1 / 25

A kérdőíves módszer

A kérdőíves módszer. Czető Krisztina czeto.krisztina@ppk.elte.hu. A kérdőíves módszer. Mikor célszerű alkalmazni? Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására alkalmazott legdirektebb módszer, előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor.

Télécharger la présentation

A kérdőíves módszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kérdőíves módszer Czető Krisztina czeto.krisztina@ppk.elte.hu

  2. A kérdőíves módszer • Mikor célszerű alkalmazni? • Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására alkalmazott legdirektebb módszer, • előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor. • Leíró, magyarázó és feltáró célokra egyaránt alkalmas. Szokolszky (2004)

  3. A kérdőíves módszer Szokolszky (2004)

  4. Egy kutatás születése • Kutatási kérdés meghatározása • A vizsgálati populáció, minta, mintavétel kiválasztása • Kérdőív megszerkesztése • Kipróbálás • Kérdőívfelvétel • Feldolgozás, kódolás • Elemzés, publikálás Szokolszky (2004)

  5. A kutatási kérdés meghatározása Szokolszky (2004)

  6. A kutatási kérdés meghatározása Szokolszky (2004)

  7. Stratégiák I. Szokolszky (2004)

  8. Stratégiák II. • Alapszerkezet • Bevezető: • ismerteti a vizsgálat célját • hangsúlyozzuk a válaszadás fontosságát és bizalmas adatkezelést • Tartalmi rész: • fő kérdések: kutatás tárgyára irányulnak • szűrő kérdések: irányítják a válaszadót • kiegészítő kérdések az elemzéshez: • demográfiai kérdések • bemelegítő kérdések • kontrollkérdések Szokolszky (2004)

  9. Stratégiák III. Szokolszky (2004)

  10. Stratégiák III. Zárt kérdések • Kényszerválasztás: • két alternatíva közül kell választania a válaszadónak • Kategórialista: • két vagy több kategória közül kell választani • Rangsorolás • Becslési skála: • mértékre vagy gyakoriságra vonatkozik • numerikus: 3-7 fok közötti mozgó skála, amelyen a megjelölt érték a válasz intenzitását vagy gyakoriságát jelöli • grafikus skála: Guilford- hőmérő-skála a válaszoló maga jelöli a válasz mértékét a két végpont között Szokolszky (2004)

  11. Stratégiák IV. Attitűdskálák • Likert-féle skála: • könnyen kidolgozható ítéletsor • Jó tanácsok: • ne legyen tényszerű • ne legyen nehezen érthető • ne legyen homályos • ne hívjon elő egyöntetű választ • ne tartalmazzon egyszerre több állítást • ne legyen sugalmazó • Szemantikus differenciál skála (Osgood) • konnotatív (érzelmi) jelentéstartalmak mérésére • tükrözi a hétköznapi gondolkodás eredendően értékelő jellegét • a vizsgálati személynek az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5 fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását • az érzelmi viszonyulást ragadja meg Szokolszky (2004)

  12. Stratégiák V.Nyílt kérdések • szabad kifejezésre ad lehetőséget • feldolgozás: tartalomelemzés – kategorizálás – kódolás

  13. Stratégiák V. Jó tanácsok • Tompítás: • a szociális megfelelési igény hatásának csökkentésére szolgál, amennyire lehet csökkenteni kell a megítélés kicsengését. • Bevezető mondat: • amely kinyilvánítja, hogy a kérdezők nem nyilvánítanak értékítéletet. Szokolszky (2004)

  14. Stratégiák V. Jó tanácsok • Projektív kérdezés: • a kényes, nehéz kérdésekre adandó választ könnyíti, ha az illetőnek nem saját személyére kell vonatkoztatni a választ. • Indirekt kérdezés: • ha a célhoz való kapcsolódás implicit, latens, a válaszadó nem látja rögtön át a kérdés célját. • Hazugságskála: • a megfelelési igény ellenőrzésére szolgál, néhány kérdés, amely implicit módon arra kérdez, hogy az illető számára mennyire fontos mások véleménye, amikor ő maga véleményt alkot Szokolszky (2004)

  15. Stratégiák V. Jó tanácsok • Külső forrással való egybevetés: • minél inkább tudatásban van a válaszadó ellenőrizhetőségének, annál őszintébben válaszol. • Pozitív és negatív kérdések egyensúlya: • egyaránt legyenek pozitív és negatív módon megfogalmazott kérdések (DE! a tagadólag megfogalmazott kérdésekre nehezebb válaszolni). Szokolszky (2004)

  16. Stratégiák V. Mérlegelés • Előnye: • olcsó, gyors a használatuk • nagy mennyiségű adatot kaphatunk általuk Hátránya: • Vajon mennyiben jelzik előre a valós viselkedést? • olyan esetben is véleményt mondhatnak, amivel kapcsolatban nincs attitűdjük Lehetőség: • TRIANGULÁCIÓ! Szokolszky (2004)

  17. Példák, dilemmák felvetések • A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben • On-line kérdőív

  18. Murphy és Likert dolgozta ki 1938-ban, és „Internacionalizmus skálának” nevezik. • „Utasítás: Az alábbiakban olyan mondatokat sorolunk fel, amelyek azt mondják meg, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni. Ha Ön nagymértékben egyetért a megállapítással, akkor húzza alá a „nagymértékben helyesli” szavakat, és így tovább, tekintetbe véve a többi attitűdöt (helyesli, határozatlan, helyteleníti, nagymértékben helyteleníti). • 18. A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni. • 19. Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve.

  19. Hasznos irodalmak • Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris. Budapest. • Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Hivatkozás segédlet • http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

  20. Műhelynaptár • Kari konferencia: • 2012. november vége – december eleje. • 10 oldalas munkaanyag. • 15perces bemutató + 5 perc vita. • Nevezési határidő a hallgatók számára: • 2013. január 9. (szerda) • XXXI. OTDK: • 2013. április 2-5. (?4-6)

  21. TDK kisokos • A nevezés feltételei: • képzési idő alatt, önképzési céllal készült munka. • Nem tartoznak a szekcióba a döntően szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai), illetve oktatástechnológiai (oktatástechnikai) indíttatású és tartalmú munkák! • A dolgozat formai követelményei: • terjedelem: 60 oldal (120 000karakter) + 40 oldal mellékletek, irodalomjegyzék. • Rezümé: 2500 karakter.

  22. A dolgozatok értékelése

  23. Jó munkát kívánok!

More Related