Mi az asszertivitás?

1. Mi az asszertivitás? • Az asszertivitás magyarul önérvényesítés. • Olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és a mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, s melynek elsajátítása a nehe-zen kezelhető, konfliktusos helyze-tekben mindenki számára biztos megoldást jelent.

2. Az asszertivitás • Az asszertív kommunikációval lehetőség nyílik mások megbántás nélküli meggyőzésére.

3. Mire ügyeljünk az asszertív kommunikációnál? • Álláspontunkat hatékonyan, érthetően kifejtsük • Azt mások megértsék és el is fogadják • Ismerjük meg alaposan a másik fél álláspontját • Ne minősítsük a kommunikálót

4. Milyen az asszertív személy? / 1 • Meggyőző • jó beszédű • céltudatos • elszánt • határozott • következetes • tiszteletben a tartja a másik véleményét és annak személyiségét

5. Milyen az asszertív személy?/2 • Hatással van más emberekre • Úgy elfogadtatja álláspontját, hogy a másik valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza

6. Milyen az asszertív személy?/3 • Nem vonakodik kényes ügyeket intézni • Tud magas pozícióban lévő emberekkel tárgyalni • A célkitűzését nehézségek árán is véghez viszi

7. Az önbecsülés, a pozitív énkép

10. Az önbecsülés, a pozitív énkép • Az előbbi ábrán láthatjuk, hogy ha a beállítottságunkon képesek vagyunk változtatni, akkor megsokszorozhat-juk képességeinket. Végül a sikereink nőnek.

11. Az önbecsülés, a pozitív énkép/2 • A beállítottság az elvárásainkból származik. • Az elvárásaink hitünkből és érzelmeinkből erednek. • Hit = énkép • Azaz az önmagunkban vetett hitünk megfelel az énképünknek.

12. Az önbecsülés, a pozitív énkép/3 • Az énkép az életünkben szerzett összes tapasztalataink eredménye. • Az énkép meghatározza hatékonyságunk és teljesítményünk szintjét életünk minden területén. • Minden pozitív változás életünkben az énkép változásával kezdődik.

13. Az önbecsülés, a pozitív énkép/4 • Az emberek nincsenek tisztában képességeikkel, így az önbecsülésük a szükségesnél alacsonyabb, így telje-sítményük is alacsonyabb lesz.

14. Az önbecsülés, a pozitív énkép/5 • Az énkép nem a realitáson alapszik, hanem információkon, amiket igaznak tartottunk. • /szülők, tanárok, rokonok, barátok hatása/ • Bármit, amit elhiszünk magunkról, az igazzá válik, mert azzal összhangban cselekszünk. • Bármit is fogadunk el igaznak, igazzá válik számunkra.

15. Az önbecsülés, a pozitív énkép/6 • Többféle énképpel rendelkezünk: milyen szülők, milyen vizsgázók, milyen szakemberek, milyen autóvezetők vagyunk • Úgy tudjuk fejleszteni életünk bármely szféráját, ha felemeljük énképünket, vagyis azt gondoljuk, hogy többre vagyok ennél képes, meg tudom csinálni.

16. Az énképet 3 részre bonthatjuk: • 1. ÉNIDEÁL / mivé akarunk válni / • 2. ÖNMAGUNKRÓL ALKOTOTT REÁLIS KÉPÜNK • 3. ÖNBECSÜLÉS / mennyire szeretjük magunkat, mennyire fogadjuk el magunkat, mint önálló értékes lényt/

17. Önbecsülésünk növelése • Minden dolog, ami önbecsülésünket növeli, növeli teljesítményünket is! • Önbecsülésünk szintje meghatározza másokkal való kapcsolatunk minőségét is. • Mások felénk irányuló érzéseit is saját önbecsülésünk határozza meg.

18. Lelki egészségünk alapja... • …az egyén önelfogadása, önbizalma • szükséges a mások elfogadása is • bizalom a többiek iránt

19. Az asszertív viselkedés • Minden helyzetet, amibe belekerülünk külön külön értékelni kell, hogy a meg-felelő viselkedést kialakíthassuk • A helyzet értékelése hat az érzése-inkre, élettani állapotunkra, és ezek tovább hatnak a viselkedésünkre

20. Az asszertív viselkedés

21. Az asszertív viselkedés/3 • Amennyiben a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, vagy úgy érez-zük, hogy kudarcot fogunk vallani, akkor feszültség keletkezik bennünk és reakciónk ennek megfelelően önvédelem lesz. • Ha a helyzetet pozitívnak látjuk, vagyis sikerre számítunk, akkor jól érezzük magunkat, nyitottan reagá-lunk az eseményekre

22. Az asszertív viselkedés/4 • Ha gyakran látjuk negatívan a helyze-tet, akkor viselkedésünkkel legfeljebb önmagunkat védjük, de érdekeinket nem tudjuk érvényesíteni. Ha viszont gyakran észleljük úgy a szituációkat, mint amelyekben kompetensek tudunk lenni, ez lehetővé teszi, hogy nyugod-tan felmérjük a helyzetet és megta-láljuk a megfelelő megoldásokat.

23. Az „én OK vagyok, te OK vagy „ mátrix

24. A passzív viselkedés ismérvei • A másik ember kívánságai, igényei fontosabbak, mint a TE sajátjaid • A másiknak vannak jogai, neked nincsenek • Te nem, vagy csak kissé tudsz hozzá-járulni a dolgok megoldásához, míg a másik teljesen • Cél: a másik kedvében járj, elkerüld a konfliktusokat

25. A passzív viselkedés ismérvei/2 • A passzív viselkedésű ember nem áll ki a jogaiért • igényeinek, véleményének, érzéseinek kifejezése bátortalan, bocsánatkérő.

26. Az agresszív viselkedés ismérvei/1 • Azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei fontosabbak mint másoké • Azt gondolja, hogy neki vannak jogai, míg másoknak nincsenek • Az ilyen ember célja a mindenáron való győzelem, akár mások figyelmen kívül hagyásával is

27. Az agresszív viselkedés ismérvei/2 • Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait eközben • Figyelmen kívül hagyja mások igényeit, kívánságait, érzéseit, véleményét

28. Az agresszív viselkedés ismérvei/3 • Az agresszív attitűd az alacsony önértékelés kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat jelenti. • Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük és azt gondolják, hogy nem látszik mennyire nincs önbizalmuk

29. A manipulatív viselkedés ismérvei/1 • Az egyén nem bízik sem önmagában, sem másokban • Célját ferde utakon, hátulról, ügyeskedve próbálja meg elérni • Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem hisz abban, hogy elfogadják

30. A manipulatív viselkedés ismérvei/2 • Alacsony az önértékelése, és másokat sem tart sokra. • Folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják

31. Az asszertív viselkedés ismérvei • Olyan önérvényesítő magatartás, amelynek során az egyén képes kifejezni érzéseit, gondolatait, érvényesíti jogait és eléri a célját úgy, hogy eközben figyelembe veszi mások érzéseit, gondolatait,érdekeit és jogait.

32. Miként alakulnak ki a nem asszertív viselkedés minták? • A gyermekkorban történt gyakori elutasítás és negatív ítélet az oka • Az egyén énképének formálódása ugyanis nagyban függ a környezet visszajelzéseitől. • Ha sok a negatív visszajelzés, akkor az egyén negatív énképet alakít ki önmagáról.

33. Milyenek vagyunk? • A különböző helyzetekben különböző módon reagálunk. • Általában mind a négy viselkedés mintát használjuk.De az arány egyénenként nagyon eltérő!! • Először magunkat kell megfigyelni, hogy mikor vagyunk asszertívek, mikor nem , és ennek alapján tudunk változni.

34. Ajánlások az asszertív kommunikációhoz

35. Legyen önbecsülése! • Nem elég, ha csak mi vagyunk tudatában a jó képességeinknek. • Másoknak is tudnia kell ezekről! • Bátran vállaljuk fel, és beszéljünk róla, ha szükséges. / pl.: állásinterjú/ • Pl.: „Gyorsan reagálok, hatékony vagyok a munkámban és vannak ambícióim.”

36. Használjon pozitív nyelvezetet! • Kerülje a határozatlanságot tükröző szavakat, kifejezéseket / mindegy, talán, nem vagyok biztos benne, de…, lehetőleg / • Ne bagatellizálja el, amit mondani akar • Pl.: „Talán nem is olyan fontos, de…” • „Csak azt szeretném mondani, hogy…”/

37. Kérdezzen asszertív módon! • A kérdések legyenek egyértelműen és pontosan megfogalmazva • Pl.: /P: partner, A: asszertív válasz / P: „Baj van a hozzáállásoddal!” A: „Mit értesz pontosan hozzáállás alatt!” P: „Még mindig nem tetszik a dolog állása!” A: „Mit javasolsz, hogyan lépjünk tovább?”

38. Tárgyalópartnerét értőfigyelemmel hallgassa!

39. Az értő figyelem Üzenet fogadó Üzenet küldő Kódolási folyamat Dekódolási folyamat Üzenet Visszacsatolás

40. Értő figyelem azaz visszajelzés • Az értő figyelem a fogadó dekódolási eredményeinek gyakori és folyamatos visszacsatolása, azaz visszajelzés • Mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan értjük a másik embert, ezért kell hallgatásunk pontosságát ellenőrizni • Ezáltal csökkentjük a félreértéseket és torzításokat

41. Az értő figyelem/2 • Az értő figyelem egy eszköz, mellyel bizonyítjuk, hogy valóban megértet-tük az üzenetet • A hallgató a saját szavaival visszamondja az üzenetet küldő ember megnyilvánulására vonatkozó benyomását, ellenőrzi, vajon valóban megértette-e azt, amit a másik közölni akart /kommunikációs prizma/

42. A kommunikációs prizma  

43. „Azt hallunk, amit akarunk” • Visszajelzésre azért is van szükség, mert hajlamosak vagyunk azt hallani, amit hallani akarunk • „A világ képei szelektíven hatolnak belénk, nem látunk, hanem kutatunk valami után.” / Fritz Perls/

44. Mikor kell értő figyelmet alkalmaznunk mindenképpen? • 1./ Ha nem vagyunk biztosak benn, hogy értjük, mit is akar mondani a másik • 2./ Amikor a másik ember egy fontos, vagy érzelmi töltésű üzenetet küld nekünk

45. Egyetérteni, vagy megérteni? • A visszajelzés lehet kijelentő mondat és kérdő mondat formájában is • Az értő figyelem nem feltétlen jelent egyetértést, / ! / csak azt, hogy megértettem a másik mit gondol, mit érez. / empatikus megértés / • Az értő figyelem az a módszer, amelyet használva a másik ember azt érzi, hogy megértik.

46. Elfogadás • Azáltal, hogy meghallgattuk, megértettük és kritika nélkül elfogadtuk tárgyalópartnereinket, pozitív érzéseik lesznek önmaguk iránt és így oldódik a partnerek közötti feszültség és jobban fogja érdekelni őket a mi mondanivalónk is. • Az elfogadás azt jelenti, hogy a másik ember viselkedése nem ütközik saját igényeink kielégítésével

47. Fogadja el más igazát is! • Létezik az igazság és a bizonyosság szintje. • Az igazság, az tényszerű, de a bizo-nyosság csak egy vélemény, amely mindenkinél más, tehát ezen a szinten itt mindenkinek igaza van. Ez a meg-győzés szintje. • Akkor tudom meggyőzni beszélgető-partneremet,ha elfogadom az ő igazát

48. Használjon „én üzeneteket”! • Az én üzenetek használatakor az ember felelősséget vállal érzéseiért, véleményéért, tetteiért és nem hibáztat senkit. • A „te üzenetek” mindig a másikról szólnak, hibáztatnak, minősítenek és ezáltal megbántanak másokat. • Soha ne minősítsen!

49. Példa az én üzenetekre: „Dühít a viselkedésed!” helyett „Dühös vagyok!” „Nincs igazad!” helyett „Nem értek egyet!”

50. Önfeltáró én üzenet. • Az ember magáról mond valamit, a gondolatait, nézeteit, érzéseit juttatja kifejezésre. • Az érzések akár pozitívak, akár negatívak, nyíltan feltárhatók. • Érzésekkel szemben nem ugyanis lehet vitába szállni.