1 / 28

„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?

„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?. 1. Evolúciós örökség, racionalitás, „vezetői ösztönök”. Kérdések: Jövőtervezés = tisztán racionális tevékenység? Terveket kizárólag az ember készít a jövőre? Tényleg csakis agyunk tudatos szférájával tervezünk?

johnna
Télécharger la présentation

„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő? XIII. Vezérigazgató Találkozó

  2. 1. Evolúciós örökség, racionalitás, „vezetői ösztönök” Kérdések: • Jövőtervezés = tisztán racionális tevékenység? • Terveket kizárólag az ember készít a jövőre? • Tényleg csakis agyunk tudatos szférájával tervezünk? • Mi EGYÁLTALÁN a tervezés? Honnan ered ez a jelenség? XIII. Vezérigazgató Találkozó

  3. A tervezés evolúciós eredete • A tervezés „evolúciós képességünk” • Racionális és ösztönös elemek • „Mást sugallnak az ösztöneink” – „vezetői ösztönök” • Miért szokás a tervezést tisztán racionális tevékenységként kezelni – és hogy tényleg „csak az”-e? • A tervezés célja a jövő biztosítása, hogy az erőforrások lehetőleg állandóan és szükség szerint álljanak rendelkezésre. • Ez az igény egyidős az élettel: a legkorábbi legegyszerűbb lényeket is erre „inspirálta” genetikus „programjuk”. • Fejlettebb agy a tervezés tanult elemekkel is gazdagodik az emberi tervszerű gondolkodás evolúciós eredete. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  4. Farkasfalka 1. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  5. Farkasfalka 2. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  6. 2. Mióta tervezünk jövőt? • A jövőt csak akkor tervezzük, ha úgy gondoljuk róla, hogy az különbözni fog a jelentől. • A tervezhető jövő összefügg az emberi szabadság gondolatával; mindkettő a humanizmus és a felvilágosodás „terméke”. • Ez az elképzelés CSAK az európai szellemi elitre (volt) jellemző. • Korábban (…és a világ többi kultúrájában): „isteni eltervezettség és elrendeltetés”, Utolsó Ítélet. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  7. „Isteni tervezés” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  8. A racionalitás, mint „antitézis” • Racionális alapú világfelfogás akkor lehetséges, ha már van elegendő elrendezést kívánó ismeret. • Az emberi agy „mintázatkereső” tulajdonsága. • Hiányos puzzle – hamis kép: Kevés tényből a valóságos összefüggések nem állapíthatók meg irracionális /transzcendens világmagyarázatok • Amikor lehetségessé vált az ismeretek logikus és természetes rendszerbe foglalása, akkor egyszeriben mindent logikailag, racionálisan és matematikailag akartak és kezdtek nézni és magyarázni. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  9. „Romantikus” természet- és társadalom-tudomány • „Ésszel minden felfogható és elrendezhető, úgy a természet, mint az emberi és társadalmi jelenségek világában.” • A társadalom, mint a természet egyik speciális jelensége: természettudományos jellegű társadalomtudomány. • Túl kevés adekvát ismeret téves törvények • XVIII. sz.-i tudományos nézetek + a „természetes ember” filozófiája: sokkal inkább „humánértelmiségi feeling”, mintsem természettudomány. (A racionalizmus, mint a romantika egy „speciális esete” – ahogy a klasszicizmus is az a művészetben.) • A Józan Ész áhítatos tisztelete A Józan Ész Bajnokai, mint bankjegy-alakok. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  10. „Természettudományos” bankjegyek XIII. Vezérigazgató Találkozó

  11. „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik…” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  12. 3. Genetika: eltérő képességek • Első tudományos genetikai vizsgálatok: Gregor Mendel (1822-1884); Versuche über Pflanzen-Hybriden, 1866. • Evolúciós elmélet: Charels Darwin (1809-1882); A fajok eredete, 1859. • „Szociáldarwinizmus”: Ernst Häckel (1834-1919) > „alsóbb- és felsőbbrendű emberek” nácizmus Az emberek közötti veleszületett különbségek „szalonképtelensége”, különösen társadalom-tudományos körökben. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  13. Mendel, avagy a tudományos egyház XIII. Vezérigazgató Találkozó

  14. Darwin…még egy természettudományos bankó XIII. Vezérigazgató Találkozó

  15. Häckel: „Uralkodásra termett!” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  16. Művelt ember = humánművelt ember? • „Művelt ember” = humán műveltségű ember = „úriember” • Társadalomtudósok természettudomány • A legújabb (genetikai) tudományos eredmények és felfedezések gyakorlatilag” meg sem érintették” a társadalommal foglalkozókat. (…Legfeljebb „sci-fi-formában”: „génmanipulált társadalom”.) XIII. Vezérigazgató Találkozó

  17. 4. „A tények makacs dolgok!” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  18. …nem születnek egyenlőnek! • Minden ember genetikailag egyedi eltérő „képességmeghatározó gének” Társadalmi következmények: • eleve eltérő „lehetséges pályák” • eltérő társadalmi produktivitás-képesség „kiugrás” - „leszakadás” • növekvő frusztrált tömegek Hiába azonos a szabadság és a jog, ha az adottságok különbözőek. A társadalom fejlődését éppen az eltérő gének biztosítják. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  19. „Géngazdálkodás” • Egy társadalom produktivitás- és progresszió-képessége attól függ, hogyan „gazdálkodik” az társadalom tagjainak veleszületett képességeivel. • „Tudásalapú társadalom” = a genetikai képességekkel kiválóan gazdálkodni képes társadalom XIII. Vezérigazgató Találkozó

  20. 5. Gyorsuló világ – érthetetlen világ • Az emberi agy „maximális információ-feldolgozási és integrálási sebessége”. • „Információ-túltöltés” • „Bezáruló tudatok” társadalmi érdektelenség, mint „szellemi önvédelmi reflex”. • Társadalmi munkaképesség csökkenése, vagy elvesztése tömeges „eltartandóvá válás”. • „Nem értem a dolgokat, tehát félek a jövő(m)től.” • A frusztráltság-érzés, mint (szervezett) társadalmi hatóerő. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  21. 6. Társadalmi terveink – a tények fényében • Ha jövőterveink fontos dolgokat figyelmen kívül hagynak, nem létezőnek tekintenek, akkor a tervezett és a valóságos jövő köszönőviszonyban sem lesz egymással. • A társadalom-tudományok „magából a társadalomból” indulnak ki, vizsgálataiknál következtetéseiknél is megmaradnak „vizsgálatuk tárgyánál”. Az emberi viselkedés „többkomponensű”: • „evolúciós hagymahéjak” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  22. „Evolúciós agyhagyma” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  23. Genetikus képességeink • Viselkedés-szabályozás a csoportban • (Nem tudatos) kommunikáció és reagálás-képesség • Csoportalkotás – csoport-megkülönböztetés pártok, háborúk, mint az emberiség „közös genetikus öröksége” • Önmagunk definiálása – mások viszonylatában • Csoportkohéziós ösztönök • Kooperáció, az agresszió erőteljes gátlás alá helyezése XIII. Vezérigazgató Találkozó

  24. Emberszabásúak több millió éve vagyunk, emberek pártízezer éve XIII. Vezérigazgató Találkozó

  25. Pozíció és elismertség a közösségben • Valódi elismertség: képességek és/vagy pozíció alapján • Presztízsfogyasztás, mint „elismertség-szerző pótcselekvés” • „Függéskényszer”-váltás Következmények: • A társadalom hosszú távú érdekei szempontjából elpazarolt anyagi- és erőforrások • (Az előző miatti) csökkenő társadalmi-civilizációs dinamizmus-képesség • (Az előző kettőből következően) az individualizmusra alapozott társadalom-ideál térvesztése összemberiség-szinten XIII. Vezérigazgató Találkozó

  26. Új gondolatok honorálása > fejlődő társadalom • Az ember = élethosszig tartó kíváncsiság • Az emberi civilizáció fejlődésének alapja az egyéni kreativitás és az azt elismerő-honoráló társadalmi közeg. • Ha az egyén szabadságát, önkifejező képességét korlátozó kultúrák kerülnek meghatározó pozícióba, akkor ez az emberi civilizáció elmerevedéséhez vezet. XIII. Vezérigazgató Találkozó

  27. 7. Korszerű tudás - önismeret • Az emberi döntések „vágy-alapúsága” • Helytállóbb társadalmi tervek: a különböző társadalmi pályák és az eltérő produktivitás-képességek integrálása • „Jó kormányzat” XIII. Vezérigazgató Találkozó

  28. …önismeret • A tudásanyag „korszerűsítése”. • Klasszikus műveltség: ELKÉPZELÉSEK az emberről • Korszerű műveltség: TÉNYEK az emberről • Az emberi gondolkodás, mint egymással folytonos kommunikációban lévő alrendszerek eredője. • …„Ismerd meg magadat!” • A természet tudományos megismerése – az emberi természet tudományos megismerése • Az tervezhető, aminek elemeit és működését ismerjük. XIII. Vezérigazgató Találkozó

More Related