A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)

1. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) • A TQM elődjeateljeskörű minőségszabályo-zás (TQC)  Armand V. Feigenbaum (1961) • TQC: • A minőségszabályozás kiterjesztése a vállalati élet minden területére; • A hibát ne csak észrevegyék, hanem előzzék is meg; • A termék leggazdaságosabb előállítása & a vevő teljes megelégedettsége.

2. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM: • Olyan vezetési módszer, mely elősegítheti a vállalkozás egészének hatékonyság- és versenyképesség-javulását; • A vállalat teljes szervezetét mozgósítja: minden részlegét, az összes tevékenységét és az összes dolgozóját; • Célja, hogy létrehozzon egy olyan folyamatot, amely a vállalat egészére kiterjedően, állandóan a minőség javítása érdekében hat.

3. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM: • Átfogja a vállalati szervezet összes részlegét, s filozófiájából fakadóan az egész vállalati tevékenységet a vevő igényeihez való alkalmazkodás hatja át; • Olyan tudományos eljárásrendszerben ötvözi az alapvető irányítási módszereket, az összes javítási törekvést, valamint a műszaki eszközöket, melynek célja a termelési tevékenység folyamatos javítása.

4. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) • A TQM legfontosabb feladata, hogy beépítse a minőségre vonatkozó követelményeket és tevékenységeket a szervezeti egységek működésébe, s összehangolja azokat összvállalati szinten. • „A TQM nem végcél, hanem maga az utazás a jövőkép elérése irányában”

5. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A teljeskörű minőségirányítás pozitív hatásai: • Megnövekedett értékesítési volumen, • Megnövekedett piaci jelenlét, • Alacsonyabb költség - magasabb bevétel, • Az alkalmazottak magasabb fokú részvétele és elkötelezettsége

6. A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM olyan filozófia és módszertan, amelynek középpontjában a minőségi elvek és a marketing alapú gondolkodás áll, kiegészülve az adott szervezet által választott, a minőség elérését segítő eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazásával.

7. A problémamegoldás általános modellje A szisztematikus problémamegoldás 7 lépése: • A probléma kiválasztása • Többször előforduló, jelentős problémák; • A probléma hatásainak azonosítása és elemzése; • A téma, az érintettek és a problémamegoldó személyek kiválasztása; • A gyenge pontok felderítése; • Folyamatábrázolás

8. A problémamegoldás általános modellje • Az adatok gyűjtése • Pontos és szakszerű adatgyűjtés  objektív és felülvizsgálható vélemény; • A szükséges adatmennyiség meghatározása. • Az adatok elemzése • Szemléletes megjelenítés ( pl. Pareto – diag-ram)

9. A problémamegoldás általános modellje • Ok-okozati elemzés • Megkeresni az okok forrását, gyökerét; • Fő hangsúly a belső okokon • A folyamatot jól ismerő személyek bevonása • A megoldás tervezése és bevezetése • A megoldás megvalósítása; • Megvalósítható megoldás kiválasztása; • Visszakanyarodás az ok-okozati elemzés-hez

10. A problémamegoldás általános modellje • A hatás visszamérése • A problémamegoldás ellenőrzése; • Az eredeti állapot és a javító intézkedések utáni állapot paramétereinek vizsgálata • Pozitív és az esetleges negatív mellékhatások • Szabványosítás • Megelőzni a probléma újabb felbukkanását

11. A problémamegoldás általános modellje A már meglévő dokumentációs rendszerben végrehajtott változtatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabvány egyértelmű válaszokat adjon a következő kérdésekre: • Mit kell csinálni? • Hol kell végrehajtani? • Mikor történjen? • Kinek kell végrehajtani? • Hogyan kell csinálni?

12. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái • A piaci versenyben való helytállás egyik alapfeltétele a folyamatos javítás; • A piacot az állandóan változó termékek és az állandóan változó, fejlődést elváró vevői igények formálják; • Minden termék és szolgáltatás egy adott folyamat eredménye; • A minőségjavítás módja az adott folyamat javítása.

13. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A folyamatjavítás lépései: • A cél kitűzése, a cél megvalósításának tervezése • A kitűzött cél elérésének vizsgálata (a kitűzött célok, a tervezés és a megvalósítás elemzése) • Ha a kitűzött célt elértük, akkor szabványosítás, ha nem, akkor közbeavatkozás • Új célok kitűzése (a folyamat újraindul).

14. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A KAIZEN • Állandó, folyamatos javítást jelent, kis lépések-ben, minden vezető és dolgozó bevonásával; • Munkához való tudatos kötődés; • Más környezetben nehezen másolható. A PDCA ciklus • A folyamatos fejlesztés alapmodellje • Bevezetője: W. A. Shewart • „Deming-kör”

15. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A PDCA-ciklus lépései • Plan: tervezd meg! Meghatározni a meglévő folyamat/tevékenység kulcsproblémáit, és azok kijavításának módját; • Do: csináld! Megvalósítani a tervet; • Check: ellenőrizd! Ellenőrizni és elemezni, hogy amit megterveztünk, az működik, és jobb tulajdonságokat ad; • Act: avatkozz be! Beavatkozni és módosítani a folyamatot, majd dokumentálni és alkalmazni a javított folyamatot.

16. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái

17. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái PDCA-ciklus: • Egy ciklus végére a javítás eredménye: magasabb szintű minőség  a következő lépés már magasabb minőségi színvonalon történik; • Felfelé irányuló spirál megfelelés az egyre változó, egyre magasabb (belső és külső) vevői igényeknek;

18. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Bármely tevékenység javítható, ha: a.) szisztematikusan megtervezzük a javítást, b.) megtervezzük a megoldásokat, c.) végrehajtjuk azokat, d.) majd bevezetjük és elemzzük az eredményt Ezután újból előröl kell kezdeni mindent, azaz a következő probléma felé kell fordulni.

19. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái • Az előírt minőség csak akkor valósítható meg, ha a javításokat következetesen végrehajtják és ellenőrzik, valamint azonnal korrigálják az esetleges eltéréseket. • A PDCA ciklus (Deming-kör) kiválóan alkalmas arra, hogy egy hibát érzékelve belenyúlhassanak a gyártási/szolgáltatási folyamatba, mégpedig a hiba kijavítása, korrigálása érdekében. Tehát a módszer alkalmas arra, hogy folyamatos minőségjavítást végezhessenek.

20. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Az ismétlődő javítás • A vevők igényei (aminek meg akarunk felelni) folyamatosan, és előre nem látható módon változnak  a folyamatos fejlesztést és az ismétlődő javítást alkalmazni kell a gyártási folyamatban. • A folyamatirányítás alapciklusa az ún. SDCA ciklus. Adott egy szabvány, standard (S), amelyet a folyamat elvégzéséhez (D) használnak. Ezután a folyamat eredményét ellenőrzik (C), majd megteszik a megfelelő lépéseket (A).

21. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái • A PDCA ciklus eredménye  szabvány; • Ez egy újabb ciklus gerjesztője lehet; • Az eredmények megegyeznek a szabvánnyal, előírással  a szabvány további használata és a ciklus megismétlése; • Az eredmények eltérést mutatnak (azaz nem teljesül a vevők igénye)  korrigáló, helyesbítő tevékenység; • Ha az előírások nem elég szigorúak, akkor javíthatjuk a folyamatot, PDCA ciklus.

22. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A két ciklust tehát felváltva használjuk: • SDCA: a folyamat működik, • PDCA megkeressük és kiküszöböljük a folyamatban lévő, nem szabályzott változásokat, • SDCA: szabványosítjuk és működtetjük az új, vagy a javított folyamatot, • PDCA: megkeressük és csökkentjük a folyamatban lévő nem szabályzott változásokat, • SDCA: szabványosítjuk és működtetjük az új, vagy a javított folyamatot, • stb.

23. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A javítás egy 7 lépésből álló problémamegoldófolyamat: • A probléma meghatározása. A lényeg annak a problémának a meghatározása amivel szabad és kell foglalkozni. • Adatgyűjtés. Meg kell keresni a probléma megértéséhez szükséges okokat. • Az adatok elemzése. A probléma súlyponti kérdéseinek meghatározása, a lényeges okok azonosítása.

24. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái • Az okok elemzése: A probléma meghatározó okának megtalálása. • A javító tevékenység megtervezése, és a leghaté-konyabb, valamint leggazdaságosabb megoldás bevezetése. • Az elért hatások értékelése. A megoldás eredmé-nyeinek vizsgálata. • Szabványosítás: A megoldás rögzítése – ha a megoldás nem járt a kívánt eredménnyel, akkor vissza kell térni a 3-as ponthoz, vagy egy új probléma meghatározásához

25. A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A PDCA ciklus ebben a folyamatban a következőképpen jelenik meg: • Az 1-4. lépés a tervezés: Tervezd meg! (P) • Az 5. lépés a végrehajtás: Csináld! (D) • A 6. lépés az eredmény értékelése: Ellenőrizd! (C) • A 7. lépés a megoldás szabványosítása vagy új probléma kiválasztása: Avatkozz be! (A)