Varga Júlia BCE – MTA KTI

1. Szakképzési rendszer és munkaerő-piacAz állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében Varga Júlia BCE – MTA KTI SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19.

2. A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami finanszírozású férőhelyek elosztása között van-e kapcsolat? • A pályakezdő diplomások további felsőfokú tanulmányai mennyiben magyarázhatók azzal, hogy a fiatal diplomások első végzettségének szakiránya nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ?

3. (3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés? (4) A felsőoktatás állami finanszírozású férőhely allokációjának hazai gyakorlata lehetőséget ad-e arra, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piac hosszú távú igényeihez?

4. Forrás: OKM

5. 35 30 % 25 20 15 23-34 35-44 45-54 55-64 Korcsoport Magyarország EU19 OECD A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és az OECD országok átlagában, 2005 Forrás:Education at a Glance 2007 – OECD Indicators

6. Képzési kínálat szintek szerint Forrás: OKM

7. Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező, azonos régióban, településtípusban és ágazatban dolgozók átlagos nettó kereseti különbségei Forrás:Kézdi (2004).

8. A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

9. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

10. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

11. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint ■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében követte a jelentkezési arányokon belüli változásokat, de változások üteme kisebb volt, mint a jelentkezési arányokon belüli változásoké ■ A munkaerő-piacra lépő felsőfokú végzettséget szereztek szakcsoportok szerinti megoszlása különbözik a nappali tagozatos képzésre felvettek szakcsoportok szerinti megoszlásától, jobban követi a hallgatói kereslet szakcsoportok szerinti megoszlását ■ A nem nappali képzésben azokban a szakcsoportokban szereznek végzettséget a hallgatók, melyekben a képzési kínálat szűkös volt és/vagy, ahol az oktatáspolitika korlátozni kívánta volna a részvételt

12. Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei • A szakcsoport -szint-intézmény kombinációk munkaerő-piaci teljesítményük szerinti értékelése (relativ keresetek, különböző munkaerő-piaci státuszokba kerülés relatív esélyei). • A munkaerő-piaci teljesítmény összehasonlítása a relatív felvételi arányokkal (állami finanszírozású helyekre felvett és 1. helyen jelentkezettek aránya). • A felvételi input és a munkaerő-piaci output illeszkedése megfelelő-e vagy sem? • A nem megfelelő illeszkedést mutató esetek 2 csoportja: a felvett hallgatók a munkaerő-piaci outputhoz képest (1) „túl sokan”, (2) „túl kevesen” vannak.

13. Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése ■ A férőhelyek elosztása nem követte a felsőfokú képzések munkaerőpiac hozadékát, a relatív keresetekkel és a különböző munkaerőpiaci státuszokba kerülés relativ esélyeivel mérve ■Csak „rosszul illeszkedő” egyetemi szintű : bölcsész, a közgazdasági, a szociális főiskolai képzés: agrár, a jogi és szociális igazgatási, természettudományi ■ A felvett hallgatók arányában a munkaerő-piaci sikeresség idokolta arányoknál több hallgató: műszaki (főiskolai ); tanító, óvodapedagógus; agrár, főiskolai); közgazdasági (főiskolai); agrár(egyetemi). ■ Kevesebb hallgató : közgazdasági, egyetemi ; informatikai, főiskolai; jogi és szociális igazgatási, egyetemiszázalék); informatikai, egyetemi.

14. Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése szerint % Forrás: FIDÉV követéses adatfelvétel, 2004

15. Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok

16. Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális probit becslés)

17. A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra, hogy megakadályozza a „túlképzést. • A meghosszabbodott tanulmányi idő következtében a keretszámok korlátozása ahhoz vezet, hogy a fiatal diplomások „kerülő úton”, nagyobb költséggel tanulnak.

18. Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben • Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának csökkentése (rögzítése az érettségizők 68 %-a) • Az intézmény szintű szakcsoportonkénti keretszám-meghatározás megszünt • Változások a képzési területek szerinti felvételi keretszámokban • Műszaki, informatikai, természettudományi képzésbe felvehetők arányának növelése, gazdálkodás, jogi, tanári képzésbe felvehetők arányának csökkentése

19. Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben

20. Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteni a végzetteket, a hosszabb távú foglalkoztathatóságot kell biztosítani

21. a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása, meghatározása valamennyi szakcsoportban nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban • rugalmatlanná teszi a képzési kínálatot • hatékony információ-szolgáltatást, karrier-tanácsadás és irányítás • megfelelő információs háttér kialakítása

22. Információs-háttér kialakítása: ● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának követését ● TÁMOP 3..4.1. prioritása „Pályakövetés,alumni szolgáltatás, karriertanácsadás - hallgatók számára hatékony tanulmányi- és életpálya gondozási rendszer kidolgozása és bevezetése, átfogó, országos hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása és működtetése” ● 2008-ban elkészült „A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése” a Humán Erőforrás Operatív Program 1.2 intézkedése „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” keretében.