A fejlesztés hatása a szervezetre

1. A fejlesztés hatása a szervezetre az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetében végzett szakfejlesztés és a szervezet kapcsolatának vizsgálata Csík Orsolya ELTE-PPK Neveléstudományi MA Taní-Tani Konferencia Szükség és remény 2012. Miskolc

2. A kutatás előzményei • TÁMOP 4.2.1. 5. sz. Pedagogikumalprojekt IV. pillér 26. elemi projekt: A tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a közoktatásban-BaBe részprojekt kiegészítő kutatása (kutatásvezető:Vámos Ágnes) • LearningOutcomes(LeO) 2. kutatás (Vámos, 2010) • Pedagógia alapszak fejlesztése (ELTE-PPK, 2010)

3. A kutatás célja • Az egyes oktatói csoportok véleményének feltérképezése • Learningoutcomes szemlélet terjedése a szervezetben • Következtetések megfogalmazása a learningoutcomes szemlélet mentén

4. A kutatás mérőeszköze, körülményei • Online kérdőíves vizsgálat (n=28; 46%) • Az alacsony elemszám miatt az eredmények óvatosan kezelendők • Oktatói csoportok: beosztás, fokozat, szervezeti egység, a pedagógia alapszak fejlesztésében való részvétel, korábbi fejlesztésben való részvétel • Összehasonlítási alap: LeO 2. kutatás (Vámos, 2010.)

5. Aki a felsőoktatásban dolgozik, az szakterületének tudósa legyen. • Nemzetközi térben kell majd a hallgatóknak munkát végeznie. • A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt. • A felsőoktatás új feladatok előtt áll, amihez az oktatók nem tudnak eléggé alkalmazkodni. • Aki a felsőoktatásban tanít, az pedagógiai munkát végez. • A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással foglalkozni. • A tudomány nemzetköziesedése saját nemzeti eredményeinket veszélyezteti. • A felsőoktatásban is egyre fontosabb, hogy az intézmény vegye figyelembe a hallgatók közötti egyéni különbségeket. • A felsőoktatásban alapvetően tehetséggondozást kell végezni. • A munka világával való kapcsolat fontosságát túlértékelik. • A felsőoktatásban elsősorban a tudományt kell művelni, ezért fontosabb a kutatás minősége, mint az oktatásé.

6. Az eredmények értelmezése • Négy fokozatú Likert-skála • Oktatói csoportok közötti nem szignifikáns különbségek, összefüggések • Különbségek a változások elfogadása vagy elutasítása, a munka világ és a nemzetközi tér hatása mentén jelentkeznek

8. Országos LeO2 eredményben: 78%

10. LeO2 országos eredményben: 83%

12. Országos LeO2 eredményben: 23,3%-os elutasítás

13. A tudomány művelése. • A munka világa elvárásainak ismerete. • Az intézmény mint szervezet működésének minősége. • A hallgatók egyéni képességeihez, tudásához való igazodás • A hallgatók képzésről való véleményének figyelembe vétele. • Az oktató saját meggyőződésének, szándékainak követése, szakmai autonómia.

14. Országos LeO2 eredményen: 4/6 rangsorhely

15. Országos LeO2 eredményen: 5/6 rangsorhely

16. Következtetések • LeO szemlélet- szakfejlesztés • Beosztás, fejlesztésben való részvétel • LeO országos eredményekkel szembeni elmozdulások • Továbbgondolás, mélyebb vizsgálatok szükségessége

17. A kutatás lehetséges folytatása • A megújult pedagógia alapszakon oktatók folyamatos monitorozása; oktatói és hallgatói reflexiók a képzésről • A vizsgálat megismétlése a megújult alapszakon tanuló első évfolyam kilépésekor

18. Felhasznált szakirodalmak • Lénárd Sándor (2012): Oktatói együttműködés és tanuló szervezet. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk.): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) • Vámos Ágnes- Lukács István (2012):Egy alapszak implementációs folyamata, elemzése, megújítása. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk. ): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) • Vámos Ágnes (2011): A tanulási eredmények a felsőoktatási intézményekben 2. Tempus Közalapítvány, Budapest

19. Köszönöm a figyelmet! Csík Orsolya csik.orsolya@ppk.elte.hu