IX. Beruházások gazdaságossága

IX. Beruházások gazdaságossága

1. Beruházási tevékenység értelmezése • Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru) váltja át. • Beruházási döntések tőkegazdálkodási döntések • Beruházásokhoz szükséges tőke megszerzése finanszírozási döntés

Beruházás definiálható úgy is, mint: • rendelkezésre álló (megszerzett) tőke (pénzügyi eszköz) hosszú lejáratú lekötése a vállalkozás eszközjellegű vagyonában • Műszaki- gazdasági tevékenység ( tőkebefektetés milyen anyagi javakban valósul meg.

Tárgya: • Új tárgyi eszköz létesítése, beszerzése • Használt tárgyi eszköz beszerzése • Gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak első beszerzése, • üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében a rendeltetésszerű használat feltételeit biztosító tartozékoknak a tárgyi eszközt nővelő első beszerzése • A selejt tárgyi eszközök pótlása, cseréje • Meglévő tárgyi eszköz olyan korszerűsítése, amelynek eredményeként további műveletek vagy új feladat végzésére válik alkalmassá • Földterület megszerzése

Csoportosítása: • - fináncberuházások: pénzügyi befektetést jelentő beruházások • - reálberuházások: anyagi eszközökben megtestesülő tőkebefektetések • Fináncberuházás ok (befektetett pénzügyi eszközök) • - részesedések • - értékpapíroknak az egy évnél hosszabb idejű pénzlekötés céljából történő vásárlása • Egy évnél hosszabb időre adott kölcsönök • Egy évnél hosszabb lejáratu bankbetétek

Reálbefektetések: (befektetett eszközök) • Immateriális javak • Alapítás, átszervezés aktivált értéke • Kíséreti fejlesztés aktivált értéke • Vagyoni értékű jogok • Szellemi termékek • Üzleti vagy cégérték • -

Tárgyi eszközök • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek • Tenyészállatok • Beruházások, felújítások

2. A beruházás fajtái BERUHÁZÁS Vállalkozást létesítő Vállalkozást fenntartó Piacot formáló A piaci viszonyokhoz hozzáigazodó Bővítés Pótlás Átállítás Diverzifikáció

Létesítő: - vállalkozás alapítása esetén bevitt vagyontárgyak • - működő vállalkozás esetén a termelő tevékenységet szélesíti • Fenntartó: szükségletét a létesítő beruházás teremti meg , életképesség megtartása, növekedése • Piacot formáló: piaci viszonyokba való aktív beavatkozás a cél • Hozzáigazító: passzív módon reagál a megváltozott piaci körülményekre , piaci részesedés fenntartása a cél

Pótlás: fizikailag elhasználódott vagy technológiailag elavult , műszaki szempontból nem megfelelő kicserélése • Bővítés: gyártási kapacitás növelése, pótlás és bővítés egybe olvadhat • Átállási(átszervezési) beruházás: meglévő termelő berendezések átalakítása, másra való kicserélése (nem használódott el!) • Termékszerkezet váltás • Új, korszerűbb termék gyártása • Vállalkozás szervezete és a szervezet irányításának átszervezése érdekében

Diverzifikációs beruházás: • a vállalkozás az eddigi tevékenységi köréből kilép • Cél: • a kockázat csökkentése, • Több piacról származó nyereség • a vállalkozás stabilizálásának biztosítása

3. Beruházások rendszere • a.) Nemzetgazdasági, üzemgazdasági beruházás • b.) termelő, nem termelő beruházás • c.) alap, kapcsolódó és közös beruházás • d.) infrastruktúra fejlesztést szolgáló beruházások

4. A beruházási szükségletek felismerése • A beruházást kiváltó okok: • a) beszerzés területén: • Szakmai kiadványok, kiállítások, vásárok során szerzett ismeretek • Ajánlatok, prospektusok • Dokumentációk • Árak változásának tendenciái

b) termelés területén • Gyártás és értékesítés összevetése, hibás gyártás, selejt% javítási költségek • Szűk keresztmetszet , teljesítés késedelme • c) értékesítés területén • Termék életgörbéje • Forgalom változás • Fogyasztói szokások változása • Garanciális javítás, reklamáció • Piaci telítettség

d) innováció területén • Termelő berendezések, gyártási eljárások, termelés szervezése és irányítása terén elért új eredmények • Új terméke, gyártási eljárások kifejlesztése • e) szociális és humánpolitika területen • Balesetek okai, gyakorisága • Panaszok a munkafeltételekre • Megbetegedések okai és gyakorisága • Munkaerő hullámzás, okai • Bérek, fizetések alakulása

f) pénzügyi területen • Eszközstruktúra alakulása, eszközök likviditási fokozata • Vagyonváltozások, vagyon struktúrájának alakulása • Pénzügyi eredménymutatók alakulása • Tőkeszerkezeti és likviditási lehetőségek • Pénzügyi preferenciák • A termelés eszköz és élőmunka igénye • Kalkulált és ténylegesen elért árak alakulása • Kihasználatlan ill. túlfoglalkoztatott kapacitások pénzügyi eredményre gyakorolt hatása • Vagyonvesztés okai

g) vezetés, igazgatás területén • Adatok, információk megszerzésének körülményei • Adatfeldolgozás idő- és élőmunka szükséglete • Döntések előkészítésének idő- és élőmunka szükséglete • Döntések realizálásának technikai feltételei • Visszacsatolás technikai feltételei

5. Beruházási döntések megalapozása gazdasági számításokkal • Szubjektív megítélést számszerűsített információkkal támasztja alá. • Döntések során az alábbi tőkefelhalmozási lehetőségeket mérlegeljük: • - választás beruházás és nem beruházás jellegű befektetés között • - választás azonnali és későbbi időpontban eszközölt beruházás között • - választás azonos beruházási koncepció (azonos beruházási cél) egymástól eltérő megvalósulásai változatai között

- választás különböző beruházási koncepciók között • Azonnali vagy későbbi beruházás közötti választás során • - a tőkét most kell-e befektetni (pl. működő berendezés cseréje) • - pontosan még nem ismert, hogy a létrehozandó, a jövőben létrehozandó beruházások konkurálhatnak-e a jelenlegi tőkebefektetési lehetőséggel

Egymástól eltérő megvalósulási változatok közötti választás a leggyakoribb • Azonos beruházási koncepció, eltérő tőkeértékkel • Egymást kölcsönösen kizáró gépek. Berendezések • A piacról szerezzék-e be vagy maguk állítsák elő • A különféle beruházási koncepciók közötti választás célja, hogy a vállalkozás legjövedelmezőbb területére irányuljon

Tőkebefektetés célszerűségét a jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján ítéljük meg. • Jövedelmezőség = A tőkebefektetéssel elérhető évi eredmény*100 • Az egyszeri befektetés összege • (egységnyi tőkebefektetéssel milyen nagyságú eredményt lehet elérni)

A különböző beruházási koncepciók jövedelmezőség alapján való összemérése - gazdaságossági vizsgálat (elemzés) • Gazdaságosság: viszonylagosságot fejez ki, relatív , a jövedelmezőségnél tágabb fogalom

6. A ráfordítások számbavétele a beruházás-gazdaságossági számításokban • Beruházással kapcsolatos ráfordítások funkciójuk szerint: • - egyszeri ráfordítások • - folyamatos (üzemeltetési) ráfordítások • Egyszeri ráfordítások: • - immateriális javak, tárgyi eszközök • - beruházással összefüggő, tartósan lekötött forgóeszközök ráfordításai • Folyamatos ráfordítások: holt és élőmunka ráfordítások (költségnemek

7. Az eredmény meghatározása a beruházás gazdaságossági számításokban • A várható jövedelmet az értékesítési tervből kiindulva kell meghatározni. • Az elvárt eredményt kimutathatjuk • Adózás előtti eredmény (bruttó hozadék) • Adózott eredmény formájában. A tőkebefektetés akkor jár eredménnyel, ah a befektető visszakapja a befektetett tőkét és mellette tőkehozadékhoz, azaz nettó nyereséghez is jut!

8. A gazdaságossági számítások módszerei • Lehetnek: • - statikus vagy • - dinamikus számítások. • Statikus számítások feltételrendszere • Fejlesztés egyszeri ráfordítással kapcsolatos pénzkiáramlás (tőkelekötés) egy éven belül végbemegy • A fejlesztés folyamatos ráfordításai évente azonos összegűek • Az évenkénti árbevétel azonos nagyságrendű

Üzemeltetési időhorizonton belül évente azonos nagyságrendű eredmény • Amortizációt évente a költségek között elszámolják Számítások során - nem veszi figyelembe a pénz időértékét - nincs tekintettel arra, hogy van-e, ha igen milyen összefüggés áll fenn a tőkebefektetés és mindazon tényező között, amelyek annak eredményességét befolyásolják

Rangsorolja az azonos célú fejlesztési változatokat - a költségek összehasonlítása - a nyereség összehasonlítása, vagy - egyéb tényezők összehasonlítása alapján Költségösszehasonlítások alapján – csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges Számítása: B+Ü/T= termékegységre eső ráfordítás B=egyszeri tárgyi eszköz+forgóesz. befekt. Ü= üzemeltetési költség T= termelés természetes mértékegységben

Nyereség-összehasonlítás – heterogén termelés esetén • változatok közötti nyereségkülönbözet megállapítása • Egyéb műszaki, gazdasági paraméterek alapján,(ha az előző kettő nem nyújt elég információt) • Rentabilitási és/vagy megtérülési mutatók • Beruházás rentabilitása(Br)= E/B • E= beruházással elérthető évi nyereség • B= beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése Meghatározása arra irányul, hogy feltárja az a nyereség-optimumot, amely alapján a különböző fejlesztési változatok közül kiválasztja a gazdaságos változatot.

Pl. a beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése 8000 e Ft, a beruházással elérhető évi nyereség 1600 eFt, a beruházás rentabilitása: • Br= 1600 eFt/8000 eFt= 20 % • Megtérülési idő (Bm): a fejlesztéshez szükséges pénzbefektetés (B) mennyi idő alatt térül meg a vele elérhető évi nyereségből (E) • Bm= B/E = 8000/1600= 5 év

Beruházási pénzeszközök forgási sebessége: Üzemeltetési idő alatt a beruházási pénzeszköz hányszor térül meg Bs= Hi/B:E Hi= használati idő Minél nagyobb a forgási sebesség, annál hatékonyabb a beruházási pénzeszközök felhasználása.

Nyereségráta: az élettartam a során várt jövedelem és a beruházás egyszeri befektetésének hányadosa • Nem számol az időtényezővel.

Dinamikus tőkebefektetési számítások: • A pénz időértéke: kifejezi azt a hozadékot (jövedelmet) amelyet pénzünktől elvárunk • Jövőbeni érték: • - mai befektetett egységnyi pénzeszköz, mekkora összegre gyarapodik egy előre meghatározott időtartam végén a számításba vett kamatláb alapján • - pénzünkkel mekkora jövedelmet érünk el • - nagyságát befolyásolja, hogy egyszerű vagy kamatos kamatozást alkalmaznak

Jelenérték: egy maghatározott időben befektetett pénzünk „n” év múlva mekkora összegre növekszik. • - kiszámítása: a jövőben várt bevételt a hozamrátával diszkontáljuk • A jelenérték kisebb az „n” év múlva esedékes összegnél.

A jövőbeni bevétel jelenértékének nagyságát befolyásolja: • - a bevétel pénzértékének nagysága • - a bevétel jelenértékének időpontja • - a kamatráta, illetőleg diszkontráta • Diszkontráta = haszonáldozat vagy a tőke alternatív költsége • Alternatív befektetés esetén, ha a bevétel összege és a haszonáldozat nagysága azonos, a bevétel jelentkezésének éve határozza meg a jelenérték nagyságát és befolyásolja a döntést.

Örökjáradék: • Pénzáramlás, amelynek minden tagja megegyezik és végtelen tagból áll. • Kiszámítása= Évenkénti konstans jövedelem/ • hosszú távon elvárt hozam % • Növekvő örökjáradék: • Végtelen tagból áll, egy elemek(tagok) értéke állandóan növekszik. • Kiszámítása= • Járadéktag/Hozam - osztaléknövekedés

Annuitás: • Évjáradék, azaz állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően , adott számú éven keresztül a jogosultat megilleti.

Dinamikus tőkebefektetési számítások • A fejlesztés (beruházási) időben végbemenő folyamat: • A cél elérésével kapcsolatos első tőkebefektetéssel (egyszeri ráfordítás) kezdődik, a gazdaságilag hasznos üzemidő utolsó évével fejeződik be. • A tőkét anyagi eszközre és élőmunkára váltják. • Időintervallum két része: • - kivitelezési (megvalósítási) idő (lerövidülésével eredménytöbblet ) • - üzemeltetési idő (termelőképesség-hasznosítás)

Kivitelezés: egymástól eltérő nagyságrendben, időben merül fel • Befektetés megtérülése = • Nyereség jelenértéke/Befektetés jelenértéke= 1 (legalább ) • Alapvető követelmény,hogy a beruházás élettartama alatt a tőke megtérüljön. Arra kell törekedni, hogy a beruházás teljes élettartama alatt minél többször térüljön meg. • E követelmény teljesülésének feltétele: • - jól határozzák meg az amortizációs idő hosszát és a tőke törlesztésének módszerét

- vegyék figyelembe a technikai színvonal változását és a piaci körülményeket befolyásoló tényezőket • - az egyes években az árbevételeket, a folyamatos ráfordításokat és az eredményt úgy vegyék számításba, ahogy az ténylegesen bekövetkezik, és tekintettel kell lenni arra, hogy

A termelő berendezések fizikai elhasználódása és avulása következtében csökken azok termelőképessége • Az előállítható termékek mennyiségének csökkenése együtt jár a fajlagos költségek növekedésével • Csökken az árbevétel • Az üzemeltetési időben, az egymást követő években különböző nagyságrendekben jelentkező eredményeknek (tőkehozadéknak) más-más értéke van.

A kamatláb feladata és jelentősége: • Különböző időpontban jelentkező ráfordításokat és eredményeket azonos időpontra un. jelenidőpontra számíjuk át. • Jelen időpont lehet: • - a beruházás megkezdésének az éve • - a beruházás üzembe helyezésének az éve

Kalkulativ kamatláb (külső kamatláb): • amellyel a ráfordításokat és eredményeket a jelen időpontra átszámítjuk • Kifejezi: ha a tőkét más célra fektették volna be, az évente milyen hasznot hoz (tőke helyettesítési költsége vagy marginális hozam) • Külső kamatláb: mekkora minimális hasznot érne el, ha a tőkét nem az adott beruházásra fordítanák. • Belső kamatláb: Az a kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és működés folyamatos költségeinek és a bevételnek valamely időpontra vonatkoztatott értéke zéró.

A beruházási projektek kiválasztása a dinamikus tőkebefektetési számítás egyes módszereivel • a.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege alapján • Az azonos célú fejlesztés egyes változatainak egyszeri és folyamatos ráfordításait teszi összeadhatóvál • Az az előnyösebb, amelynél az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege a kisebb

b.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása diszkontált hozadékszámítással • A fejlesztés egyszeri ráfordításait és a bruttó (nettó) nyereséget (eredményt) a beruházás megkezdésének időpontjára diszkontáljáka kalkulatív kamatláb figyelembe vételével • Nevezik tőkeérték számításnak is. (Tőkeérték = az eredmény diszkontált értéke) • A fejlesztés akkor fogadható el, ha a tőkeérték nagyobb mint a fejlesztés egyszeri ráfordításának diszkontált értéke, de legalább nulla.

c.) Nettó jelenérték: a befektetés révén keletkező jövedelmek diszkontált értéke és a jövedelem elérése érdekében történő egyszeri ráfordítás diszkontált értéke közötti különbözet. d.) Azonos célú és kockázatú beruházási tervek ellenőrzése hozam – költség aránymutató alkalmazásával: a beruházás egyszeri ráfordításának diszkontált értéke hogyan térül meg a beruházással elérhető haszon diszkontált értékéből.

e.) A beruházási projektek kiválasztása belső megtérülési ráta számításával • belső megtérülési ráta: az a diszkont kamatláb, amelynek alkalmazásával az egyszeri és a folyamatos ráfordítások, valamint a bevételek nettó jelenértéke kiegyenlíti egymást • Azokat a beruházásokat fogadhatjuk el,amelyek belő megtérülési rátája egyenlő a tőke alternatív költségével, azaz a kalkulatív kamatlábbal

f.) Egymást kölcsönösen kizáró, azonos kockázatú beruházási változatok vizsgálata annuitás számításával Akkor alkalmazhatjuk, ha a beruházás egyszeri ráfordításával „n” éven át állandó összegű évi bevételt (eredményt) lehet elérni. • g.) azonos célú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri befektetés megtérülési ideje alapján • - megtérülési idő: években kifejezett időtartam, amely alatt a kezdeti tőkebefektetés a vele elérhető bevételekből (hozamokból) megérül

h.) Azonos célú beruházási változatok rangsorolása a jövedelmezőségi index alapján • Jövedelmezőségi index= • Diszkontált pénzáram/ kezdeti tőkebefektetés • Azt a beruházást részesítjük előnybe, amelynek a jövedelmezőségi indexe nagyobb 1-nél. • Minél nagyobb, annál nagyobb lesz a befektetés nettó hozama.

i.) Befektetési döntés a könyv szerinti érték átlagos hozama alapján • A beruházás könyv szerinti átlagos évi hozama = • A beruházás által elérhető éve átlagos eredmény • A beruházás könyv szerinti átlagos nettó értéke • A beruházás akkor valósítható meg, ha annak könyv szerinti átlagos hozama nem kiesebb a beruházó által a befektetéstől elvárt hozam

IX. Beruházások gazdaságossága