1 / 20

A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában

Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő. A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában. Bagó József – dr. Szauder Nóra. A tanulmány készítésébe ”bevont” intézmények.

hiroko
Télécharger la présentation

A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában Bagó József – dr. Szauder Nóra

  2. A tanulmány készítésébe”bevont” intézmények • ZÁRÓ-TANULMÁNY a holland-magyar projekt keretében végzett egy éves munkáról, amely a részmunkaidős foglalkoztatás magyarországi (a jelenleginél szélesebb körű) elterjesztése érdekében történt. Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. december kézirat • Akadémiai kutatóintézetek • MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet • MTA Világgazdasági Kutatóintézet • MTA Szociológiai Kutatóintézet • MTA Politikai Tudományok Intézete • Célzott megkeresések: • Külgazdasági Szolgálat, Hága • Holland Királyság budapesti Nagykövetsége • Ministry of Social Affairs and Employment, Netherlands • Internetes források: • Teilzeitmodelle – Bundesministerium für Arbeit und Soziales www.bmas.de/portal/10718/teilzeitmodelle.html • www.ksh.hu • www.ec.europa.eu/index_hu.htm • www.ec.europa.eu/social • www.en.wikipedia.org • www.google.hu

  3. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a munkavállalók között Hollandiában és Magyarországon (%) Hollandia Magyarország Forrás: Pál (2000) és Eurostat

  4. Magyarország munkavállalók: A részmunkaidős, illetve az osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás és a megbízásos munkaforma 40 százalék, az alkalmi munkavállalás 37 százalék, az önfoglalkoztatás 33 százalék számára fogadható el. munkáltatók: A cégek humán vezetőinek 28 százaléka nyilatkozott inkább pozitívan arról, hogy a hazai jogszabályok nagymértékben elősegítenék a vállalatok számára rugalmas foglalkoztatást. 53 százalékuk szerint inkább, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem segítik elő a rugalmas foglalkoztatási formákat a magyar jogszabályok. Forrás: Domokos Tamás (2008): A munkaerő-piaci szereplők attitűdjének vizsgálata

  5. A részmunkaidő jelensége Hollandiában (előnyök és hátrányok) • pro • a piaci fluktuációkhoz teljesebb mértékű alkalmazkodás • versenyelőny • az egy főre jutó jövedelmek szélesebb körű szétosztása • csökkentik az emberek életszínvonalbeli különbségei közötti eltéréseket • ideális választásnak tűnik a női munkavállalók számára • megoldás a jól ismert „karrier vagy család ?” dilemmára • kontra • „a női tehetség elpazarolása” • „csökkenti a nők gazdasági függetlenségét” • társadalmi háttér • az anyaság szerepének előtérbe kerülése (Nyugat-Európa egy részében) • a gyermek nélküli fiatal és idősebb holland nők szintén a részmunkaidőt preferálják

  6. Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

  7. Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

  8. A holland részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének gazdasági-társadalmi, munkaerő-piaci körülményei • Váratlan állami többletbevétel, majd kormányzati túlköltekezés • 1973.: olajválság • hetvenes években: a bérek látványos növekedése • 1979.: második olajárrobbanás • Az 1981-től a gazdasági növekedés lelassult, majd csökkenni kezdett. • A munkanélküliségi ráta 1972-ben nem érte el az 1 %-ot, 1975-1979 között 3 %-os, 1981-ben 4 %-os, 1982-ben 6 %-os volt. • Társadalmi elégedetlenség: tömegek vonultak az utcára és tüntettek a rossz gazdasági politika és a munkanélküliség ellen.

  9. A wassenaari egyezmény • 1982. évi választások: nyertes a JobbközépKereszténydemokrataFellebbezés(párt), • miniszterelnök: 1982. november 4-től, 1994. augusztus 22-ig Ruud Lubbers. Reformprogram: költségvetési megszorítások, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak reformja, a közszolgáltatások liberalizációja • wassenaari egyezmény a munkavállalók és a munkaadók között: cél: a reálbérek növekedésének megállítása és a heti munkaórák számának csökkentése – új munkahelyek (közöttük számos részmunkaidős állás) teremtése • a kormány visszavonult a bértárgyalásokba való közvetlen beleszólástól • a kormány aktív módon elősegítette az új foglalkoztatási rendszer jogi hátterének kialakítását, és jelentősen csökkentette a bérekre nehezedő állami terheket. 3. Kormányzati elkötelezettség a munkahelyteremtés mellett • 1982.: egyik választási jelszó: „Munkát, munkát, munkát!” • 16 év múlva: (nettó) 1 millió új munkahely • kedvező adózási feltételek (például a családi adózás) megteremtése

  10. A holland részmunkaidős foglalkoztatás jogi és intézményi háttere Konszenzusgazdaság A holland Társadalmi-Gazdasági Tanács A Munkaügyi Alapítvány Helyi alkuk A Munka és Jövedelem Központok Iparág-specifikus munkanélküli járulék A munkáltatói elbocsátásai szándék „megvédése” EK irányelv a részmunkaidőről

  11. A részmunkaidő bővítésének főbb eszközei Új munkaidő-törvény A munkajogi szabályok harmonizálása az adózási, társadalombiztosítási szabályokkal Új intézmény és pénzügyi keret létrehozása a társadalmi munkaidő-struktúrák létrehozására Felmérések, tájékoztatási kampányok A részmunkaidő alkalmazását preferáló kollektív szerződések megkötésének ösztönzése A részmunkaidős állások létrehozásának segítése támogatásokkal Kormányzati jó példa

  12. Kitekintés: A német részmunkaidő főbb szabályainak áttekintése • 1. Klasszikus részmunkaidő

  13. 2. Jobsharing (státuszmegosztó) részmunkaidő

  14. 3. Befektetési részmunkaidő

  15. 4. Idény részmunkaidő

  16. 5. Otthoni részmunkaidő

  17. A holland modell továbbfejlesztése Válságkezelő intézkedés: munkanélkülisegéllyel kombinált részmunkaidős foglalkoztatás • 2009. április 1-től 2011. július 1-ig • a válság által sújtott, de egyébként jól gazdálkodó vállalatoknál • cél: a szakképzett munkaerő megtartásának támogatása és a vállalatok ösztönzése a feleslegessé váló munkaerő átképzésére • a munkavállalók minimum 20 %-kal és maximum 50 %-kal rövidebb munkaidőben foglalkoztatása esetében • a munkavállalók a kieső időre munkanélküli segélyben részesülnek („részleges munkanélküliségi” rendszer) • a vállalatok 3 hónapos időtartamra kérhetik a rendszerbe való befogadást, ami legfeljebb kétszer hat hónapra hosszabbítható • amennyiben a rendelkezést igénybe vevő munkavállalók száma a cégnél: • kevesebb, mint 30 %: max. 15 hónapig, • munkavállalók 30-60 %-a esetén: 12 hónapig, illetve • több, mint 60 % esetén: 9 hónapig tarthat a támogatás igénybevétele • amennyiben a csökkentett munkaidőben való munka 39 hétnél tovább tart, kötelező a csökkentett munkaidőben töltött időszak 1/3-ában teljes munkaidőben dolgozni: az időszak alatt kötelező továbbképzést adni és arra eljárni • a rendszerbe egy adott vállalat csak egyszer jelentkezhet be • amennyiben a programba bevont munkavállalók az említett időn belül mégis elbocsátásra kerülnek, a munkáltatónak vissza kell fizetnie a munkanélküli segélyként kifizetett összeg 50%-át • finaszírozás: a munkanélküliségi alapból

  18. Javaslat további stratégiai előkészítő szakmai munkálatokra • A jogi és adózási háttér (családi adózási rendszer) mélyebb tanulmányozása • Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó nemzetközi munkaügyi normákról (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Európai Bizottság, Európa Tanács) • Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó más nemzeti gyakorlatokról • Elemzés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó hazai szabályozás helyzetéről • Áttekintés készítése (esetleg a köz- és versenyszférára vonatkozó célzott felmérés) a részmunkaidős foglalkoztatás hazai helyzetéről • Időszakonkénti (például negyedéves) jelentés készítése a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésében elért további nemzetközi eredményekről, kezdeményezésekről elsősorban az alábbi információs források felhasználásával: • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) oldala: www.ilo.org • A világ foglalkoztatási szolgálatait tömörítő szervezet oldala: www.wapes.org • A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oldala: www.oecd.org • Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának oldala: www.ec.europe.eu/eurostat • Az Európai Foglalkoztatási Kutatóintézet (EEO) oldala: www.eu-employment-observatory.net • Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért oldala: www.eurofound.ie • COMPSTAT adatbázis: www.compstat.org/Start/index.html

  19. Előzetes javaslat a magyarországi adaptálás előkészítésének lépéseire(vázlat) szükséges idő – ütemterv felállítása a munkálatokba bevonandók körének meghatározása (előkészületek – végrehajtás – ellenőrzés/visszacsatolás) a közvélemény alakítására (tájékoztatás, kampányok, oktatások) munkaprogram készítése a vállalati kultúra alakítására munkaprogram készítése

  20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő

More Related