II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest 2010. febr. 19.

1. II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest 2010. febr. 19. Szent István Egyetem Gödöllő Klímakár csökkentés a talajművelés oktatásában tudományos alapokon Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Birkás Márta DSc Éghajlatváltozás és tudomány, nevelés szekció

2. Állítások és tények Gyakorlat „A szántóföldi termesztésre jellemző termésingadozás fő oka a csapadék hiány” Tudomány „A tartós szárazság vagy az időszakos csapadék többlet kára súlyosabb a fizikai és biológiai állapotukban degradált, tápanyagban elszegényedett talajokon” Gyakorlat: kárcsökkentő módszereket vár Tudomány: talajminőség javításra és fenntartásra, gyökeres szemlélet- és módszerváltásra ösztönöz Kiút:hatásos kármegelőzés és enyhítés, előrelátó alkalmazkodás (VAHAVA, KLIMAKKT)

3. VAHAVA javaslat 28. pont: feladatok a képzésben • A Növénytermesztő mérnök MSc programból (2006): • Az oktatási koncepció és tanterv az új évezred új kihívásait tükrözi • 2. A természet és az agrárkörnyezet közti harmónia megteremtését, a táj értékeinek megőrzését, megújítását vállalja fel • 3. A szántóföldi növénytermesztési technológiák kialakításának alapja a környezet- és humán központúság, a fenntarthatóság • 4. Az élelmiszer alapanyag, takarmánynövény, energianövény, vetőmag előállítása során a technológiai elemek hatását összhangba hozza a talajminőség és a környezet védelmével • 5. Megismerteti a klímaváltozással összefüggő jelenségeket, kárcsökkentő módszereket és fogásokat tanít • 6. Felvállalja a más mesterszakok képzéséből hiányzó talajminőség védelem és klímakárenyhítés komplex feladatát

4. „Alkalmazkodó talajművelés” a Növénytermesztő mérnök MSc programban A tárgyleírásból: „…talajminőség- és környezetvédelem, költség- és a termőhelyi adaptálhatóság (…). Kiemelt feladat a nedves, a száraz talajokon alkalmazható kímélő eljárások és rendszerek megtanítása. Művelési megoldást kínál a káros klímahatások enyhítésére (…) Definíció: A káros klímahatás enyhítésére alkalmas talajkondíció létrehozása és fenntartása; talajminőség javítás és megkímélés, harmóniában az ökológiai, gépesítési és ökonómiai feltételekkel. • Műveléssel módosítható talajminőség tényezők: • a gyökérzóna lazultsága, • a lazult réteg mélysége, • a vízforgalmat akadályozó tömör réteg helye és kiterjedése, • a talajszerkezet, • a felszín védelem szintje, • a vízbefogadás és veszteség mérlege, • a szervesanyag mérleg, • a földigiliszta tevékenység.

5. A lazult réteg/gyökerezés mélysége A vízforgalmat gátló tömör réteg helye Mélység (cm) nagy kockázat közepes kockázat kis kockázat A vízforgalmat gátló tömör réteg kiterjedése Kockázat mm biztonság 3 példa a kockázatra és a megelőzésre

6. A felszín védelem szintje és a várható kockázat A vízbefogadás és veszteség mérlege bevétel = csapadék + nedvesség kímélő talajhasználat veszteség = felszíni vízpangás + elfolyás + művelési hiba

7. Következtetések és javaslatok

8. Talajminőség javítás és fenntartás, szemlélet- és módszerváltás oktatás – a tudomány biztos hátterével – diákoknak és gazdálkodóknak Talajművelők Zsebkönyve Birkás Márta Mezőgazda Kiadó 2010