Olaszország

1. Olaszország Készítette: Bodó Adrienn 9. A

2. Az olaszokról Az Alpoktól egészen Szicília legdélibb csücskéig, Olaszországban minden apró részlet azt bizonyítja, hogy a világ egy nagy színpad. Az építészek és a szobrászok a parkok és a kertek ezreit természetes díszítésnek tekintették. A természet is bámulatos hátteret épített az olasz élet zajló mindennapjaihoz, jellegzetes sudár ciprusaival, kígyózó olaj és fügefáival, vagy szigorú rendben sorakozó szőlőtőkéivel. A városokban a székesegyházak, a paloták, a városházák és a piazzák az utcai díszlet harmonikus tartozékai, s egyszersmind koruk gyönyörű műemlékei. Velencében, bár kápráztatóan ragyog a Bazilika, a Dózse-palota és a Marciana Könyvtár, az élet központja mégis a Szent Márk tér és a mögötte húzódó Piazetta. Fontos szerepük van a Római tereknek is: Piazza Navona, a Piazza del Popolo, a Piazza di Spagna; vagy a sienai Campónak és a torinói Piazza San Carlónak. A hatalmas piazzák, az őket keretező csodálatos épületekkel, kitűnő színpadai e mediterrán nép főként szabadon zajló életének. Nem szabad megfeledkeznünk a „színészekről” sem. A varázslatos alkonyok beköszöntével még a legapróbb városban is megjelennek a piazzán. Megkeresik kedvenc kávéházuk megszokott szegletét, vagy csoportokba verődve vitatják meg az üzlet, a politika vagy a futball napi híreit. Az olasz emberek mindi szívesen vitatkoznak, ha erre legkisebb lehetőségük nyílik. E vitákat heves gesztikulálások és a hallgatóság hangos tetszésnyilvánítása kíséri. Egyetlen nép sem él a róla alkotott legendás képhez hívebben, mint az olaszok.

3. Olaszország földrajza Népessége 57 millió. Fővárosa: Róma (2.830.000 lakos) Nagyobb városok: Milánó(1.500.000), Nápoly (1.200.000), Torino (1.000.000), Genova (740.000), Palermo (700.000), Bologna (400.000), Catania (380.000), Bari (370.000), Velence (340.000), Olaszország területe 301.245 km2 . Az ismerős „csizma” hossza a francia Alpokban húzódó észak-nyugati határtól a délkeleti délkeleti csücskön lévő Pugliáig 1.200 km. A Maggiore-, a Como- és a Garda-tótól délre terül el a Pó-síkság. A termékeny völgy a félsziget közepén, a száraz és nagyon szegény délvidék kezdeténél meredek falként végződő Appenninek csipkés szikláitól választja el az Alpok vonulatát. Főbb folyói a Tevere Rómánál, az Arno Toscanában és az Adige a Tiroli-Dolomi-tokban. Az Adriai-tenger keleti oldalán Jugoszlávia sziklás partja húzódik. A Tirrén (nyugati) tenger-partot elhagyva találjuk a legnagyobb földközi-tengeri szigeteket, a hegyekkel tarkított Szardínia szigetét (a francia Korzikától délre) és Szicíliát (a „csizma orrán” túl). Délen három tűzhányó van: a Vezúv, a Stromboli, és Szicíliában az Etna. Az ország legmagasabb pontja: a Mont Blanc, 47.620 méter.

4. Velence (Venezia) A 20. század vége felé Velence még mindig inkább egy álomvilág. Mítoszának hatása sokkal erősebb, mint a kézzelfogható valóság. Bár léte a téli áradások és a nyári túlzsúfoltság miatt állandó veszélyben van, a turisták kikapcsolódhatnak a csatornák mentén tett hosszú sétákkal s folytathatják álmodozásukat a távol eső meghitt zugok-ban. A város előnye, hogy nincsenek autók. Csodálatos él-vezetet jelent a városban bóklászni a civilizációs városi forgalom stresszhatása nélkül. Vagy a Canal Grandétól tá-voli egy kis híd ormán állni és hallgatni a moszatos fa-lakhoz csapódó víz zaját és megneszelni egy közelgő gon-dola surranását. Az ember úgy érzi, hogy a csöndet soha nem akarja megtörni és nem kívánkozik vissza a civilizált világba. Canal Grande A város meghökkentő főutcája. A 3,8 km hosszú, 30-70 méter széles Canal Grande mentén állnak a város kalmár-kodásának fénykorát idéző régi kereskedőházak és raktárak. Velence épületei, a helyiek által csak ca’-nak emlegetett házak és a palazzók közel 600 éven keresztül márványból, téglából és fehér mészkőből készültek. Van köztük ve-lencei-bizantinizáló, barokk és neoklasszikus stílusú. Leg-többjük azonban 14. és 15. századi, későgótikus épület, s ez adja Velence építészeti stílusának védjegyét. A tengervíz hatásainak ellenálló mészkő alapok a lagúnamederbe 8 méter mélyre bevert fenyőfa cölöpökön állnak.

5. Róma A hét dombon, környékén és a Tevere széles partjai mentén elterülő Rómának négy vagy öt különböző arculata van: az ókori Róma a császári romokkal; a katolikus Róma a Vatikánnal és a templomokkal; Michelangello és Rafa-ello reneszánsz és Bernini, valamint Borromini barokk vá-rosa; az állandó közlekedési dugók, divatos butikok és kávéházak modern világvárosa. Kiválaszthatunk ugyan közülük néhányat, ténylegesen azonban elég nehéz elkü-löníteni őket egymástól. A templomok a római fürdők vagy pogány templomok romjain épültek. A Piazza Navonán zsibongó, pólóba és farmerba öltözött kávéházi tömeg Bernini 17. századi nagyszabású szökőkútjától kap képze-letéhez ihletet. Az örök város titka abban áll, hogy egy időben él mindegyik korában. Az utakat építő cézárok jól tudták, hogy leszármazottaik autóval veszik birtokukba majdan azokat. A klasszikus Róma A templomoknál és pazar palotáknál sokkal többet mesél nekünk Róma különleges mivoltáról a Colosseum. A város örökkévalóságának jelképét nevezte Byron a „gladiátorok véres cirkuszának”. Kr. e. 80-ban építette 20.000 rab és rabszolga az 50.000 nézőt befogadó, négykapus, ellipszis alakú, kőpad ülésekkel ellátott arénát. A 80, boltíves vomitoriának nevezett átjárón keresztül özönlött be az arisztokrata és a plebejus tömeg, hogy élvezzék a vér látványt. A 4. században uralkodott, a csatamezőn a kereszténységre áttért császárnak állít emléket a közeli Konstantin-diadalív. A pogány szokások és áldozatbemutatások ábrázolásától mentes részeket a költséget kímélő szenátus átvette a korábbi uralko-dók emlékműveiből. Csak a két külső ív feletti néhány dom-bormű ábrázolja a frissen megkeresztelt Konstantint.

6. A Forum Romanum boltívei, oszlopai és oszlopcsarnokai között állva, a pajkos képzelet segítségével kirajzolhatjuk magunknak egy óriási császárváros központját. A Saturnus-templom részben állami kincstár, részben pedig Saturnaliaként ismert, a karácsony pogány elődjeként számon tartott vidám decemberi dorbézolások színhelye volt. A római államot megtestesítő szent lángot a Vesta-templomban hat Vesta-szűz vigyázta. A Via Sacra végén emelkedik a Kr. e. 70-es jeruzsálemi fosztogatás emlékét idéző Titus-diadalív. A császári fórumok leglenyűgözőbb darabjai a római Fórumot kiegészítő, Julius Cesar, Augustus, Traianus, Vespasianus és Domitianus dicsőítésére épített, 30 méter magas Traianus-oszlop. A füves dombok tetejéről kitűnő kilátás nyílik a Colosseumra, vagy déli irányban a Circus Maximusra. Kétszázezres tömegeknek tartottak itt hajdan kocsiver-senyeket. A Vatikán Róma lelkek feletti hatalmát a Szt. Péter-bazilika kövei és gyönyörű vatikáni palota csodálata erősíti. A pápák és bíborosok akkor élték fénykorukat, amikor katonai erőszak helyett az erkölcsi vezetés és rábeszélés eszközét válasz-tották. Voltak azonban időszakok, amikor a politikai hatal-mat és a világi hívságokat hajszolták. Nevét arról a dombról kapta, amelyen áll és amelyet a középkorban maláriás mocsár vett körül. Több mint 600 éve a pápák tartózkodási helye. Olaszországtól független szuverén államként azon-ban csak 1929-es lateráni egyezmény óta létezik.

7. Szigetek Szardínia A földközi-tengeri térség második legnagyobb szigete. A történelemben élő ember nyomait a titokzatos kúp alakú nuraggi házak és őrtornyok őrzik. A sziget a krétai, a föníciai, a karthágói és a római népek gyarmatosították. Később Pisa, Genova, majd a spanyolok kereskedőbirodalmának része volt. 1718-ban pedig a savoyai hercegek foglalták el. A 19. századig a maláriát terjesztő szúnyogok és a feudális elmaradottság jellemezte. Cagliari az óriási modern város a sziget fővárosa és egyben fő kikötője. Dombokon fekvő régi negyedeiben a spanyol történelmi események hatását érezzük. Szicília A Földközi-tenger legnagyobb szigete. Fővárosa Palermo. Az évszázadok során palermo okosan egyesítette az arab és a bizánci elődök művé-szetét, a normann paloták és templomok világát a kissé omladozó, de még mindig diadalmas spa-nyol barokk homlokzatok nagyvonalúságával.

8. Az olasz Riviéra üdülőhelyei A nagyszerű homokos tengerparton kívül ezerszínű, bódító illatot árasztó vegetációval találkozunk, amerre a szem ellát. Nagyszerű látványt nyújtanak a citrom és az eukaliptuszfák, elbűvölőek a mimóza-, rózsa- és szegfűillatú kertek. Geno-vától keletre, erősen tagolt, sziklás Felkelő Nap Riviérán kétségkívül Portofino a legelragadóbb hely. Bár inkább halász- és vitorláskikötő mintsem igazi fürdőhely. A Geno-vától nyugatra húzódó Riviera di Ponente széles, finomho-mokú tengerpartra települt családi üdülőhelyek láncolata. Közülük San Remo a legismertebb. De nem csak a kaszinót vagy a Corso Imperatrice híres promenádját érdemes megnéz-ni. Történelmi negyed a La Pigna negyed. A közeli Bordig-hera különösen büszke a Lungomare Argentina mentén sora-kozó pálmafákra. A 16. sz. óta e városka kizárólagos előjoga, hogy pálmaágakat küldjön a római virágvasárnapi ünnepsé-gekre. A harmadik nagy üdülőhely, Alassio, jogosan büszke híres kertjeire. Alassiától keletre fekszik a csendes középkori kisvárosi, Albenga. Román és gótikus lakóházai egy 11-14. sz. között épült katedrálist és kora keresztény keresztelőká-polnát fognak körül.

9. Etna Európa legmagasabb vulkánja mindmáig aktív: erről árulkodnak minikitörések nyomán hátramaradó sárga kén-nyomok a kráterek környékén. 1985-ben a hegy tengerszint feletti magassága 3.343 m volt, de ez az adat állandóan változik. A kráterhez vezető utolsó szakasz gyalog kell megtenni. Itt már meleg öltözék szükséges, mert a magasban a nyáron is szeles és hideg az idő. Októbertől májusig a csúcsot hó borítja. A vulkáni talajon gazdagon teremnek a citrusfélék, a füge, a mandula, szőlő és olívabogyó. A hegyoldal megka-póan jó illatú. Mindezért az eukaliptusz-, fenyő-, tölgy-, pisztácia erdőket „terheli” a felelősség. A magasban a kénes gázok feltörése jelent látványosságot.

10. Minden idelátogatónak jó nyaralást kívánok, addig is arrivederci(viszontlátásra)!!