SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 7., 8. évfolyam

1. SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 7., 8. évfolyam

2. 7. évfolyam • Kisfiúk és nagyfiúk • Nevető irodalom • Pletyka és tömegkommunikáció • Poétai iskola • Harry Potter és a bölcsek köve • Itthon vagyok • Más lettem

3. 8. évfolyam • Hétköznapi és művészi kommunikáció (8.) • A sziget mint kísérleti laboratórium • Nyelvrokonság • Anakreon feltámadásai • Amit a pad alatt olvasunk • A nyelvek közötti különbségek • Romeok és Júliák • A költészet nyelvtana, a nyelvtan költészete (1.)

4. EGY FEJEZET • fókuszok (tematikus, poétikai, szövegértési, szövegalkotási) → Névjegy* • modulok • tanári oldalak* • tanulói oldalak* • feladatlapok • szövegértési feladatok*

5. NÉVJEGY

6. A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszáma • 1. Radnóti: Nem tudhatom – köznapi patrotizmus és a tradíció felidézése (2 óra) • 2. Vörösmarty Mihály: Szózat – a Szózat mint szónoklat, a múlt mint érv a jövő mellett (3 óra) • 3. Kölcsey Ferenc: Hymnus – párbeszéd és vita Vörösmarty és Kölcsey műve között. a bűntudat és a történelmi visszahelyezkedés verse (4 óra)Archaizmusok, fennmaradt régiségek a mai magyar nyelvben (2 óra) • 4. Szövegpárhuzamok nemzethalálról és túlélésről, verségről és győzelemről, megmaradásról és identitásról (3-(4) óra)Változásra utaló jelenségek a mai nyelvben; vita a változások irányáról és értelméről, értékéről (3 óra) • 5. A költő és hazája – három pillanatkép: Janus, Balassi és Ady egy-egy verse (3 óra)

7. Ajánlott korosztály 13-14 év (7. évfolyam) Fejezetkapcsolódási pontok • Tantervi 7. évfolyam, 4. fejezet (Poétai iskola)8. évfolyam, 1. fejezet (A költészet nyelvtana – a nyelvtan költészete)9. évfolyam, 4. fejezet (Konfliktusos drámák – Az érvek típusai), 5. fejezet (Ars poeticák) • Kereszttantervi A fejezetben lévő modulok összekapcsolhatók elsősorban a történelem, illetve bizonyos lélektani (pszichológiai) témákkal, problémákkal. Tágabb összefüggésben erkölcsi, etikai témákhoz is kapcsolódhat.

8. A képességfejlesztés fókuszai Kompetenciaterületi • Tematikus fókusz: Nemzeti identitástudat, haza és emberiség, haza és egyén viszonya; a nemzet és nemzettudat fogalma, történetisége • Poétikai fókusz: Azonos téma, eltérő formák, retorikai és poétikai sajátosságok vizsgálata; intertextualitás • Szövegértési fókusz: A szövegben kifejezésre jutó értékek és magatartásformák felismerése, beszédhelyzet azonosítása; nyelvi eszközök (régiek és maiak) és jelentés összefüggéseinek felismerése. • Szövegalkotási fókusz: Érvek pro és kontra, szóban és írásban. Szónoki beszéd írása. [...]

9. Követelmények • A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek illetve hangnemek felismerése és azonosítása, a retorikai elemek, illetve az utalások, rájátszások azonosítása és funkciójuk értelmezése. • A szónoki beszéd eszközeinek, szerkezetének felismerése, a meggyőzés képességének elsajátítása. • Érvek és ellenérvek gyűjtése lírai és epikus szövegekből, illetve önállóan megadott témában. Az érvek elrendezése, önálló vélemény megfogalmazásának képessége.

10. Értékelés • Szóbeli: A szóbeli értékelés, tanári reflexiók folyamatosan, óráról órára, feladatról feladatra jelennek meg mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekkel kapcsolatban. • Írásbeli:Elsősorban nem a tényanyag elsajátítását mérő, hanem sokkal inkább a személyes véleményeket és ítéleteket tükröző, önálló fogalmazás jellegű számonkérési módszer javasolt, illetve az önálló feladatok folyamatos értékelése.

11. Módszertani ajánlás • A csoportok kialakításakor a differenciálásnál a szaktanár elsősorban azt vegye figyelembe, hogy a különböző tanulók logikai és problémakezelési készsége, szövegértési, differenciálási képessége milyen szinteken áll. • A fejezet középpontjában a szóbeli megszólalás, a beszélgetés mellett a különböző írásbeli feladatok, írásművek készítése áll. A ráhangolódás, jelentésteremtés, feldolgozás szakaszában a szóbeli-és írásbeli feladatok aránya nagyjából megegyezik, a reflektálási szakaszban pedig olyan feladatok dominálnak, melyeknél az önálló tevékenység a fő cél. A csoportbontás szempontjai az aktuális feladatoknál jelennek meg (tanári oldalak, instrukciók). Támogató rendszer • Arató – Pála: A szöveg vonzásában II.(Átjárók) • Kálmán – Nádasdy: Hárompercesek a nyelvről --------------------------------------------------------------------------------

12. TANÁRI OLDALAK (a tanulói mellett, között) • fejlesztő(k) neve • modul címe, célja • tervezett idő • elhagyható-e • lépés, feladat • tanári instrukciók • kiemelt készségek, képességek • célcsoport – differenciálás • munkaformák • módszerek, eljárások • eszközök (ha szükséges) • megoldások • RJR modell következetesen

13. TANULÓI OLDALAK („tankönyv, munkafüzet”) • a feladatsor (modul) célja, fő kérdései • feladatok - egyéni, páros, csoportos (homogén vagy heterogén) munkaformák - változatos módszerek (kérdéssor, táblázat, jellemtérkép ...) • szövegek - szépirodalmi – részlet vagy egész - hétköznapi • közlő szövegek • megtanulnivalók • grafikai szervezők, rajzok, képek* • hely a válaszoknak

14. ? (Lantos Ferenc)

15. Poétai iskola • hagyományos fogalmak és szövegek • másféle megközelítés • szakmai • módszertani • szövegválasztási / kiindulási ‘ppp (present, personal, popular)’ * • új szövegek • integráció • folytatás is, kiindulása is későbbieknek

16. (a metaforához)

17. Amit a pad alatt olvasunk • az olcsóság problémái a hétköznapokban és az irodalomban • a ponyva fogalma, története • Rejtő Jenő (választható, rövidíthető) • Szerb Antal • választott mű • a választás rendje, menete • a feldolgozás módja

18. szempont / vázlatos megjegyzések a műről(szerző, cím:) • szerző, keletkezés • műfaj(ok), mihez hasonló • történet helye, ideje, időkezelése • a regény szerkezete, tagolódása • a probléma, konfliktus (ha van) • titkok, rejtélyek (ha vannak) • mi fűzi össze az eseményeket, mi az összekötő domináns szervező elem • az elbeszélő személye • az elbeszélő viszonya az elbeszéltekhez (pl hűvös/ szenvedélyesen állást foglaló, mindentudó /kíváncsi és tudatlan, közlékeny/titokzatoskodó)

19. az elbeszélő viszonya az olvasóhoz (tudomást vesz-e rólunk, olvasókról vagy csak tárgyáról szól?) • főszereplő(k), hős(ök) • egyéb szereplők/típusok • a jellemek kidolgozottsága • nyelvi megformáltság • hangnem (pl. komikus, érzelmes) • valóság és fantázia viszonya • terjedelem egyéb sajátosság(ok) • a siker vélhető okai • tényleg ponyva-e ---------------------------------*******----------------------------------

20. szövegkiegészítés • Kora éjszaka Frodó hirtelen felriadt _____ (1) álmából, mintha egy hang vagy ismeretlen valami zavarta volna meg. Látta, hogy Vándor _______(2) ül a székén: szeme _________(3) a kandalló fényét, mert úgy látszik, közben sem feledkezett meg a tűzről, és a ________(4) nagy lánggal lobogtak; de Vándor nem szólt semmit, és nem is_______(5). • Frodó hamarosan megint elaludt, de ________(6) álmában megint csak szélzúgást és patadobogást hallott. A szél mintha ________(7)és vadul rázta volna a házat; valahol messze pedig egy kürt_______(8). Frodó kinyitotta a szemét, és hallotta, hogy a fogadó udvarán _________(9) kukorékol egy kakas. Vándor félrehúzta a függönyt, és egy ________(10) kinyitotta a spalettákat. A szobát betöltötte a hajnali szürkület, és a nyitott ablakon át ________(11) a hideg. • Vándor sorra felköltötte valamennyiőket, majd a fogadó hobbit-szobái felé indult: a többiek utána. Amikor beléptek, jó okuk volt______(12), hogy megfogadták Vándor tanácsát: a felfeszített ablakok ide-oda himbálóztak a__________(13), szél csapkodta a függönyöket; az ágyak fel voltak_________(14), a hosszú párnák felhasogatva hevertek a padlón; a barna ágytakaró _________ (15) szakadt.

21. feleletválasztás 2. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a fáraó • kevés és rossz minőségű táplálékot fogyasztott • törékeny testalkatú volt • született gerincbetegségben szenvedett • 170 centiméternél magasabb volt.

22. táblázatkitöltésigaz/hamis választás Számok Mértékegységek/Skálák Mit írnak le? Mire vonatkoznak? 1.0,7-0,9 2.2,1-2,33. 11.4. 430 ************************************************************************************* Mozartot nem kezelték megfelelően, mert: a. nem csapoltak tőle az orvosok elég vért. b. túl sok hideg borogatást tettek rá. c. nem ismerték a betegséget és gyógymódját. d. Mozart nem vetette alá magát a kezelésnek.

23. Eger projekt • Osztálykirándulás Egerben – szövegértési feladatsor papíron és számítógépen

24. mi erre szeretnénk haladni