Hagyományos ormánsági közösségek – a helyi társadalmak integrációs lehetőségeinek tükrében

1. Hagyományos ormánsági közösségek – a helyi társadalmak integrációs lehetőségeinek tükrében Ragadics Tamás PTE BTK Szociológia Tsz.

2. Ormánság – problémák, konfliktusok • Elaprózódott településállomány • Hiányos infrastruktúra • Peremterület (földrajzi, gazdasági, szociális) • Előnytelen munkaerő-piaci helyzet • Társadalmi erózió • Ördögi körök, „önsorsrontó stratégiák” • Heterogenitás

3. Vizsgálat: helyi közösségek állapota, a közösségfejlődés lehetőségei • A dezintegráltság okai: • Negatív migrációs trendek (elit-hiány, költözések) • Paternalizmus • Passzivitás, pesszimizmus, irigység, individualizáció • Bűnözés ― szegénység • Közösségi és információs pontok hiánya • Következmény: a válságkezelés hiányzó alapjai • Cél: pozitív példák, hatékony helyi stratégiák feltárása (interjúk a kulcsszereplőkkel 2006-tól)

4. Hagyományos ormánsági közösségek – alapkövek a helyi társadalmak újjáépítéséhez • Miért? (változó gazdasági-társadalmi helyzet, átalakuló helyi közösségek – érvényesség?) • Közös pontok: • Tér (Dráva-menti térség) • Természet-központúság (hagyományos tájhasználat) • Cél: megélhetés, önellátás biztosítása

5. Hagyományos közösségek alapjai: • Családi, rokoni kapcsolatok • Korcsoport, barátok • Lokalitás • Munka • Vallás • Ünnepek

6. Családi, rokoni kapcsolatok • Hagyományosan: • Kulcsfontosságú • Vérségi, leszármazási kötelékek számon tartása • Kölcsönös segítségnyújtás • Ma: • Migráció • Individualizáció • Eltérő munkamegosztás, munkavállalás • Szegénység kultúrája De: szegénység - együttműködés

7. Korcsoport, barátok • Együtt játszó, nevelkedő gyermekek közössége • Fiatal lányok és legények • Házastársak, keresztszülőség • Közös munka és ünneplés • Egymást látogató idősek • Iskolaválasztás lehetősége – szegregáció • Tömegiskolák • Gyors kiszakadás a helyi közösségből – iskola, munka • Maradnak: fiatalok iskolai kudarcokkal • Bandák: nagy szocializációs erő

8. Lokalitás: a kommunikáció és együttműködés alapja • Faluközösség – nemzetségi jelleg • Intenzív térhasználat – munkavégzés a falu határában • Szomszédság – jelentős szerep • Szegregáció: falu rokoni kapcsolatokkal átszőve • Térhasználat visszaszorulása • Szomszédság: fontos – a migráció rombolja • Szomszédok: vonatkoztatási csoport

9. Munka • Ártéri gazdálkodás • Legeltető állattartás, sertéstartás • Földművelés: • „Kölcsönös segítséggel végezték a nagyobb munkákat, különösen azokat, amelyeknek természetüknél fogva gyorsan kellett lefolyniuk. Elsősorban a rokonok, szomszédok, jóbarátok szokták egymást támogatni. Segítettek a trágyahordásban, szántásban, de különösen a gabonahordásban és cséplésben. Gabonahordáskor mindenkinek az a törekvése, hogy a munka egy nap alatt elkészüljön, az asztag ne maradjon félben. A nagy munkában a legtöbb gazda segítségre szorult, fogattal, emberi erővel támogatták egymást. Ezt természetesen vissza is kellett adni.” (Kodolányi 1960:40) • Előnytelen munkaerő-piaci helyzet • Magas inaktivitási ráta • Szociális transzferek kiemelt szerepe – paternalizmus • Lehetőség: • Közmunka-programok • Ős-Dráva program • Szociális földprogramok

10. Vallás • Átitatja a mindennapokat • Református térség: lelkészek és gyülekezet kapcsolata – presbitérium szerepe • Korai szekularizáció, szektásodás (egyke-kultúra) • Fontos az „arculat” (templomok) • Szekularizáció hatásai • Átalakuló helyi társadalmak • Gyengülő egyházi struktúra (lefedettség) DE: • Egyházi szerepvállalás szociális és oktatási területen • Kisegyházak jelenléte • Jó példák, hatékony kísérletek, intézményesülés

11. Ünnepek • Strukturálják az évet • Megtartásuk, szertartásuk fontos • Erősítik a közösséget – templomi és családi alkalom • Szerepük csökken • Vallási színezetük halványul • Paternalista presztízs-növelő alkalmak? • Pénzhiány • De: • Hagyományos ünnepek, zarándoklatok megerősödése (pl. cigány közösségek) • Lehetőség a közösségi részvételre, együttműködésre, kapcsolatépítésre