1 / 13

KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I.

BSC KÉPZÉS 2014. TAVASZI FÉLÉV  . KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. 4. téma. SZÉCHENYI ISTV ÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE. 1.1. Terhelési osztályok.

jihan
Télécharger la présentation

KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. BSC KÉPZÉS 2014. TAVASZI FÉLÉV   KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉS I. 4. téma SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár

  2. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.1. Terhelési osztályok A vasúti pálya emelkedési viszonyai, a fellépő emelkedési ellenállás hatására, jelentősen befolyásolják a vonóerő-szükségletet, ezzel a vonatok terhelését és ezen keresztül a vasútvonal átbocsátóképességét. A vasútvonalak emelkedőjét/esését ‰-ben kell megadni. A vonalszakaszokat - az emelkedési és ívellenállások alapján mindkét irányban - terhelési osztályokba kell sorolni. A vonalszakaszok terhelési osztályozása

  3. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE Négy paraméter egysége: - vonóerő, - vontatási sebesség, - mértékadó emelkedő - vontatott tömeg 1.2. Mértékadó emelkedő Íves, emelkedőben fekvő vonalszakasz viszonyított emelkedője így számítható: ev = e + μR. Egy vasútvonalon annyi viszonyított emelkedő érték számítható, ahányféle (e + μR) összeg adódik. A legnagyobb viszonyított emelkedő a mértékadó emelkedő: em = (ei + μRi)max. A mértékadó emelkedő az a legnagyobb, legalább 1 km hosszú emelkedő, amelyen felfelé haladva a vontatásra kiválasztott mozdony, a tervezés alapjául szolgáló súlyú vonatot, a vonóerő teljes kihasználása mellett, a kijelölt állandó sebességgel képes vontatni. A tervezés során összhangot kell teremteni az alábbi jellemzők között: - tervezési sebesség, - mozdony vonóereje, - mértékadó emelkedő, - továbbítandó vonattömeg. Törekedni kell arra, hogy egy-egy vonal azonos terhelési osztályba tartozzon. Vonalátépítésnél a mértékadó emelkedő a meglévőnél nagyobb nem lehet.

  4. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE Állandó sebesség esetén a vonóerő és a mértékadó emelkedőn fellépő ellenállások összege egyenlő: F = E F = μmQm+μkQk+em(Qm+Qk), ahol μm = mozdony fajlagos menetellenállása (N/kN) μk = a kocsik fajlagos menetellenállása (N/kN) Qm = mozdony súlyereje (kN) Qk = a kocsik súlyereje (kN). em =  - μv (‰) A vonatterhelés megállapítása:

  5. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.3. A fajlagos vonóerő és a fajlagos menetellenállás viszonya

  6. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.4. Mozdonyterhelési diagramok

  7. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE A vontatási sebesség növekedése a Gotthard vasúton

  8. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.5. A vontatási munka Az emelkedőben felfelé haladó szerelvény vontatásához szükséges munka: L = Lmenetellenálláslegyőzésére + Lemelésre L = μNu + Tu = μQcosu + Qsinu = = μQcosh/cos + Qsinm/sin = = μQh + Qm = Qm(μcotg+1)

  9. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.6. A vesztett magasság Az ábrán látható hossz-szelvény esetén a munkák az állandó emelkedésű és a tört vonalvezetés esetén: A-B: M = Qm4 A-C-D-E-F-G-B: M = Q(m1 + m3) m1 + m3 m4, ezért m2 = m1 + m3 – m4 = vesztett magasság és Qm2 = vesztett munka.

  10. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.7. A virtuális hossz A különböző vonalváltozatok üzemi költségének közelítő összehasonlítására. A virtuális az a vízszintes hosszúság, amelyen a vontatási munka azonos a vizsgált, emelkedőben fekvő szakasz vontatási munkájával: LAB’ = LAB LAB = [μmQm+μkQk+em(Qm+Qk)]H, LAB’ = (μmQm+μkQk)Hv, Hv = H + 300m (méter)

  11. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.8. Lejtők csatlakoztatása Országos közforgalmú vasutak eltérő esésű szakaszai töréspontjainak legkisebb távolsága nyíltvonalon és az állomási átmenő fővágány(ok)ban legalább a vonathossznak feleljen meg, de - homorú lejttöréseknél 300 m-nél, - domború lejttöréseknél 200 m-nél rövidebb nem lehet. A max. lejttörés-különbség: - (felülről) domború lekerekítéseknél e  em, - homorú lekerekítéseknél e  em/2.

  12. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE A lejttörés és lekerekítő íve nem eshet: - nyíltvonalon és állomási átmenő fővágányban átmeneti ívbe, ahol túlemelés kifuttatás is van, - kitérőre (állomási átmenő fővágányban), - ágyazatnélküli acélszerkezetű vagy közvetlen leerősítésű hídra, - útátjáróra (homorú ív esetén). A töréspontoknál alkalmazandó függőleges lekerekítő ívsugár: V  100 km/h Rf  0,4Vfejl2 V  100 km/h Rf = 0,004Vfejl3, de Rmin = 1500 m. Sík vidéken 3 ‰-nél nagyobb mértékadó emelkedő tervezését kerülni kell. Alkalmazott emelkedők: - síkvidéki vasút: 0 - 7‰ - dombvidéki vasút: 7 - 15‰ - hegyvidéki vasút: 15 - 25‰. A hosszanti vízelvezetés érdekében hosszú bevágást és az alagutakat lejtőbe kell tervezni. Állomásokon - kivéve azokat a vágányokat, amelyeken a nehézségi erőt tolatásra felhasználják - 1,5‰-nél nagyobb esést új építésnél tervezni nem szabad. Átalakításnál - a helyi körülményeket és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve - előzetes hatósági engedéllyel legfeljebb 2,5‰ tervezhető. A rakodó- és hídmérlegvágány, a lefejtővágány vízszintes legyen.

  13. 1. VASUTAK MAGASSÁGI VONALVEZETÉSE 1.9. A függőleges lekerekítő ív kialakítása

More Related