E N D
Hazafi? „[…]Azt jövendölém a tábornok úrnak, ha egy kis szerencséje járul hozzá, neki az isteni gondviselés nagy és fényes pályát jelelt ki, és azon meggyőződéssel jövendölném, miképpen tudom, hogy akármik legyenek is a körülmények, ő a szabadság hű szolgája marad mindig.” Áruló? „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó. Hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. – Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.” Vélemények Görgeyről
Született: 1818 január 30. Toporc Családja: Elszegényedett nemesi família, több tagja szolgál a seregben. Iskolái: 1818-1832: Késmárk 1832-1836: Tullni katonai akadémia Család és iskolák
1845 ősz, Tanára: Josef Redtenbacher. Erős tanuló, Redtenbacher a lembergi egyetem tanársegédévé akarja tenni. Egész életében a vegyészet érdekli. Szakdolgozatát, „A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavai” több szaklap is közli. Felfedezi az akrilsavat és a laurinsavat. Vegyészeti tanulmányok
a két Jellasics-kém Zichy testvért (Ödön és Pál) előőrsei elfogják, majd a rögtönítélő bíróság elnökeként Ödönt felakasztatja, Pál ügyét pedig átadja a polgári bíróságnak. Ezzel a tettével (először és utoljára akasztottak fel arisztokratát a szabadságharc alatt) felhívja magára Kossuth, és az ország figyelmét. Zichy Ödön kivégzése
A téli hadjárat • Január 5-én Görgei serege Vácra ért. Itt adta ki Görgei nevezetes kiáltványát, melyben ragaszkodik a szentesített 1848-as törvényekhez, ezek túllépését ellenzi. A kiáltvány célja az volt, hogy az ingadozó tiszteket visszaszerezze a Feldunai hadsereg számára, és ezt a célját el is érte. Vácott a kormány rendeletére Görgei serege felvette a VII. hadtest nevet.
A téli hadjárat • Hadművelete három részes: • Lipótvár felmentése, • A bányavárosokba való kitérés és a hadtest egy hétig tartó pihentetése • A harmadik menet a Szepességbe és innen Eperjes-Kassa környékére vezet.
Súlyos fejsérülés • Betegsége ellenére 9 nap múlva már újra a sereg élére állt.
1849. szeptember 11-én Kossuth megírja vidini levelét, melyben Görgeyt árulónak nevezi. 1849-’67 között Klagenfurtban él 1867 után hazatér. „Áruló” léte miatt utálják. 1884: Klapka György és több száz honvédtiszt által aláírt memorandumban nem tekintik hazaárulónak. Élete a bukás után