1 / 53

A Biblia mint Isten szava

A Biblia mint Isten szava. Isten a fizikai érzékelésünk fölött áll. Honnan tudunk róla? A kinyilatkoztatásból Természetes kinyilatkoztatás: Istent felismerhetjük a műveiből Természetfölötti kinyilatkoztatás: Isten feltárulkozott a történelemben A természetfölötti kinyilatkoztatás

hashim
Télécharger la présentation

A Biblia mint Isten szava

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Biblia mint Isten szava • Isten a fizikai érzékelésünk fölött áll. Honnan tudunk róla? • A kinyilatkoztatásból • Természetes kinyilatkoztatás: Istent felismerhetjük a műveiből • Természetfölötti kinyilatkoztatás: Isten feltárulkozott a történelemben • A természetfölötti kinyilatkoztatás • esemény → megértés (elkötelezettség) → hagyományozás → értelmezés → leírás → újraértelmezés • A mértékadó hagyomány rögzülése = a Biblia A Biblia tehát az a könyvgyűjtemény, amelyben a történelemben végbement természetfölötti kinyilatkoztatást elfogadó közösség mértékadó hagyományát őrzi, újra és újra felidézi, és saját helyzetére értelmezi.

  2. A mértékadó hagyomány 1. • Egyszeri esemény: egy szolgasorba jutott kis csoport kiszabadul az őt elnyomó birodalomból • Megértés: ez Isten műve volt velünk • Elkötelezettség: minket Ő mentett meg, hozzá tartozunk, akarjuk, hogy Ő vezessen minket • Hagyományozás: elbeszéljük utódainknak, évről évre megünnepeljük (ébren tartjuk az emlékét) • Értelmezés: mi következik belőle? • Általánosítás: Isten más helyzetekben is tud és akar megszabadítani • Továbbgondolás: Azért tud megszabadítani, mert Ő a történelem Ura. Mivel egyetlen Úr, ura a világnak is = Ő a Teremtő. • Kizárás: más istenhez hiába fordulnánk, nem tud segíteni → a többi isten valójában nem létezik • Erkölcsi következtetés: Isten vezetése a törvényeiben nyilvánul meg, hallgatnunk kell a szavára

  3. A mértékadó hagyomány 2. • Leírás: a hagyományozás egyik formája. Célja gyakorlati: • óvja a feledéstől és a torzítástól • a hagyományozás szokásos helyén és azon kívül is olvasható és felolvasható Nem az eredeti eseményt, hanem az értelmezett hagyományt írják le! • Újraértelmezés: az eredeti hagyomány új helyzetben új felismerésekkel gazdagodik • A fogságból hazatérés = új kivonulás, de ennek alapja már a történelmi bűnök megbocsátása • Jézus feltámadása = új kivonulás, de • ez már nemcsak egy népre, hanem mindenkire vonatkozik: új választott nép, az egyház születik belőle • a szolgaság háza nem egy fizikai hely, hanem a bűn és a halál rabsága • a földi élet megfelel a pusztai vándorlásnak, amit az örök haza felé megpróbáltatások között, de szabadon folytatunk – a vándorlásban a vezető már nem Mózes, hanem Jézus

  4. A Biblia kialakulása és értelmezése • A mértékadó hagyomány rögzül: annak írott formája a közösségben vitathatatlan tekintéllyé (szent írássá) válik • Elhatárolják a nem mértékadó vagy téves hagyományoktól (kanonizálják) • Az újonnan felmerülő teológiai vagy erkölcsi kérdésekre benne keresik a választ (értelmezik): • az eredeti tapasztalat megértése önmagában • mit jelentett a későbbi korok számára • mi a hasonlóság és különbség az egykori és a mostani tapasztalat (kérdés, probléma) között: az analógia (párhuzamosság alapján) saját tapasztalatunk megértése, kérdéseinkre válasz

  5. Az Ószövetség könyvei A héber beosztás szerint A keresztény beosztás szerint Kánoniságuk szerint Eredeti nyelvük szerint

  6. A héber beosztás szerint • Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve (Kr. e. 5. sz.) • Nebiim = Próféták (Kr. e. 3. sz.) • Korábbi próféták (Józs, Bír, 1-2 Sám, 1-2 Kir) • Későbbi próféták (Iz, Jer, Ez, 12 kispróféta) • Ketubim = egyéb iratok (Kr. u. 1. sz)

  7. A keresztény beosztás szerint • Történeti könyvek (Tóra, Józs, Bír, Rut, 1-2 Sám, 1-2 Kir, 1-2 Krón, Ezd, Neh, 1-2 Makk) • Tanító könyvek (Zsolt, Én, bölcsességi művek) • Prófétai könyvek • 4 nagypróféta: Iz, Jer, Ez, Dán • 12 kispróféta

  8. Tóra • Gen = Genezis (Teremtés könyve) • Ex = Exodus (Kivonulás könyve) • Lev = Leviticus (Leviták könyve) • Num = Numeri (Számok könyve) • Dt = Deuteronomium (Második Törvénykönyv)

  9. Nebiim • Korábbi próféták (= Deuteronomisz-tikus Történeti Mű): Józsue, Bírák, 1-2 Sámuel, 1-2 Királyok • Későbbi próféták (= „írópróféták”) • Izajás (prot. Ézsaiás), Jeremiás, Ezekiel • 12 kispróféta: Ámosz, Ózeás, Mikeás, Náhum, Szofoniás, Habakuk, Abdiás, Aggeus, Zakariás, Malakiás, Joel, Jónás

  10. Zsoltárok Jób Példabeszédek Öt megillot: Énekek éneke (Húsvét) Rut (Pünkösd) Eszter (Purim) Prédikátor (sátoros ünnep) Siralmak (hosszú nap) Dániel Krónikás Történeti Mű Krónikák 1. könyve Krónikák 2. könyve Ezdrás Nehemiás Ketubim

  11. Összefoglalás Tóra Genezis Exodus Leviticus Numeri Deuteronomium Összesen: 5 Nebiim Józsue Bírák Sámuel 1-2. Királyok 1-2. Izajás Jeremiás Ezekiel 12 kispróféta Összesen: 21 (héber számítás szerint: 8) Ketubim Zsoltárok Jób Példabeszédek Prédikátor Énekek éneke Rut Eszter Siralmak Dániel Krónikák 1-2. Ezdrás-Nehemiás Összesen: 13 (héber: 11) Mindösszesen: Protestáns: 39 Héber: 24

  12. Kánoniságuk szerint • Protokanonikus (= héber, protestáns: kanonikus) • Deuterokanonikus (= héber, protestáns: apokrif) • 7 önálló könyv • 2 könyvben kiegészítések

  13. Deuterokanonikus könyvek • Jézus Sirák fia • Bölcsesség • Tóbiás • Judit • Báruk • Makkabeusok 1. könyve • Makkabeusok 2. könyve

  14. Deuterokanonikus kiegészítések • Dániel 13-14. fejezete (Zsuzsanna és a vének, Bél és a kígyó) • Eszter könyvében tíz kisebb részlet

  15. Az Ószövetség eredeti nyelve • Általában héber – kivéve: • Arám nyelvű: • Dániel 2,4-7,28 • Ezdrás 4,7-6,18 • Görög nyelvűek a deuterokanonikus könyvek. Közülük eredetileg is görög nyelven készültek: • Makkabeusok 2. könyve • Bölcsesség könyve

  16. Idézés a Bibliából KönyvFejezetVers Könyvek rövidítései: pl. Jer, Lk, 2Kir Fejezetek: 4 … 5-9 … 6. 8. 11 – mindig a vesszőig! Versek: a vessző után: 6,11 … 6,11-14 … 6,11.14 Verseken belül: 6,11a … 6,11b-14a

  17. Az Ószövetség fordításai • Görög • Septuaginta (LXX) = Hetvenes fordítás • Aquila, Szümmakhosz, Theodotion • Arám • targumok (= kommentáló fordítás) • Szír: Pesitta • Latin • Vetus Latina • Vulgata

  18. IZRAEL TÖRTÉNETE

  19. Domborzat

  20. Előtörténet: Izrael ősatyái (19-15. sz) • Izrael mint nép, ország és állam • A nép kialakulása: kivonulás, szövetség-kötés, pusztai vándorlás (1250-1220) • Az ország története: • honfoglalás (Józsue) 1220 körül • törzsszövetségi társadalom (bírák kora) • Az állam története: • egységes királyság: Saul, Dávid, Salamon (~1050-935) • Kettészakadt királyság:Izrael (Észak) 935-722Júda (Dél) 935-587 • Izrael mint vallási közösség (Kr. e. 587-től) • Jellemzői: politikai függés, vallási autonómia; a Tóra és a jeruzsálemi templom köré szerveződő, szétszórtan élő, kulturájában különböző, vallásában egységes nép = ez a judaizmus kialakulásának kora

  21. A nép előtörténete • Pátriárkák kora (Kr. e. 19-15. sz.) • A Bibliában: Gen 12-50 (Ábrahám, Izsák, Jákob, József és testvérei), eredetük a száj-hagyomány • Félnomád pásztorok a Közel-Keleten

  22. Kivonulás - honfoglalás • Kivonulás Egyiptomból Kr. e. 1250 k. • A Bibliában: Ex eleje (Mózes, tíz csapás, kivonulás, szövetségkötés) • Pusztai vándorlás (13. sz.) • A Bibliában: Ex vége, Num (Dt) • Honfoglalás (13. század vége) • A Bibliában: Józsue (részben Bírák)

  23. Bírák kora, királyság kezdete • Bírák kora: törzsszövetségi társadalom Kánaánban (12-11. sz.) (Bír, 1 Sám) • Saul (1-2Sám) • Dávid (2Sám) • Salamon (1Kir)

  24. ELMÉLETEK A HONFOGLALÁSRÓL • Hódítás modell • A bibliai elbeszéléssel összhangban, régészeti leletek alapján az ország meghódítását állítja • Békés beszivárgás modell • Kánaán peremvidékéről félnomád pásztorok beköltöztek a hegyvidékre, majd összetűzések során kiterjesztették hatalmukat az országra • Szociológiai modell • Forradalom modell • Az elnyomott kánaánita lakosság új típusú társadalmat hozott létre, a Jahve-hit ebben összetartó erő • Fejlődés modell • A nemzetközi kereskedelem összeomlása miatt a városállamok lehanyatlanak, helyüket a hegyvidéki agrárközösségek veszik át (a Jahve-hitnek nincs szerepe)

  25. Városállamok Hűbéri rend: arisztokrácia, félszabad parasztok, rabszolgák Politeizmus (termé-kenységi vallás) >> természeti erők mitológiái Helyi istenségek, az istenek ábrázolásai mágikus és mitikus jelleg a társadalmi különbségek isteni eredetűek Törzsek szövetsége Teokratikus rend: Jahve az egyedüli úr, a törzsek egyenlőek Monolatria: csak Jahvét szabad tisztelni >> történelmi tudat Jahve egyetemes uralma, anikonizmus mély erkölcsi tudat a törzsszövetség szolidaritásra kötelez Hűbéri társadalom - törzsszövetség

  26. A törzsszövetség • Akefális társadalom • nyitott falvak • alacsony munkamegosztás • egyenlőségen alapuló kapcsolatok • kismértékű cserekereskedelem • katonai önvédelem • segítségnyújtási kötelezettség • vének tanácsa • önszervező igazságszolgáltatás • közös Jahve-tisztelet: a közösséget védelmezi, rendjét megszabja

  27. A törzsi rend válsága • Bírák kora: a törzsek laza szövetsége segítségnyújtási kötelezettséggelBaj idején karizmatikus vezető (= bíra) fogja össze a népet – a baj elmúltával szerepe véget ér • Filiszteus veszély: célul tűzik ki Kánaán meghódítását – szükség lenne egy központi hatalomra

  28. A királyság kezdetei • A filiszteus veszéllyel szemben minden törzset összefogó, állandó vezér: Saul (?-1000 k.) – Eleinte nagy sikerek, de a Gilboa hegyi csatában elbukik • 1004/1000-965: Dávid • végleg leszámol a filiszteusokkal • személyében egyesül Észak és Dél • fővárost alapít (Jeruzsálem), megteszi vallási központtá • Egyiptom határától Közép-Szíriáig nagyhatalmat hoz létre • 965-931: Salamon • stabilizálja Izrael helyzetét, kiaknázza a birodalmi helyzetet • jó viszony a környező államokkal (házasságok) • kereskedelem, építkezések, kultúra támogatása • templomépítés: királyi szentély • az állam deficites: magas adók, robotmunka

  29. A teokrácia Jahve közvetlen uralma: alkalmi, funkcionálisan tagolt közvetítők A szövetségi rend feltételeken nyugszik: Jahve törvényeinek megtartása A szövetség egyenlőségen és szolidaritáson alapul Jahve uralmát a király által gyakorolja: minden funkciót, tartósan egyesít Dávid háza a fennmaradás feltétel nélküli ígéretét kapja Isten szuverenitását és kegyelmének ingyenességét hangsúlyozzák: az egyiket felemeli, a másikat nem A törzsszövetség és a dinasztikus teológia ellentéte

  30. Izrael és Júda kettészakadása • Roboám elutasítja az északiak követeléseit (adók, robot csökkentése) • Az északi törzsek hazahívják Egyiptomból Jeroboámot, és királlyá választják. • Az elszakadás okai: • Társadalmi okok: • központosított hatalom, a törzsek önállósága, beleszólási joga megszűnt • osztálykülönbségek kialakulása, kereskedők, iparosok meggazdagodása, földművelők elszegényedése • Vallási okok: • a néppel kötött szövetség gondolata háttérbe szorult, a Jahve-tisztelet mellett megtűrték a pogány kultuszokat is • a királyság megítélése vegyes • benne teljesedtek be az isteni ígéretek > isteni intézmény • a szövetségnek alárendelten elfogadják • teljesen elutasítják • Gazdasági okok: • eladósodás > adó, robot, városok elzálogosítása

  31. Az elszakadás következményei • a birodalom szétesik • elmaradnak a hűbéradók • már nem felügyelik a karavánutakat > a kereskedelem összeomlik • testvérháború mintegy ötven éven át • ezt kihasználva Damaszkusz és Egyiptom beavatkoznak

  32. Júda területe kisebb, zártabb kevesebb erőforrással rendelkezik dinasztikus alkotmány: stabil államberendezkedés homogénebb társadalom Izrael területe nagyobb, nyitottabb több erőforrása van karizmatikus királyválasztás elve: gyakori puccsok sok kánaánita él A két állam jellemzői

  33. A két királyság kora • Észak = Izrael • 935-721 • 11 törzs, karizmatikus állameszmény • Dél = Júda • 935-587 • Júda, dinasztikus állameszmény (Dávid háza) 1-2 Kir, 2 Krón

  34. A két királyság kora • 935: Az ország kettészakadása • 935-885: testvérháborúk kora • 885-800 Arám fennhatóság • Észak: Omri és Jehu dinasztia (842-től) • 800-740 Második felvirágzás • É: II. Jeroboám, D: Uzija • 740-630 Asszír uralom • 722: Szamaria elesik – Izrael vége • 630-598 Vallási reformok • 587 Júda önálló léte véget ér

  35. Az asszír birodalom 745 III. Tiglat-pilezer 721 Izrael vége 663 Téba elfoglalása 612 Ninive eleste

  36. Az újbabiloni birodalom 625 -605 Nabupo-lasszár 605-562 Nebukadnezár 587 Júda vége 555-539 Nabonid

  37. A babiloni fogságtól a Kr. E. 2. századig • Babiloni fogság (587-538) • Júda perzsa uralom alatt (538-333) • Júda a hellének uralma alatt • A ptolemaioszok uralma (301-198) • A szeleukidák uralma (198-tól) • Makkabeus felkelés (166-tól) • Hasmoneus királyság (142-67) • Júda római uralom alatt (Kr. E. 63)

  38. Hazatérés a fogságból • 550-530 Círus (Kürosz) perzsa király • 539 A babiloni birodalom bukása • 515 Az újjáépített templom felszentelése

  39. A zsidó diaspóra

  40. 530-522 Kambüzész 522-486 I. Dáriusz 486-465 Xerxész 465-424 I. Artaxerxész 423-404 II. Dáriusz 404-358 II. Artaxerxész 358-338 III. Artaxerxész 338-336 Arszész 336-331 III. Dáriusz A kor viszonyai: ld. Malakiás könyve Nehemiás társadalmi-politikai reformjai Ezdrás vallási reformjai 5. Század (= 500-401)

  41. Nehemiás • 1. küldetése 445-433 • A városfal felépítése • Közigazgatás megszervezése • Küzdelem a közöny és a vallási lazaságok ellen • 2. küldetése (?-?) vsz. 430-424 • A templomi istentisztelet biztosítása • Szombati kereskedés tilalma • Héber nyelvhasználat szorgalmazása

  42. Ezdrás • Kronológiai nehézségek: Ezd 7,7: Artaxerxész 7. évében • I. Artaxerxész: 458 – túl korai, mert működése feltételezi Nehemiásét • II. Artaxerxész: 397 körül – túl késői • Elírás? = A. 37. éve: 428 körül: ez a legvalószínűbb • Különleges királyi megbízott: a zsidó vallási autonómia számára a Tóra megtartásának előírása

  43. Ezdrás tevékenysége • A Törvény felolvasása, vezetők oktatása • Vegyesházasságok felbontása • A közösség újjászervezése: összetartó ereje a Törvény elfogadása

  44. A judaizmus kezdete • A vallásosság a Tóra köré épül • Az egyéni elkötelezettség szerepe • Zsinagógák (tanítás, szombati istentisztelet) >> írástudók • A jeruzsálemi templom kultuszköz-pont és zarándokhely >> főpapok • Isten transzcendenciája, igazságossága >> angyalok, sátán

  45. A hellenista kor kezdete • II. Fülöp makedón király (359-336) a khairóneiai győzelem után (338) kiterjeszti uralmát a görög államokra • Nagy Sándor (336-323) • 334 Kisázsiai görögök felszabadítása • 333 Isszosz: győzelem a perzsák felett • 332 Egyiptom elfoglalása • 331 Mezopotámia elfoglalása • 327 Hadjárat az Induson túl • 323 Babilonban meghal

  46. Nagy Sándor birodalma

More Related