Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

1. Hulladékkezeléskiegészítő anyagok

2. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban

3. Megújulóenergiahordozóravonatkozó EU irányelvek • 2001/77/EK irányelv:az EU-ban megújulóenergiahordozóvalelőállítottvillamosenergia 1997-es 12,9%-osrészarányát 2010-re 21%-ranövelni (erősendifferenciáltarányokszerint) • FehérKönyvajánlása: a megújulóenergiahordozóknál EU-beli 5,3%-osrészarányát 2010-re 12%-ranövelni • 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról

4. Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából • ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb

5. Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai • BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma); • BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;

6. Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai • GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége; • SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések; • VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk; • NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;

7. Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EKIrányelv • Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról; • Cél:a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;

8. Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EKIrányelv • Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése, • Az 1997. évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%-ra kell növelni, • Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;

9. Támogatási módszerek • Kötelező átvétel • Minden megtermelt kWh átvételre kerül • Támogatott ár • Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is) • Forgalmazható Zöld Bizonyítvány • Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.

10. Megújulóbólmegvalósultberuházások • Szigetvár: 2 MW távfűtésbiomassza 2200 t/év23 TJ, • Mátészalka: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 62 TJ, • Körmend: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 63 TJ, • Szombathely: 7 MW távfűtésbiomassza 8000 t/év 92 TJ, • Papkeszi: 5 MW iparihőbiomassza 10000 t/év120 TJ;

11. Megújulóból megvalósult beruházások • Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh • Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW ) • Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh • Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0GWh

12. Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon: • Balassagyarmat: 2 M12e t/év 140 TJ 16 GWh, • Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh, • Erőművi áramtermelés* • Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh

13. Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból • AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh, • AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh, • Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh, • Szélturbina farmok 10-20 MW 18- 30 GWh/év, A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. *: az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok

14. Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége • A 2010. évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból 2003*2010 • vízenergia 157 261 GWh • geotermia 0 130 GWh • szélenergia 3,7 130 GWh • biogáz termelés 0 77 GWh • (válogatott) hulladék égetés 67 150 GWh • szilárd biomassza 97 900 GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény 56 Mrd Ft *: Forrás: MEH

15. Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: • fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), • száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), • olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, • etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése

16. Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: • csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások • mérséklődnek az eróziós károk • rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: • javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén • a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak • munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

17. A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok El kellindítani a mezőgazdaságiterületekretelepíthetőfáséslágyszárúenergianövényektelepítésévelegyütt a kis- ésközépvállalkozási, és/vagyközmunkaalaponműködőerdő-, útmentiéselhagyott, gondozatlanterületektisztításimunkálatait, valamintazúgynevezett „öregfa” begyűjtésiprogramot.

18. A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok • Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, • valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

19. Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján Bio-motorhajtóanyagok: • 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogyérje 0,4-0,6%-ot; • 2010. december 31-ig a jövedéki adóvisszatérítés érvénybenmarad; • 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogyérje a 2%-ot; • A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét

20. LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ TERMESZTÉSE

21. Lágyszárú energianövények Egynyári növények: • Olajnövények (káposztarepce, napraforgó), • Rostnövények (pl. kender), • Gabonafélék (pl. tritikálé); Évelő növények: • Fűfélék • „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/, • Zöld pántlikafű, • Kínai nád /Michantus ssp./

22. A lágyszárú energianövények hasznosításának formái Szilárd energiahordozó: Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./; Folyékony energiahordozó: - Növényi olajok és származékaik, - Alkoholok, etanol előállítása; Gáz előállítása: - Biogáz, - Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;

23. A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők • Ökológiai kompatibilitás mértéke, • Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége, • A biomassza minősége, • Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,

24. A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők • Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához, • Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik, • Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére, • Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére.

25. A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai • Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat, • Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető, • A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének, • Újrahasznosítása évenként történik,

26. A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai • Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk, • Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg. • Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek, • Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke.

27. A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

28. Szélenergia

29. Az energiafű hasznosításának területei • Energetikai felhasználás, • Papíripari felhasználás, • Ipari rostanyagként történő hasznosítás, • Építőipari felhasználás, • Takarmányozási célú hasznosítás, • Biológiai talajvédelem, talajjavítás;

30. Bevezetés - aktualitás • megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik; • használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;

31. Bevezetés - aktualitás • szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma; • A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel. • A villamos energia folyamatos drágulása. • A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét. • A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;

32. Bevezetés - aktualitás • szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; • 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; • szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; • szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;

33. Bevezetés - gazdaságosság/energia • utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; • 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; • Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; • szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;

34. A szélenergia aktualitása I. • Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. • Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. • Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

35. Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége • Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. • Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. • Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. • Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.

36. A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon • Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá; • Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették; • A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. • A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. • a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.

37. Szélerőművek telepítése MagyarországonI. • Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. • Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. • 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.

38. Szélerőmű Kulcson • 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre; • beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta; • 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg; • megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;

39. Szélerőmű Kulcson • helyszínanalízist és a szélből  kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte; • zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db-ot telepítettek már világszerte; • a konkurens generátorokat csendesebb, nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg. • A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le

40. Szélerőmű Kulcson • gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul. • A termelt energiát földkábelen szállítják el; • madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül; • érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;

41. Szélerőmű Kulcson • ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű. • A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású, • a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m. • A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma 18-37 fordulat/perc; • szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi

42. Szélerőmű Kulcson • villámcsapás védelem; • E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve; • torony lábába beépített villám számlálók összesen 628 becsapást regisztráltak;

43. Európa és Magyarország szélenergia termelése • a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi; • Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. • (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);

44. Európa és Magyarország szélenergia termelése • Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. • Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, • Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon; • régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot; • a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;

45. Összegzés • A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú. • A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak. • Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így 2006. év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel. • Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.

46. Természetvédelem Hulladéktechnológus záróvizsgához

47. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem fogalma: A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

48. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem feladatai: • a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása • a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása • biodiverzitás fenntartása • társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

49. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme • a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek • a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

50. Természetvédelmi alapfogalmak. • A természetvédelem két alapvető formája:jogi (de jure) és tényleges (de facto) • A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet • aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását