Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István

1. Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.

2. Előzmények • Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”

3. Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben • A magyar ifjúságpolitikai intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.

4. NIS főbb elemei 1. • Ifjúsági helyzetelemzés • Demográfiai helyzet • Oktatás, képzés • Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet • Kirekesztettség • Fogyasztás, gazdasági helyzet • Ifjúság és egészség • Ifjúság és bűnözés, devianciák • Közösség, részvétel, közélet • Földrajzi mobilitás

5. NIS főbb elemei 2. • Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete • Jogszabályi környezet • Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere • Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával. • Eljárások, adminisztráció, transzparencia • Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan. • Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás • Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés. • Ifjúságkutatás • Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll rendelkezésre a fiatalokról • Ifjúsági célú költségvetési források • Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.

6. NIS főbb elemei 3. • Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens • Szakmai struktúrák • Civil, ifjúsági szerveztek • Ifjúsági célú nem állami források

7. A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben • „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem pontosan körülhatárolt. • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a gyakorlatban alig érzékelhető. • A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon. • Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák. • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő adatok. • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára. • A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések. • Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik. • Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”

8. A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében • Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét. • Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit. • Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni. • A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként. • Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját. • Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása. • Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.

9. A NIS ifjúságképe • Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához

10. Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai • Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt. • A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.

11. Ifjúságról alkotott politikai felfogás • Az európai államok ifjúságpolitikai intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti. • Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki. • A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.

12. Ifjúságpolitikai intézményrendszer • Egy adott ország ifjúságpolitikai intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül. • Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban. • Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik. • A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.

13. Jogi szabályozás • Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását. • Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak. • A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény. • Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén. • A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása) • A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika) • A fiatalok védelmére vonatkozó törvények

14. Európai ifjúságpolitikai modellek • Univerzalista modell • Közösség alapú modell • Védelmező modell • Mediterrán modell

15. Univerzalista modell • Finnország, Norvégia és Svédország • Az államigazgatás intézményrendszerén belül létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv • Kicsi az önálló ifjúsági szektor • Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil szektor is nagyon fejlett • Az állami intézmények és a civil szektor együttműködik • az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.

16. Brit-szigetek közösség-alapú modellje • Az állami szerepvállalás nagyon gyenge • Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra hárul • Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális közösség alapú ifjúsági munka áll • Kicsi az ifjúsági szektor • A fiatalokra, mint problémára tekintenek • Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegítése • A modell kialakulására hatott az angolszász reziduális jóléti modell

17. Közép-európai Védelmező modell • Ausztria, Franciaország, Németország • Alapvető nézet, hogy társadalomban a fiatalok sérülékeny helyzetben vannak • Az ifjúságpolitika célja minél jobban megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben • Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb • Nagy ifjúsági szféra • A jogalkotás szintjén is megjelenítik az ifjúságpolitikai célokat • Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is • Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság

18. Mediterrán modell • Görögország, Portugália, Spanyolország • Hagyományosan a család és a vallási közösségek látták el a szociális feladatokat • Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai intézményrendszert alakítottak ki • Nincsenek regionális és helyi kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek • Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik

19. Összefoglalóan

20. A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek

21. Köszönöm a figyelmet!