1 / 22

A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására

A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására. Mártonfi György 2012. Március 27. Röviden a kutatásról. Fontos előzmények (OKA, Tárki-Tudok, GKI) Párhuzamos kutatások (Miskolci Egyetem, Expanzió Kft., Mondolat Kft., NSZFI-folyóiratok)

hope
Télécharger la présentation

A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására Mártonfi György 2012. Március 27.

  2. Röviden a kutatásról • Fontos előzmények (OKA, Tárki-Tudok, GKI) • Párhuzamos kutatások (Miskolci Egyetem, Expanzió Kft., Mondolat Kft., NSZFI-folyóiratok) • Cél: kiegészítő információgyűjtés és elemzés • Adatgyűjtés (főleg a KIRSTAT-ból) • A hollandiai ROC-ok megismerése • A térségi jelleg érvényesülése és következményei • A nem önkormányzati intézmények a TISZK-ekben • Nehézségek: • Kényszerhelyzetekkel teli lebonyolítás, időben „szétesett” (terv: 2008; empíria: 2009 nov-2010 május; elemzés 2011 ősz, 12-16 hónapos csúszás)

  3. Helyzetkép – 2011 • Részben sikertörténet: az első kör (16 TISZK) és némi huzakodás után 2008 végére felállt a TISZK-rendszer (2006 végén ezt hányan prognosztizálták volna?) • Viszonylag stabil a rendszer, 2009 óta minimális változás • A koncentráció többé-kevésbé megfelel a korábbi terveknek (általában 50-60 volt a cél) • Jelenleg 86 TISZK-ben tömörül a középfokú és posztszekunder szakképzés több mint 90%-a • A kulcsszereplők tudomásul vették („téeszesítés”) • Több tízmilliárdos forrásbevonás

  4. A TISZK-ek megoszlása modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő)

  5. A TISZK-ek megoszlása összevont modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő)

  6. A TISZK-ek megoszlása fenntartók szerint (db) és az ott tanuló diákok aránya (%)

  7. Az iskolák és a tanulók aránya a TISZK-ekben az iskola fenntartója szerint (%)

  8. Ellentmondások I.A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI I. A TISZK-ek megoszlása a térségi elv érvényesülése szerint (db)

  9. Ellentmondások I.A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI II.

  10. Ellentmondások II.A TISZK-ek egy része NEM INTEGRÁLT • Modellfüggő az integráltság foka • A „holland” TISZK a legintegráltabb (legcentralizáltabb) • Az önkormányzati társulások kevéssé integráltak („mű-TISZK”, „minimál-TISZK”) • Függ a földrajzi távolságtól is • Távoli iskolák integrálása problémás, kevés haszna van • Az egy városban lévő iskolák integrálása se zökkenőmentes • Függ a fenntartói viszonyoktól is • a nem önkormányzati intézmények legtöbbje olyan, hogy nem is logikus az integráció • Függ a finanszírozástól, az elvárástól (amíg a projekt tart, integrálunk…)

  11. Ellentmondások III.Sok TISZK-ben NINCS SZAKKÉPZŐ KÖZPONT • A 2003-as első elképzelések még „Technológiai Központokról” szóltak • Az első körös 16 TISZK-nél még kötelező volt a nagyberuházás • 2007 óta már nem kötelező, és TIOP-os központfejlesztés pályázatfüggő • Van, ahol a helyiek meg tudják mondani, hogy „Hol a TISZK?”, van, ahol nem is értelmes a kérdés • Ahol van, ott sem az egész TISZK-et szolgálja • A Képző Központ szükségessége profilfüggő, de a TISZK-ek nem profil szerint jöttek létre

  12. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit I.

  13. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit II.

  14. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit III.

  15. Az ellentmondások okai, gyökerei • ELŐKÉSZÍTETLENSÉG - Csak az irányt találták ki, nem volt alapos, sokak által támogatott koncepció. • TRÓJAI FALÓ EFFEKTUS - A központi akarat a sok (intézményi, fenntartói) részérdekkel nem számolt, a pénz motiváló erejében bízott. Nem alaptalanul, de nem számolt a mellékhatásokkal. • POLITIKAI VS SZAKMAI DÖNTÉSEK – az előbbiek primátusa (mivel nagy volt a tét) • BONYOLULTSÁG (7 MODELL) – az önkéntesség és a nem állami-önkormányzati szféra tiszkesedési „szabadságának” biztosítása miatt

  16. Következmények • Korábban szétszabdalt volt, most széttartó lett az intézményrendszer (főleg az eltérő modellek miatt) → irányíthatatlan (nincs olyan, hogy TISZK) • Hatékonyabb lett? Nem valószínű. Az uniós források hatékonysága is kérdéses. • Olcsóbb lett? Nincs jele, sőt, ha az uniós forrást beszámítjuk, akkor drágább. • Jobban reflektál a munkaerőpiacra? Erősen szkeptikusak a vélemények még a jövőre nézve is. • TEHÁT HOZZÁ KELL NYÚLNI A RENDSZERHEZ – Ezt a szakpolitika felismerte. Kérdés, hogy a szakmai érvek és politikai akaratok eredője merre viszi a rendszert. MERRE VIGYE?

  17. Felmerülő témák, kérdések • A törvénymódosítás következményei • TISZK-rendszer vagy területi irányítás? • Holland modell vagy több (legalább 2-3) modell? • Alulról szerveződés vagy az intézmények központi besorolása? • A TÁMOP és TIOP fenntartási kötelezettség milyen korlátokat jelent? • Mi legyen a nem állami-önkormányzati iskolákkal? • Profilok szerinti összevonás (agrár, műszaki, kereskedelem-szolgáltatás, humán), vagy minden profil egy TISZK-ben? • Döntésmegosztás az állam, a kamarák, és az MFKB között • A kívánatos TISZK-menedzsment (döntési jogosítványai, mérete és szerepe)

  18. Néhány javaslat I. • Az integrációt folytatni kell! • Elő kell készíteni a döntést! • Elemezni kell a hollandiai tapasztalatokat (ROC) /aminek kevés köze van a hazai „holland” modellhez/ • Meg kell ismerni a hazai „jó példákat” – ilyenek nyilván vannak, ha a „holland modell” a főirány • Meg kell ismerni esetleges további külföldi példákat /német, ír, flamand stb./) • Ex ante értékelést kell csinálni! • TISZK-rendszer vagy területi irányítás? • Inkább az utóbbi, az előbbi „taktikai” megtartásával. A szakigazgatás hasonló irányt jelölt ki, csak nem így nevezi. • Hogyan válaszolnánk, ha most nem lennének TISZK-ek?

  19. Néhány javaslat II. • Biztosítani kell a döntés magas szintű támogatottságát, legitimitását. Alacsony legitimitású döntés nem vezethet hatékony rendszerhez. (Ex ante értékelés fontossága!) • Profilok szerinti külön TISZK-eket! Műszaki, gazdasági-szolgáltató, humán. Ez megyénként ugyanúgy 2-3 TISZK-et jelentene, ahogy tervezik, de a szakmai együttműködésnek tágabb teret hagyna. Ez megfelelő – néhány ezres – méretet eredményezne. • Az agrár szakképzést az agrártárca szervezné, az kikerülne a TISZK-rendszerből. (Hollandiában sincs benne)

  20. Néhány javaslat III. • Az egyházi, alapítványi szférát nem kell a TISZK-ekbe bevonni. Működésüket – ellenőrzés mellett – támogatni érdemes. Ők a szakképzési rendszer sokszínűségéhez és minőségéhez hozzájárulnak, nem kiválthatóak, elsorvasztásuk súlyos veszteség. • Biztosítani kell, hogy a TISZK legyen az erős szereplő. („Három dudás egy csárdában?”) • Nagyüzemhez erős, autonóm menedzsment kell, megfelelő kapacitásokkal. (Amúgy ez a fő hollandiai tanulság.) Ez nem lesz olcsó, de megéri

  21. Néhány javaslat IV. • A munkaerőpiac szolgálata kiemelkedően fontos. De: ezen belül az iskolarendszerű szakképzésnek főleg a hosszú távú (szakmai alapok, piackonform viselkedés, képezhetőség), a felnőttképzésnek főleg a rövid távú (elhelyezkedést segítő, konkrét szakmára irányuló) illeszkedést kell szolgálnia. A képzés és munkaerőpiac harmóniájának kulcsszava a minőség. • Megalapozott tervezést és pályaorientációt kell folytatni a TISZK-ekben. Ezeknek jelenlegi legkorszerűbb tudásbázisa az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Nemzeti Pályaorientációs portál. • A munkaerő-tervezési illúziókkal le kell számolni. Az MFKB-k (RFKB-k) irány-arány döntései károsak. Szerepük a pályázati pénzek elosztására és a stratégiai irányításra terjedjen ki, az operatív döntés jogát a jelentős kapacitással rendelkező TISZK-vezetés kell kapja.

  22. Köszönöm a figyelmet! martonfi.gyorgy@ofi.hu

More Related