Ének-zene munkatankönyv

1. B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma Ének-zene munkatankönyv A romantika zenei szemmel 2011.

2. Romantika stílusjegyei Kora romantika stílusjegyei Kora romantika műfaja Dal Hangszeres karakterdarab Szimfonikus költemény A zenekar fejlődése Tartalomjegyzék

3. Tartalomjegyzék • Kora romantika képviselői: • Carl Maria von Weber • Franz Schubert • Robert Schumann • Felix Mendelssohn Bartholdy • Frédéric Chopin

4. Tartalomjegyzék • XIX. század magyar zenéje • Népies műdal • Egressy Béni • Szerdahelyi József • Szentirmay Elemér • Erkel Ferenc • Kölcsey Ferenc: Himnusz

5. Tartalomjegyzék • Orosz ötök: • A. P. Borogyin • N. A. Rimiszkij-Korszakov • M. P. Muszorgszkij • M. A. Balakirev • C. A. Kjui

6. Tartalomjegyzék • Késő romantika • Késő romantika stílusjegyei • Verista operák • Képviselők: • Johannes Brahms • Liszt Ferenc • Giuseppe Verdi • Richard Wagner • P.I. Csajkovszkij

7. Tartalomjegyzék • Képviselők: • Antonin Dvorák • Bedrich Smetana • Romantika épületei: • Pest-budai Hangászegyesület • Filharmonikus Társaság • Zeneakadémia

8. Tartalomjegyzék • Operatörténet • Romantika érdekességei • Összefoglalás • Játék

9. A romantika • A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és a XIX. század végéig tartott. • Ludwig van Beethoven a bécsi klasszika és a romantika között az átmenetet képezi. Viták dúlnak akörül, vajon Beethoven zenéje klasszikus-e vagy romantikus, nem kétséges, hogy III. szimfóniájában, az „Eroica” címet viselőben végleg szakít a klasszikus szimfóniával. 9 Beethoven: Eroica címlapja (kézirat)

10. A romantikus zeneszerzőknek Beethoven volt a minta, aki nem állt senki szolgálatában, hanem mecénások álltak a háta mögött. A romantikus zeneszerzők ezt próbálják követni. • A romantika szó a roman (regény) szóból származik. Elsőként az irodalomban jelenik meg 1820-ban. 10

11. Minden országnak megvolt a maga képviselője. Lengyelország: F. Chopin Németország: R. Schumann F. Mendelssohn R. Wagner J. Brahms Oroszország: M. Muszorgszkij P. I. Csajkovszkij A. Borogyin C. A. Kjui M. A. Balakirev („orosz ötök”) Ausztria: F. Schubert Magyarország: Erkel Ferenc Liszt Ferenc Olaszország: G. Verdi Csehország: A. Dvorák B. Smetana 11

12. A kor leghíresebb művészei Párizsban gyűltek össze, az arisztokrácia szalonjainak vendégei között ott találjuk például Chopint, Lisztet, Berliozt, költők közül pedig H. Heine-t, Victor Hugo-t. 12 Heine Victor Hugo

13. Kora romantika(kb. 1830-1850)

14. A kora romantika stílusjegyei • A XIX. századi művészeteket az jellemzi, hogy az egyén belső fantáziája van kivetítve gazdagon, erősen. A zenében is a személyes elemek uralkodnak a korábbi korok objektív jellegével szemben. A zene közvetlen kifejezést nyer és a hallgatóra is erős hatást gyakorol az emberi érzelmek (öröm, bánat, magány) által. 14

15. A romantikus zene tárgya a természetből vagy a társművészetekből veszi témáját, (utazási, irodalmi, képzőművészeti) ezek az élmények adják a művek alapgondolatát a zenében. • A romantikára az is jellemző, hogy témáit a múltból meríti. Időben és térben is szívesen eltávolodik a jelentől. A népművészet, folklór is ebben az időszakban került az érdeklődés középpontjába. 15

16. A század sajátos és fontos műfaja a dal, a költészet és a zene egyesülése volt. Egy új zenekari műfaj, a szimfonikus költemény a programzene jellegzetes területévé vált. 16

17. Műfajai 17

18. Dal • A meghatározás elsősorban a XIX. századi romantikus műdalra, de bármilyen, szöveggel énekelt dallamra is vonatkozhat. Ez irodalmi értékű vers megzenésítése, amelyben az énekszólamok egyenrangúak a zongorakísérettel. 18

19. A romantikus dalirodalom főleg német nyelvű (Lied) volt, így osztrák-német zeneszerzők munkásságában kapott szerepet. Franz Schubert volt a műfaj első és legnagyobb mestere; Robert Schumannt, Felix Mendelssohn-Bartholdyt, Johannes Brahmsot a műfaj folytatóiként tartják számon. 19

20. A megzenésített versek nagyrészt híres korabeli költők munkái, a XIX. század komponistáit Goethe, Schiller, Heine költészete ihlette meg. • Az összefüggő versek sorozatára írt, több dalból álló kompozíció a dalciklus. Dalciklus 20

21. Hangszeres karakterdarab • A karakterdarabok vagy zsánerdarabok a romantika, általában zongorára írt rövidebb darabjainak összefoglaló neve. A hangszeres karakterdarab általában lelkiállapotot, egy-egy hangulatot, természeti jelenséget, emberi tulajdonságot is rögzít. • Majdnem minden XIX. századi zeneszerző írt ebben a műfajban darabot. 21

22. Tánctípusokat követ: keringő polonéz mazurka F. Chopin: á-moll mazurka Címet visel: etűd F. Chopin: E-dúr etűd nocturne impromptu: F. Schubert: Asz-dúr impromptu A hangszeres karakterdarabok csoportosítása Most nézzük meg, hogy mi mit jelent! 22

23. Etűd • A francia „étude” szóval általában rövid hangszeres darabokat jelölünk. Magyarul szóló hangszerrel írt gyakorlatot jelent. • Az etűdöknek két fajtája van. Az egyik didaktikai szempontú, amely elsősorban a hangszer alapos ismeretét célozza, és nem a zenei tartalomnak, hanem a technikának ad jelentőséget. Bár híres zeneszerzőknek, pl.: Czerny, etűdjeiben a tanulnivaló és az élvezet ötvöződik. 23

24. Etűd • Az etűdök másik elterjedtebb típusa valamely drámai helyzet vagy költői elképzelés hangversenytermi előadásra szánt zenei ábrázolása. Sok helyen „capriccio” (olasz=szeszélyes) az elnevezése. Ez a fajta etűd mind előadói és technika tudást is igényel. A „drámai etűdök” nagy képviselője N. Paganini, akit az ördög hegedűsének hívtak. 24

25. A 18. században az olasz „notturno” szóval egy rendszerint két vagy több szóló hangszerre íródott, tartózkodóbb természetű, szerenád típusú, egy tételes kompozíciót jelöltek. • A francia forma, a „nocturne” általában az éjszakára emlékeztető kompozíciót jelenti. Jellegét tekintve lassú, megfontolt és mindig zongorára íródott műfaj. • Egyik képviselője F. Chopin, akinek lírai darabjai híresek. Nocturne 25

26. Az impromptu rendszeresen csatlakozik egy kötött zenei rendszerhez. Emlékeztet a rondó (körtánc) és a barokk Da Capo áriához. Az első témát egy középrész követi, majd újra felhangzik a téma változatlan formában (ABA forma). Impromptu 26

27. Az improvizáció rögzítést jelent, szabadabb formát igényel, ezáltal gyakran dalformákat követ. • A kor hangszeres virtuózai eleinte egyes ismert opera részletekre rögtönöztek impromptuket. • Főbb képviselői R. Schumann, F. Schubert, F. Chopin. Impromptu 27

28. Szimfonikus költemény • A szimfonikus költemény a programzene kategóriájába tartozik. Ez a műfaj a XIX. században létre jött zenekari műfaj, tárgyát irodalmi, földrajzi, történelmi területről kölcsönzi. 28

29. A szimfonikus költemény többnyire egybekomponált mű, szemben a többtételes klasszikus szimfónia hagyományos 4 tételes rendjével. • Az új műfaj megteremtője Liszt Ferenc, aki elsősorban irodalmi ihletésű szimfonikus költeményeket írt, szám szerint 12 darabot. 29

30. A század második felében a szimfonikus költemény, témáját tekintve földrajzi vonatkozású lett. Fontosabb képviselői Smetana (cseh), Borogyin (orosz) és Sibelius (finn). 30

31. A zenekar fejlődése • Sok más zenei kifejezéshez hasonlóan az „orkesztra” (zenekar) is egészen mást jelentett, mint ma. Az ókori görögök a színpad előtti területet nevezték így, ahol a kórus énekelt és táncolt. 31 Ókori görög színház

32. A 16. században az „orkesztra” szó a köztudatban már nem a muzsikusok helyét, hanem a muzsikusok közösségét jelentette. 32

33. A korabeli zenekarok gazdag és színes hangzásúak lehettek, hiszen használtak vonósokat, fa-és rézfúvókat, billentyűs és pengetős hangszereket is, de csak később szakadtak el a színpadtól és kezdtek önálló életet élni. 33

34. A XVIII. században a fafúvósok párosával jelentek meg a zenekarban. Újdonság volt még a klarinét, amely Mozart idejétől kezdve már jelen volt. • Ebben a században a rézfúvósok kara is bővült, differenciálódott. • A XIX. században, Berlioznál már tubákat is találunk. Mahler vagy Wagner szokatlan,idegen hangeffektusok okán pl. kolompot, kalapácsot, fatuskót vagy üllőt is alkalmazott. 34

35. A hangszerek ebben az időszakban technikai értelemben fejlődtek, legtöbbjük a XIX. században éri el a mai alakját. 35

36. A koncerteket bárki látogathatta a XIX. században, ami alapvető változást jelentett nem csak a zenekarok életében, de az egész európai zenekultúra jövője szempontjából is. 36

37. A zenekarok száma Európa-szerte növekedett. A frissen alapított konzervatóriumok jól képzett muzsikusok százait bocsátották ki. A zenekarban való játék hivatássá vált, megélhetést biztosított a zenészek számára, anélkül, hogy szolgálatban kellett volna állniuk vagy az egyháznál vagy arisztokrata udvarnál. 37

38. A kora romantika képviselői 38

39. Carl Maria von Weber(1786-1829) • A „német” Webert mondhatjuk tisztán az első romantikus zeneszerzőnek. Vogler abbé tanítványa, majd a drezdai operaháznak az igazgatója volt. 39

40. Rövid zenei pálya során mintegy 300 művet írt. Leghíresebb műve a „Bűvös vadász” című opera és a „Felhívás keringőre” című zenekari darab. • Több operájában a „Singspiel” stílusával élt. 1810-ben elsőként alkalmazta a „romantikus opera” meghatározást. 40

41. Weber újításai • Weber volt az, aki a zenekarból kiiktatta a csembalót. • Írásaiban a karmesteri pálcát tette kötelezővé. • Állandóvá tette a zenekari tagságot. • Fontosnak tartotta a zenekarban az egységes vonóhúzást. Dohnányi Ernő karmesteri pálcája 41

42. Carl von Weber szülőházaés sírja Drezdában. 42

43. Franz Schubert(1797-1828) • Az osztrák zeneszerző a klasszicizmus és a romantika határán élt. Ludwig van Beethoven kortársa volt, de Schubert a klasszikus formára már másképp épített. A romantikus zene úttörő jelentőségű első nagy alakjának tartják számon. „Amit csináltam, az keresztül ment az értelmen és a fájdalmon” /Franz Schubert/ 43

44. Életének legnagyobb részét Bécsben töltötte, és bohém életmódja, amit művészbarátaival megosztott, sokszor nélkülözéseket takart. 44

45. Schubert társaságához fiatal írók, költők, festők és zenebarátok tartoztak. Felolvasással, muzsikálással, irodalmi vitákkal egybekötött társas összejövetelek, az ún. „Schubertiádák” mély nyomot hagytak a fiatal zeneszerzőben. „Schubertiáda” 45

46. Magyarországon is megfordult a Garam folyó partjánál, az Esterházy gróf család zselizi kastélyában zenetanárként. 46 Zselizi kastély

47. Franz Schubert tanulmányait a híres Wiener Sängerknaben iskolájában végezte. Később Zselizen volt házitanító, amely mély nyomokat hagyott benne. Emlékét a magyaros darabjai őrzik. 47 Wiener Sängerknaben

48. Ő maga jól tudott zongorázni. A bécsi házaknál szívesen hallgatták és játszották keringőit, táncdarabjait. • Legnagyobb adottsága a melódia volt. Ez a készség legnyilvánvalóbban dalaiban, kamarazenéiben tűnik fel. A híres Schubert-Kirche Bécsben. 48

49. Nagyszabású műfajokban kevésbé volt szerencsés, pl.: operái feledésbe merültek. 10 szimfóniájából a valódi nagyformát a h-moll Befejezetlen és a nagy C dúrban találjuk meg. Korábbi szimfóniái Mozart stílusát követik. • Gyakran játszott zenekari műve a Rosamunda nyitány, mely egy színpadi mű kísérő zenéjének készült; Zselizen játszódik a darab cselekménye. 49

50. Élete vége felé betegség, búskomorság kerítette hatalmába, 31 évesen hunyt el Bécsben. Franz Schubert szülőháza és sírja. 50