. • Alkalmazták a váltakozó éneklést, komoly zenei előkészítő munka előzte meg, megkezdődött a zenei nevelés. • A királyi udvarok nagy létszámú együtteseket alkalmaztak, ami szintén komoly összehangolást igényelt. • Külön iskolák működtek az ének-zene, az egyházi és a világi játék és tánc oktatására is. • Az itt végzettek a vallási szertartásoknál papi részfeladatokat is elláthattak. • Tudniuk kellett recitálni, hangszeren játszani és ismerniük kellett az ékírásos zenei feljegyzéseket.

32. Összefoglalva A gyermek a mezopotámiai kultúrában fontos szerepet töltött be. Ezt az attitűdöt (viszonyulási módot) sumer közmondások is tükrözik. Az iskola kitüntetett szerepe a kultúra átadásában: „tábla háza” + „bölcsesség háza” + „szakképző intézmények”. A tananyag java része humán műveltség, de a reáliák, a természettudományok is megjelennek. A módszerek: utánzás, emlékezetbe vésés sok ismétléssel. Gyakori verés. Gyermekszemlélet: idealizált gyermekkép áll szemben a gyermeket állandó javítgatásra, tökéletesítésre szoruló lénynek látó gyakorlati (hétköznapi)gyermekfelfogással.

33. Ma Mezopotámiában • 1978 óta 6 osztály a kötelező. • A 6. osztály végén vizsgáznak, s a sikeres vizsga után • kerülhetnek középiskolába. • A tananyag figyelembe veszi a nyugati mintát, de tartalmazza • a vallási alapokat. • A középiskola 3 éves, ezt követi 2 éves felkészülés az • egyetemre. • Nemzetközi vizsgát tesznek a végén. • 1929-től létezik középiskola lányok számára. • A hagyományos Korán iskolák már nem működnek. • Az oktatás nyelve arab. • 2000-ben a felnőttek 44%-a analfabéta (férfiak 34%-a, nők • 54%-a). • 7 egyetem működik Irakban, ebből 4 Bagdadban.

35. Európán kívüli népek neveléstörténete Egyiptom

36. Történetiség I. • Őskor: Az i.e. 5. évezred végén (a neolitikum rézkor vége,) elterjedtek a rézeszközök. Az i.e. 4. évezred második felében kialakult az öntözéses földművelés. • Korai dinasztikus kor: Az i. e. 4. évezred végén Alsó- és Felső-Egyiptomban kialakult és lassan megszilárdult az állam. A Ménésznek nevezett felső-egyiptomi király 2900 körül, északi riválisait legyőzve egyesítette a két területet és létrehozta az I. dinasztiát

37. Történetiség II. • Óbirodalom: A III-IV. dinasztia piramisépítő fáraói: Dzsószer, Kheopsz, Khephrén. • Első átmeneti kor: Az i. e. 22. században véget ért az Óbirodalom, kezdetét vette az egyiptomi állam első fénykora, (VII-X. dinasztia), melynek során Egyiptom 2 részbirodalomra és számos független fejedelemségre esett szét. • Középbirodalom: Felső- és Alsó-Egyiptomot a XI. dinasztia uralkodója, II. Mentuhotep egyesítette újra az i.e. 21. szd. végén. Létrejött a Középbirodalom, amely a XII. dinasztia uralkodói alatt élte fénykorát. A XIII-XIV. dinasztia korában, az i.e. 18. szd-ban ismét megszűnt a birodalom egysége.

38. Történetiség III. • Második átmeneti kor: A XIII. dinasztia második korszaka, valamint északon az ezzel egyidejű XV-XVII. dinasztiák uralkodása jelentette. A válságot fokozta a hükszoszok támadása, akik az i.e. 17. szd-ban elfoglalták Egyiptom északi részeit. • Újbirodalom: Théba uralkodója az i.e. 16. szd-ban kiűzte a hükszoszokat Egyiptomból és újraegyesítette az országot. Létrejött az Újbirodalom. Társadalmi-politikai változások: a hivatalnoki arisztokráciát felváltotta a katonai. A papi arisztokrácia egyre nagyobb befolyását IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó próbálta megtörni – sikertelenül. A Ramszesz nevű fáraók uralma (a ramesszida kor) Egyiptom állam utolsó fényesebb korszaka, ezután, az i.e. 11. szd-tól kezdve, megkezdődött a hanyatlás.

39. Történetiség IV. • Hanyatlás kora: líbiai és etióp támadások után az ország a i.e.7. szd-ra az asszírok, majd a perzsák, i. e. 332-ben a Nagy Sándor vezette makedónok uralma alá került. • Hellenisztikus kor: i.e. 305-ben Nagy Sándor örökösei közül I. Ptolemaiosz lett Egyiptom királya - dinasztiájával közel három évszázadra az ország visszanyerte függetlenségét. I. e.30-ban Octavianus (a későbbi Augusztus Caesar) foglalta el Alexandriát – Egyiptom római uralom alá került.

40. Történetiség V. • Római kor: a császársággal kapcsolatos intézmény és szertartás bevezetése először többnyire Egyiptomban történt meg. A császári Róma anyagilag, gazdaságilag és sok tekintetben politikailag is Egyiptomtól függött. Caracalla császár i.sz. 212-ben rendeletet hozott (Constitutio Antoniana), miszerint a birodalom összes szabad polgárát megilleti a római polgárjog, kivétel az egyiptomiakat. Caracalla császár i.sz. 215-ben az összes egyiptomit kitiltatta Alexandriából.

41. Az ókori Egyiptom • Az ókori Egyiptom hosszú ideig fennállt ókori, nagy folyam menti civilizáció volt Észak-kelet Afrikában. A Nílus völgyében feküdt a folyó középső és alsó szakasza mentén. • Legnagyobb kiterjedését az i.e. 2. évezredben érte el az Újbirodalom idején. • Az ókori Egyiptom több mint három és fél évezreden keresztül fejlődött. Története i. e. 3150 körül kezdődött a Nílus menti települések egyesítésével és i. e. 31-ben ért véget, amikor is a Római Birodalom elfoglalta, bár nem ők voltak az elsők, akik megszerezték az uralmat Egyiptom fölött.

42. A Nílus • Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. • A Nílus név a görög Nelioszból ered, ami folyóvölgyet jelent. • Éves áradását Hápi isten személyesítette meg, a termékenység és a megújhodás istene.

44. Hápi Isten • Női és férfi attribútumokat egyaránt magán viselt és a Nílus éves áradását szimbolizálta, ami iszapjával megtermékenyítette a folyópartot, lehetővé téve az egyiptomiak számára a mezőgazdasági termelést. • Egy barlangban lakott, amit még soha emberfia nem látott,és korsóiból öntötte a Nílus vizét. Közvetve tehát ő táplálja Egyiptom földjét. • Az emberek a Nílus áradásakor Hápi szobrocskákat dobáltak áldozatként az egyre növekvő vízbe, mely a jövő évi termést, és magát az életet szimbolizálta. • Hápit általában hordóhasú férfiként, gyakran kék színben, lecsüngő női mellekkel, folyami növényekből készült fejfedővel ábrázolják.

45. Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában. Az első épület, melynek ismert az építésze: Imhotep

46. Gyermeknevelési szokások I. • Az egyiptomiak a világot teremtése óta változatlannak és változtathatatlannak hitték. • A gyermekek nevelésének legfontosabb célja: az örökérvényű normáknak, az istentől származó igazságnak a megismertetése. A gyermeket ebbe a statikus világba, ebbe az örökkévaló megingathatatlan rendbe kell „belehelyezni”, belenevelni. • A gyermekeknek Egyiptomban minél hamarabb felnőtté kell válniuk, és a felnőttek életszabályai szerint kellett élniük.

47. Gyermeknevelési szokások II. • Az egyiptomiak érdeklődtek a gyermekkor sajátosságai iránt. • Tiltották a csecsemőgyilkosságot. • Az újszülötteket általában nem pólyázták be, és szövegek maradtak fenn, amelyek a gyermek gyógyításához adnak orvosi tanácsokat. • A pólyázás mellőzésének oka, hogy a fejlett gazdaság miatt sok a tehetős szülő, akiknek több idejük volt a gyermekeikkel foglalkozni.

48. Gyermeknevelési szokások III. • A gyermekeket általában 3 éves korukig szoptatták, maguk az édesanyák foglalkoztak velük, a tehetősebb családok dajkát fogadtak a csecsemők mellé. • A kisgyermeket ruhátlanul járatták a szegény és a gazdag szülők egyaránt. • A kicsik babával, labdával, fából készült állatfigurákkal játszottak, a nagyobbak pedig bábokkal, táblás társasjátékokkal.

49. Játékszerek Kr. e. 1100 körül

50. A fáraók gyermekeit a magánnevelők gyakran az előkelők gyermekeivel együtt oktatták. A hercegnők és az előkelők leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben. A fiúkat itt elsősorban testi nevelésben részesítették: lovaglás, kocsi hajtás, nyilazás. Úri ifjak nevelése a palotában Négy királyi gyermek egy „férfi dajka” ölében. Kr. e. 13. sz.