Ókori Róma

1. Ókori Róma Készítette: Szalay Zoltán

3. Csaták

4. menet közben harcoltak, vagy a táborból vonultak ki • a harcot a könnyűfegyverzetesek kezdték középen • eleinte dárdákkal majd karddal harcoltak • a lovasok a szárnyon foglaltak helyet vagy nyílt sorokban küzdöttek, gyakran leszálltak lovaikról. • a lovasságnak nem volt kiemelkedő szerepe.

5. a megerősített városokat hirtelen támadással vagy ostromzárral vették be • a várost lövésnyi távolságon kívül árokkal és sánccal vették körül és kiéheztették • ostromgépek: ostromlétrák, faltörők, falbontók, tolható tornyok, lövőgépek

6. A teknősbéka • A faltörő hatalmas gerenda, melyet egyik végén vasból készült kosfejjel erősítettek meg. A gerendát láncokkal keresztgerendákra függesztették, s kötelekkel a várfalnak lódították. Állványát, hogy a benne lévőkatonákat meg-védjék, tető alávonták.

7. A falfúró • A falfúró olyan volt, mint a faltörő, de ennek nem kosfej, hanem hegyes vas volt a végén. A ballista Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki. A lövőgépek a testek feszítő erejének kihasználásával lőttek. Az állványon helyezték el a lövedék vályúját, majd a feszítőket. A kötelek állati szőrből, inakból, belekből voltak. Ilyen gépezet volt a Catapulta, melyekből nyilakat lőttek ki.

8. Alliai csata • Kr.e.387 korai Róma<->gallok • 40000 Római, de a gallok többen voltak • Római vezér: Quintus Sulpicius • Gall hadvezér: Brennus • gall támadásjobbról balrajobb szárnyon fiatalabb katonák voltak • jobbról Rómába menekültek, baloldaliak a Tiberishez szorultak • Romát hamar feladták, és csak a fellegvárat védték

9. Sentinumi csata • 3. samnis háború döntő csatája • Kr.e.295 róma legyőzte a szamnitákat és a gallokat • 38000 római • római hadvezérek: Publius Decius Mus, Fabius Maximus Rullianus • gallok visszavonultak

10. Asculunumi csata • Kr.e.279 Róma<-> tarentumi, oszk, szamnisz, és épeiroszi hadsereg • római vezér: Publius Decius Mus • róma vesztett, de az ellenfélnek hatalmas veszteségei voltak

11. I. Pun háború • Kr.e.264-ben kezdődött Szicília birtoklásáért • a rómaiak elfoglalták Messenát, majd szövetséget kötöttek Siracusával • Róma elfoglalta Karthágó szicíliai részét • a római flotta fényes győzelmeket aratott, majd partra szálltak, de Afrikában megverték őket • Róma nyertbékeszerződés • Karthágóban belviszályok

12. II. Pun háború • Karthágó vissza akarta állítani az 1. háború előtti helyzetet • Hannibál jelentős sikereket ért el, főleg Hispániában • Hannibál eljutott Rómáig, ám a várost nem ostromolta • az új Római hadsereg Scipio vezetésével sikereket ért el Hispániában és Itáliában • a felmentősereget leverték a rómaiak és partra szálltak Karthágónál Hannibált visszarendelték • Róma nyertbékeszerződés

13. III. Pun háború • Karthágó fejlődött Róma féltékeny lett • a rómaiak okot kerestek a háborúra • 2 évig ostromolták Karthágót, majd ifjabb Scipio kiéheztette a várost • Karthágót lerombolták, egy részét provinciává tették • másik részét Numíbia kapta meg

14. Hadvezérek

15. Servius Tullius: sereg 17-46 éves polgárokból, két légió(mindkettőben 4200 gyalogos és 1800 lovas) • Camillus: zsold bevezetése • Marius: a sereget 10 cohors-ba osztotta, melyek egyenként 500-600 katonát számláltak

16. Caesar: minden légió mellé 1000 lovas, egy légióban 5000-6000 katona • Sulla: a volt katonákat gyarmatokon telepíttette le, és pénzt vagy földet adott nekik

17. Katonák

19. A hadserek • kezdetben 3 ezred gyalogos és 3 század lovas • az ezredeknek külön-külön más vezérük volt • a lovasságnak egy közös vezére volt • a polgárokból álló sere-get a király vezette.

20. A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta. A lovasság a két oldalon állt. • Az idők során a sereget kisebb, könnyebben irányítható csapatokra osztották. • Caesar a sereg létszámát jelentősen növelte

21. a köztársaság idején a consul, kivételes esetben a dictator vezette a sereget • a provinciában a helytartó volt a vezér • a császárság alatt a fővezéri tiszt a császárt illette meg, aki legatusaival kormányozta a csapatokat

22. a sorozást kezdetben a Capitoliumon, később a Mars mezőn, mióta pedig a polgárjogot a szövetségesek is megkapták, egész Itáliában országszerte tartották • a zsoldos sereg felállítása után a sorozás helyébe a toborzás lépett, melyet a vezér nevében toborzók végeztek.

23. felmentést kaptak, akik 46. életévüket már betöltötték, akik a törvényes időt már leszolgálták, akiket magasabb tisztségre vagy papi szolgálatba emeltek, illetve a testi fogyatékosok • akik a sorozáson nem jelentek meg, megbüntették, illetve eladták rabszolgának.

24. a katonáknak, amire csak szükségük volt, magukkal kellett vinniük • fegyvereiken kívül még mintegy 20 kg súlyú poggyászt cipeltek magukkal • a poggyász az élelmiszeren kívül a legszügségesebb holmikból állt: főzőedények, kosarak, kötelek, szekercék, láncok • mindezeket egy csomóban rúdra vagy lándzsájukra kötözve, bal vállukon vitték.

25. A menet • a napi ment körülbelül 7 óra volt, ezalatt 18-22 km-t tettek meg • elöl mentek a felderítők ,akik az ellenségről híreket szereztek, a tábor helyét kinézték • utánuk következett a lovasságból és könnyű gyalogságból álló előhad, majd a derékhad • a derékhad, amennyiben nem tartottak ellenséges támadástól, hadoszloponként haladt előre, majd egy könnyű csapatból álló hátvéd osztag jött

26. A fegyverzet • gyapjúing+köpeny • lábbeli: szíjak+sarulábujjak szabadon • nehéz fegyverzet:sisak, lábvért, páncél, pajzs, kard, hajító fegyverek • sisak: ércből, tetején lófarok vagy tollforgó csak a csata előtt vették fel, a forgót csak a csata előtt tűzték ki