A juhok takarmányozása

1. A juhok takarmányozása

2. Juhok emésztési sajátosságai • Emésztés- és anyagcsere sajátosságai az életkor és táplálkozás függvényében változnak. • Juhok takarmányozás-élettani sajátossága: • szervezet által termelt enzimek • bendő mikroba enzimek. • A 2-3 hetes bárány együregű gyomrú állatra jellemző emésztési sajátosságokkal, majd fokozatosan kialakuló több üregű gyomor emésztési sajátosságokkal bír./ tej és vegyes táplálkozás/. • Fiatal báránynál tej/tejpótló útja: Száj  nyelőcsővályú  oltó.

3. A bárány előgyomrainak fejlődése a növekedés folyamán Wonner – Flatt, 1965.

4. Afiatal bárány bendő és recés gyomra kicsi. Az előgyomrok addig növekszenek, míg térfogatuk az összes gyomor térfogatának 81%-át elérik /14-16 hetes kor/. Bendőpapillák fejlődése összefügg a bendő növekedésével – illózsírsavak, szilárd takarmányok szerepe. Előgyomrok legfontosabb fejlődési jellemzői: mikróflóra és fauna kialakulása, nyersrost-emésztés megindulása, illózsírsavak termelődése.

5. Fiatal bárány oltógyomrában termelődő enzimek: - rennin : fehérje bontás (2-5 hetes korig) - tripszin: ( 2 hetes kortól) - pepszin : fehérje bontás (3-5 hetes kor) - laktáz : tejcukor bontás (2 hetes korig) - maltáz : tejcukor bontás (3-4 hetes kor) - amiláz : keményítő bontás (6-7 hetes kortól aktivizálódik) - lipáz : tejzsírbontás (életkor előrehaladtával aktivizálódik)

6. Nitrogén körforgás

7. Kérődzők többrétegű összetett gyomra

8. Bendő Leveles gyomor

9. Bendő Recés Leveles Oltó

10. Juhok táplálóanyag-szükségletei gyapjútermelő • életfenntartó, • , szaporodási • növekedési, testtömeg gyarapodási, tejtermelési

11. Életfenntartás táplálóanyag szükséglete Az életfenntartás energiaszükséglete az alapvető élettevékenységek – légzőmozgás, emésztés, szívműködés, mozgás – energia veszteségét pótolja. Az állat teljes nyugalmi állapotában mért éhezési energia lebontást, vagyis a minimális anyagcsere lebontást alapanyagcserének nevezzük. Életfenntartó szükséglet: Szárazanyag szükséglet: 2,0-4,0 kg 100 kg testtömegre /bendő befogadó képessége/.

12. Energiaszükséglet: nettó energiában (NE) számítják, a takarmányok energia értékét, és az állatok szükségletét MJ-ban adják meg. kifejlett tenyészjuh minden szükséglete NEm-ben számított. Anyajuh: magzatépítés, tejtermelés. Kosok: tenyészidényben lévő élettefenntartás feletti többlet. Bárányok, növendék juhok: energia ellátást NEm mellett NEg-ben számított.

13. Bővített életfönntartó szükséglet: a korábbi számértékek és gyapjú termelésének igénye. Legelésre fordított energia többlet (10%-al nő az energiaszükséglet 5km/nap távnál). Életfenntartóenergia-igényt befolyásolja: testtömeg, külső hőmérséklet. Fehérjeszükséglet: nyers fehérjében megadott érték, ebben a mértékegységben adják meg a juh takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak mennyiségét is.

14. Az anyajuhok nettó-enrgia és nyersfehérje szükséglete életfenntartáshoz

15. Gyapjútermelés táplálóanyag szükséglete • Bővített életfenntartás szükségleti értékben szerepel. • Gyapjú folyamatosan nő, de nem azonos intenzitással - follikulusok /fejődésük méhen belül megkezdődik a vemhesség 3. hónapja után, és ellés utáni 90. napig tart./ • Gyapjú fehérje jellegű termék - nagy fehérjetartalmú takarmányok.

16. Gyapjú minőséget befolyásolja a takarmányozás: Hűtlen gyapjú - energiahiányos takarmányozás, átmeneti takarmányozási hiány. Éhgyapjú - energiahiányos takarmányozás, tartós takarmányozási hiány. Drótgyapjú – fehérjehiányos takarmányozás, gyapjúszál elveszti rugalmasságát. A takarmány energiatartalma a gyapjú szélességi méreteit, fehérjetartalma a gyapjú hosszanti méreteit befolyásolja. Egyéb takarmány összetevők közül a karotin, kén, nátrium, cink és réz jelentősebb mértékben befolyásolják a gyapjú mennyiségét és minőségét.

17. Szaporodás táplálóanyag szükséglete • Szaporaság (ivarérés, ovuláció, zigóta méhen belüli megtapadása, vehemépítés) és takarmányozás közötti szoros az összefüggés. • Szaporodásbiológiai folyamatokat (ivarérés, tenyészérettség) és reprodukciós képességet a takarmányozás befolyásolja. • Jerke ivarzása: jobban befolyásolható takarmányozással. • Anya ivarzása: javuló kondíció befolyásolja.

18. Anyák és kosok kondíciójának javítása • Anyák termékenyítése előtt 4-6 héttel több táplálóanyag biztosítása (testtömeg nő, kondíció javul, ovulációs ráta nő). • Többlet táplálóanyag: tömegtakarmányok, + 0,3-0,4 kg abrak. legelőhasználat. • Tenyészkosok: megfelelő kondíció a termékenyítési időszakra /többlet táplálóanyag igény/ .

19. Anyák tápanyagszükségleti 1. szakasz: - a vemhesség 1-3 hónapja, - nem szükséges többlet takarmányozás. 2. szakasz: - a vemhesség 4. hónapja, - többlet táplálóanyag ellátás szükséges. - energia,-és nyersfehérje szükséglet kis mértékben haladja meg az életfenntartót. 3. szakasz: - vemhesség utolsó hónapjában nagyobb mértékű többlet takarmányozás. - energia,-és nyersfehérje szükséglet jelentősen növekszik. • Ellés után: többlet táplálóanyag mennyiség (bárány nevelés, tej-, gyapjútermelés, újravemhesülés).

20. Az anyajuhok napi nettó-energia és nyersfehérje szükséglete

21. Növekedés táplálóanyag szükséglete • Születés után a bárány növekedés erőteljes, jól értékesíti a tej és takarmányok táplálóanyagait  megfelelő mennyiségű energia és fehérje biztosítása /nagyobb táplálóanyag-szint/. • Születés után elsődlegesen húsképzésre hasznosul a takarmány /elsősorban fehérje felhasználás/. • A fiatal bárány jól értékesíti a takarmányok táplálóanyagait  nagy a tömegegyarapodás. • Bárányok táplálóanyag szükséglete: életfenntartási + tömeggyarapodási nettó energia.

22. Életkor előrehaladtával nő a zsírképződés, mérséklődik a tömeggyarapodás, csökken a táplálóanyagok értékesülése. Megfelelő tömeggyarapodáshoz, növekedéshez a takarmányok energia, fehérje és nyersrost- tartalmára figyelni kell. Bárány születéstől 3 hetes korig tejjel táplálkozik, majd fokozatosan nő a növényi takarmányok /abrak, széna/ felvétele, ami nyersrostot biztosít. Bárányok és növendékek takarmányadagjában 15-20 % nyersrost koncentráció szükséges /jó minőségű széna/.

23. Tejtermelés táplálóanyag szükséglete • Anyajuh előkészítés ált. egy vehem építésére történik. • Tejtermelés: ikret ellett anyáknál ellés után 2. héten a tejtermelés eléri a max., egyet ellő anyáknál ellés utáni 2-3 hétig nő a tejtermelés. • Ikret szoptató anyák 20 %-al több energia és nyersfehérje ellátást igényelnek. • 60-70 napig maximális a tejtermelés, ha megkapják a megfelelő táplálóanyag mennyiséget az anyajuhok.

24. Ellés után az anyák takarmány fogyasztása az előkészítés idején felvett legtöbb takarmányhoz képest 20%-al nő. Tejjel több energiát és fehérjét adnak le, mint amennyit takarmányból fel tudnak venni. Megfelelő előkésztés, kondíció! Tejtermeléshez az előkészítéskor felhalmozott energia és fehérje egy részét használja fel. Ellés után 3-5 hétig a tejtermelés táplálóanyag szükségletét takarmányokkal nem tudja felvenni. Tejtermelés akkor jó, ha az anyajuhok testtömeg vesztesége a laktáció első két hetében nem haladja meg az 5%-ot. Juhtejtermelésnél 63 %-os az energia átalakítás és 60 %-os a fehérjehasznosítás.

25. Juhtej zsírtartalmát a takarmányozás módja jelentősen befolyásolja /nagy nyersrost tartalmú tömegtakarmányok/. Tejtermelést jó minőségű tömegtakarmányozásra kell alapozni. Tejtermelés ásványi anyag igénye l-ként: 4 g Ca, 2,5 g P, 2 g NaCl. Vitaminszükséglet - K, D, A (karotin), E vitaminok.

26. Makroelem szükséglet: Ca (100 kg testtömegre 4,4 g), P (100 kg testtömegre 3,4 g), Na (2,0 g/takarmány- szárazanyag kg), S:N (1:10). Mikroelem szükséglet: Fe (50 mg mg/takarmány-szárazanyag kg), Mn (60 mg/takarmány-szárazanyag kg), Zn, (15 mg/takarmány-szárazanyag kg), Cu (10 mg/takarmány-szárazanyag kg), I (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Co (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Se (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Mo (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Ásványianyag-szükséglet

27. Anyajuhok takarmányozása • Táplálóanyag szükséglete energia és nyersfehérje tekintetében élőtömeggel változik a nyári és téli időszakban. • Táplálóanyag- szükséglet kielégítés módja szerinti két fázis: • Bővített életfenntartó szükséglet időszaka (olcsó tömegtakarmányok): üres anyák és a vemhesség első három és fél hónapja. • Termelőszükséglet időszaka (tömegtakarmány + abrak): • flushing idején (serkető takarmányozás) • vemhesség utolsó hat hete • tejtermelés

28. Üres és vemhesség kezdetén lévő anyák táplálóanyag szükséglete: Április-október: tömegtakarmányok (legelőfű, szalma, szilázs) Aszályos időszakban (július-augusztus): legelő + kiegészítő takarmány (0,5-1 kg/nap réti széna). Télen: téli legelők (rozs, őszi árpa, repce, stb.) + 2-3 kg/nap jó minőségű fűszilázs vagy kukorica szilázs + 1 kg/nap széna. Termékenyítési időszak előtt 4-6 héttel: intenzívebb táplálóanyag ellátás, kondicionálás (flushing), előkészítés. Előkészítés idején: 0,2-0,4 kg/nap abrak (szemes rozs, táp, árpa, búza) + jó minőségű tömegtakarmány.

29. Termékenyítés után 2-4 hétig bőségesebb takarmányozás. Vemhesség 1-3 hónap: nem tér el a takarmányozás az üres anyákétól. Ellésre való előkészítés a várható ellés előtt 6 héttel kezdődik.Tömegtakarmányok+0,3-0,5 kg/nap abrak-keverék (14%-os nyersfehérje tartalom). Ellés után (tejtermelés): jó minőségű legelőfű + kiegészítő takarmányozás (0,5-1,0 kg széna + 0,3-0,6 kg abrakkeverék) Melléktermékek etetése (tarló legeltetés), emellett kiegészítés szükséges.

30. Tenyészkosok takarmányozása • Fedeztetési idényen kívül: • 0,6-1,0 kg abrakkeverék + 2-3 kg széna. • Fedeztetési idényben. • 1,0-1,5 kg zab + 1,5-2,0 kg széna • Jó minőségű legelő.

31. Köszönöm a figyelmet!