A földhasználat és a mezőgazdaság

1. A földhasználat és a mezőgazdaság A Zero Carbon Britain 2030 nyomán

2. „Meat is a wasteful use of water andcreates a lot ofgreenhouse gases.It puts enormous pressure on the world’sresources. A vegetarian diet is better.” Lord Nicholas Stern of Brentford, Former ChiefEconomist of the World Bank; Professor and Chair of the Grantham Institute for ClimateChange and the Environment at London School of Economics; and author of the Stern Review Report onthe Economics of Climate Change.

3. Első lépésben felmérték a földhasználat károsanyag-kibocsátását és javaslatot tesznek a csökkentési lehetőségekre („PowerDown”); • Javaslatot tesznek összehozni a lakosság igényeit az alacsony CO2 kibocsátású rendszerekkel és az azokkal előállított termékekkel („PowerUp”); • Számításaik szerint azzal, hogy a lelegtető állattartás súlya csökken és nő a növénytermesztés aránya 60-70 %-val csökkenhet a CO2 emissziója;

4. Sub-zero carbon Britain A szerzők szerint a földhasználat az a terület, ahol negatív CO2 emisszió elérése is lehetséges, így ezeknél az elkerülhetetlen CO2 kibocsátási tényezőket minimum ki kell, hogy egyenlítsék, sőt a jövőben akár egy „sub-zero Britain” is létrejöhet. • A cél egy nutricionista közeli termelési mód, ami • Kitisztítja a mardék CO2-t a légkörből, • Egészségesebb életmódot tesz lehetővé, • Emellett védi a biodiverzitást, valamint segíti a rekultivációt. • A terveik nemcsak a környezetet védik, de elősegítik a vidék fejlesztését is.

5. A pozitív és a negatív károsanyag emissziók aránya a jelenlegi földhasználati és mezőgazdasági rendszerben (Nagy-Britannia)

6. A zcb2030 földhasználati és mezőgazdasági rendszere ágazati bontásban

7. A szén ára • “A market signal of around Ł200/tonne CO2 by 2050, 15 times thecurrent EU carbon price, is needed tohit the long–term target. This risesto Ł300-350/tonne CO2 if action isdelayed or more stringent targets are set.” (UKERC, 2009) • Gazdasági szabályozóként azzal számoltak, hogy 2030-ban egy tonna CO2 ára Ł 500, ami ha nem lenne előfordulhatna, hogy nem foglalkoznak majd eléggé a környezeti problémákkal; • A lakosság ezáltal bekövetkező életmód és szemléletváltását a „carbon-price” hatással magyarázzák; • Az energianövények és szén-dioxid megkötő növények ültetése nem mehet az élelmiszertermelés rovására („biomassza-dilemma”).

8. Károsanyag kibocsátás • A cél egy javarészt önellátó mezőgazdaság, amelyben az élelmiszer- és egyéb biomassza alapú anyagok exportjának a következő szintet vízionálnak: 15 % EU-ból, 7,5 % a trópusi országokból (tea stb.); • A világ összes CO2 kibocsátásának 18 % az erdőírtások miatt szabadul fel; • N2O - túlzott műtrágya használat miatt, emisszió 55 % CO2e; • CH4 - állattartásból (kérődzés és trágya) 40 % CO2e; • CO2 – talajokból szabadul fel a nagy része 5 % CO2e;

10. Mezőgazdasági termelés, földhasználat és az emisszió mértéke a jelenlegi termelési rendszerben

11. Az előbbiek intenzitása

12. Szén-dioxid megkötése • Tőzeges-, mocsaras területek rekultivációja (legtöbb CO2-ot nyelik el); • 500 ktCO2e/yr „carbon-price” kivetése a szennyvízre, a és szennyvízhálózatra; • Erdővel borított területek arányának növelése (prioritást élvez Nbr-ban); • Talajvédelem;

13. A közlekedés dekarbonizálása • 315 TWh biomasza energia 2030-ra; • Kínai nád (mischantus) és egyéb CO2 megkötő, gyorsnövésű, rövid vágási idejű, évelő növények ültetése; • Ezek a fajok kevés nitrogént igényelnek és jól bírják a keményebb körülményeket; • Energianövények a biodízel szolgálatában (repce, napraforgó); • 3,5 tonna CO2e mértékű emisszió csökkentés;

14. Kínai nád és gyors-vágási idejű fűzfa

15. Egyéb emisszió megkötési tervek • Termék-csere: 80-90 %-val csökkenteni a legeltető állattartásból származóak arányát, 10-60 %-val növelni a belterjes állattartás termékeinek arányát, a teljes fogyasztás 20 %-ra csökkenteni az élelmiszerimportot, 60 % növényi eredetű táplálék -60 % emisszió; • N2O csökkentés: -65 %, -10 millió tonna CO2e; • „Szén-irányvonal” kijelölése és elérhető legjobb technológiák elterjesztése: -10 % a szektor teljes káros-anyag kibocsátásából (CO2e);

16. Actív megkötés • Föld alatti (talajokban): váztalajokon 0,5 t/ha/év, helyreállított erdős területek 2-4 t/ha/év megkötés; • Ezekkel az a baj, hogy nem stabil rendszerek, ezért biofaszénben (biochar) való megkötés; • Földfeletti megkötés: • “In situ”: erdőkben – 5-15 tCO2e/ha/év; • Biomassza termények: energianövények (energiaerdő, kínai nád stb.); • Hosszú távra megkötött CO2 biomasszában (hulladék is): - 24 millió tonna CO2e/év; • Itt is csatornadíj és emissziós díjak.

18. Köszönöm a Figyelmet!