1 / 31

Elméletek a magyarok eredetéről

Elméletek a magyarok eredetéről. Vámbéry Ármin. Probléma okai:. „különböző történeti források” „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő értelmezései” „messze távolság”. A kutatások módszerei. í rott források  nagyon kevés - főként a honfoglalás előtti évtizedekből

hank
Télécharger la présentation

Elméletek a magyarok eredetéről

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Elméletek a magyarok eredetéről

  2. Vámbéry Ármin

  3. Probléma okai: • „különböző történeti források” • „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő értelmezései” • „messze távolság”

  4. A kutatások módszerei • írott források  nagyon kevés - főként a honfoglalás előtti évtizedekből - arab és bizánci leírások

  5. nyelvészet • vizsgálja a nyelvemlékeket • elemzi a nyelvek fejlődését • közös vonásokat keres az egyes nyelvek között

  6. régészet • az anyagi kultúrát vizsgálja • következtetéseket von le az életmódról, művészetről, szokásokról

  7. Eredetmondák • tovább él bennük egy nép történeti tudata • ma már ezek vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetnek

  8. környezeti hatások vizsgálata • képet adhat arról, hogy az adott nép, milyen növényekkel, állatokkal került kapcsolatba, vagyis milyen jellegű területen élt

  9. Mi a nép? Problémás a meghatározása: • közös nyelv • közös hagyomány • közös anyagi kultúra Nyelv ≠ nép - különösen a nomád törzseknél - a nép több törzsből, több népcsoportból állhat - történhet nyelvcsere, felülrétegződés, közlekedőnyelv

  10. Főbb elméletek: • finnugor elmélet • török elmélet • sumer-magyar nyelvrokonság • japán-magyar nyelvrokonság • etruszk-magyar nyelvrokonság • stb.

  11. Finnugorelmélet • A 18-19. században jelenik meg. • Főbb képviselői Hunfalvy Pál és Budenz József • Ma ezt fogadja el hivatalos álláspontként a Magyar Tudományos Akadémia

  12. Budenz József (1836-1892) • német származású nyelvész • eleinte a törökkel hasonlította össze a magyart, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyezések csupán szóátvétel következményei • ezután az ugor nyelvek összehasonlításán dolgozott • Magyar-ugor összehasonlító szótár • a pesti egyetemen az ural-altáji tanszék vezetője, számos későbbi nyelvész tőle tanult

  13. Hunfalvy Pál (1810-1891) • német származású nyelvész • MagyarNyelvészet címen nyelvészeti folyóiratot vezetett • az Akadémia tagja • a Felsőház tagja • ő bízta meg Budenzet, hogy kapcsolatot találjon a finn nyelvekkel Kritika vele szemben: „Azt a tényt, hogy a finnek nyerték meg az ugor–török háborút, alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.”

  14. Őshaza: - Ural hegység és az Ob folyó mentén elterülő mocsaras vidék • életmódjuk halászó-vadászó (hal, háló szavaink ebből a korból származnak) Kr.e. 3. évezredben egy részük nyugatra vándorol egészen Skandináviáig

  15. - az ott maradt ugor népesség déli hatásra átveszi a fémmegmunkálást és az állattenyésztést • a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e. 1000-500: - a déli ugorok a szibériai népek hatására nomádokká válnak • az északi ugorok az Ob mentén húzódnak észak felé, a hidegebb időjárás következtében visszatérnek a halász-vadász életmódhoz

  16. Kr.e. 500: a kialakuló magyarság a „sztyeppei országúton” a népvándorlás hatására nyugat felé indul - a sztyeppei vándorlás közben érintkeznek török népcsoportokkal - átveszik a török népek anyagi kultúráját, de nyelvüket megtartják

  17. Török elmélet • legrégebbi hagyomány • az írott forrásokban csak ez jelenik meg • hun-avar-magyar rokonság Bíborbanszületett Konstantin: türköknek nevezi a magyarokat 1071-es feljegyzés: Anasztázia magyar királyné a segítő német seregek vezérének ajándékozza Attila kardját  a magyar népben már élt a hun származástudat

  18. Anonymus: - Az Árpádok őseként a hun Attilát említi - a magyar népnek azonban nem őse, csak a székelyek származnak a hunoktól Kézai Simon: magyar=hun a honfoglalás a hunok második bejövetele Werbőczy : Hármaskönyvében ő is a hun rokonságot írja le a 18. sz. végéig kétséget kizáróan ez az egy elmélet létezik

  19. 19. sz. : kirobban az „ugor-török háború” • A vitában török oldalon: Arany, Vajda János, Jókai • A finn oldalon német nyelvészeket találunk; sokan úgy gondolták, őket a bécsi udvar bérelte fel azzal a szándékkal, hogy a hun-magyar rokonság helyére olyan elméletet gyártsanak, amely hosszútávon megtöri a magyarok gerincét, és elveszi lelki tartásukat • Hunfalvy, Budenz  Vámbéry

  20. Vámbéry Ármin • Konstantinápolyban nyelvtanító, megismeri a keleti életmódot • fel akarja kutatni a magyarok rokonait: szunnita dervisnek öltözve Teheránig jut • átutazza Közép-Ázsia sivatagjait • a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára lesz • az Akadémia nem lelkesedett munkásságáért • (Londonban nagyon lelkesen fogadják, úti leírásait is ott adják ki)

  21. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter, MTA-elnök : „Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."

  22. a két világháború közt újra felélénkül a török oldal • Hóman Bálint történész, Gombocz Zoltán nyelvész

  23. Hunok • Attila 454-es halála után a birodalma szétesik • a hunok szétszóródnak • semmi biztosat nem tudunk róluk • lehetséges, hogy más néven tovább éltek: bolgárok, székelyek? • lehetséges, hogy eltűntek, más népekbe olvadtak

  24. Székelyek eredete nincs róluk forrás, nincs kiváltságlevelük 3 fő elmélet létezik a származásukról: • török elmélet: - hunok leszármazottai (hunok=avarok=székelyek) - valamilyen török eredetű nép, amely katonai erényeivel kiérdemelte a „hun rokonságot” Bizonyítja: rovásírás, szilaj állattartás, nemek és ágak szerinti letelepedés, katonai jellegű társadalom  magyar vármegyék lakossága

  25. magyar elmélet: a székelyek a magyarok részei, velük együtt érkeznek a Kárpát-medencébe, csupán különleges katonai szerepük van (csatában elöl mennek, visszavonulásnál hátul) Bizonyítja: a középkori székely nyelvben nincs több török eredetű szó, mint a magyarban

  26. kettős honfoglalás elmélete: a székelyek előbb érkeznek a Kárpát-medencébe: • Kurszánnal a honfoglalás előtt néhány évvel  felderítők • 670. körül az itt élő avarokhoz új etnikum csatlakozott, akik magyarul beszéltek Bizonyítja: a székely települések megegyeznek az egykori avarokéval

  27. Finnugor elmélet Török elmélet

  28. Érdekesség: • Finnországban nem tanítják a magyar-finn rokonságot • Törökországban tanítják a magyar-török rokonságot

  29. Köszönöm a figyelmet! Ördögné Ruszthi Anna

More Related