Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE Sárrét-Bihar Fenntartható Fejlődés Programja Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Körös-Sárréti VE – Összefoglaló a térségről A(z) Körös-Sárréti VE területe 22 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 72,443 fő, a városokban élő lakosok száma 48,972 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 9 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 11 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 64%-a, 7 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 17 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Körös-Sárréti VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 72,443 Sarkad 11,088 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 22 Szeghalom 9,990 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 6 Dévaványa 8,652 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 22 Vésztő 7,882 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 5 Fő fejlesztési prioritások száma 9 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 11 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 17 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Körös-Sárréti VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,800,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 1,800,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 1 • 1,400,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 1,377,133 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 1,300,000 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 1,270,241 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 680,000 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 200,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 150,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 80,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Körös-Sárréti VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Az alacsony képzettségű tartós munkanélküliek magas aránya, és a képzett munkaerő elvándorlása miatt kvalifikált munkaerő hiány jelentkezik, ami a rossz megközelíthetőséggel párosulva nem kedvez a működő tőke letelepedésének. • Az alacsony vállalkozási kedv és tőkehiány a helyi termékek alacsony feldolgozottsági szinten történő értékesítésével egy kiszolgáltatott instabil vállalkozói réteget hozott létre, mely fejlesztési támogatásokkal sem képesek beruháázásokat megvalósítani. • A jó környezeti állapot és kulutrális értékek nem megfelelő kihasználása és az értéktudatosság hiánya a turisztikai lehetőségek kiaknázásának hiányához vezet • Helyi adottságokra alapozó komplex turisztikai kínálat kialakítása. • A helyi mezőgazdasági (bio-)termékek magasabb feldolgozottsági szintjének elérése, tájjellegű termékkínálat létrehozása. • Képzésekkel a meglevő humán erőforrás jobb és magasabb értékű hasznosítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Körös-Sárréti VE – A stratégia alapvető célja Meglevő jó környezeti állapotra építő és azt fenntartó gazdálkodás és kapcsolódó feldolgozó ágazat, valamint az egyéb vállakozási és szolgáltatási szektor összekapcsolt fejlesztése. A turisztikai fejlesztések és egységes marketingen (arculat) fejlesztésén keresztül a térség országos turisztikai ismertségének és turisztikai bevételeinek növelése. A helyi életminőség javítását szolgáló beruházásokkal és a civil szektor, valamint a humán erősorrás fejlesztésével az elvándorlás megszűntetése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A közösség területi lehatárolása a társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságokat veszi figyelembe elsődlegesen, a közös értékeket, problémákat és kitörési pontokat. A települések 90%-át a statisztikai kistérségi beosztás szerint a Békés megyei Szeghalmi és Sarkadi kistérségek alkotják, melyhez földrajzilag és társadalmilag kapcsolódó két település (Bélmegyer, Köröstarcsa) csatlakozott a Békési kistérségből. Földrajzi adottságok tekintetében is a szikes-zsombékos legelők, valamint a Körösök és a Berettyó folyók alkotnak kapcsolatot az érintett települések között, mely turisztikai szempontból fontos közös természeti kincs. A 22 településből 6 kisváros, melyek közül csak Sarkad haladja meg a tízezres lakosszámot. A területen a 47-es számú főút halad keresztül (Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom érintésével), mely a csekély számú befektető letelepedési helyeit jelentősen meghatározta. Vésztő vasúti csomóponti szerepet tölt be, ide futnak be a gyomai (Dévaványa, Körösladány, Szeghalom érintésével), a püspökladányi, a körösnagyharsányi (korábban Nagyszalontáig(RO) Körösújfalut érintve), a gyulai (Okányt, Sarkaedkeresztúrt, Sarkadot, Kötegyánt érintve Békéscsabáig). Sajnos a vasút műszaki állapota teherforgalom lebonyolítására nem alkalmas, így az ipari befektetők letelepedését nem ösztönzi. (Körösladányban például a Henkel telephelyén van ipari vágány, de ennek ellenére közúton kell szállítania az árút nagyobb költségen és veszélyesebb körülmények között). Az akciócsoportot alkotó települések mindegyike az úgynevezett Körös-sárréti és bihari földrajzi tájegységbe tartozik. Itt régen mocsaras vidékre jellemző életformák alakultak ki, ezzel kapcsolatosan fennmaradtak tárgyi és nyelvi emlékek (pákászok – a halászó, gyűjtögető életmód, Vésztő város neve a vejszető nevű kosárszerű halfogó eszközből eredeztetik, stb.). A rejtőzködésre és gyűjtögetésre alkalmas terület kedvelt lakhely volt a régmúlt időkben is, hatezer év település emlékeit őrzi a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A mocsarak lecsapolását követően alakultak ki a jelenlegi szikes-zsombékos területek, mely a terület meghatározó eleme mind gazdasági (földművelés, állattartás), mind természeti értékek (nemzeti parkok) szempontjából. A tatárjárás során a települések nagy része elnéptelenedett, az életkörülmények mindig nehezek voltak ezen a vidéken. A nehéz körülmények az itt élők szemléletmódját is nagyban meghatározta. Ború látó, ugyanakkor kitartó és erős akarat jellemezte az itt élőket. Emiatt a tájegységre jellemző díszes viselet és egyedi motívum világ nem alakult ki. A népművészet a mindennapi használati tárgyak díszítésére korlátozódott (pásztorfaragások, kerámia és cserépedények, bőrművesség, kosárfonás, stb.). 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A területre jellemző értékek az érintetlen természet, négy országosan védett nemzeti park területe és Európa egyik legnagyobb túzok populációja, valamint a szikes, zsombékos legelők, a folyó és álló vizek összefüggő rendszere. Vésztő-Mágor-puszta a Holt-Sebes-Körös ölelésében 947 hektáros területen védett. a Tiszántúl egyik legértékesebb kultúrtörténeti kincsével együtt, a kettős Mágor-halommal, ahol hatezer év történelmét tárták fel és állították ki helyben. Dévaványai-Ecsegi-puszták 13 085 hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 hektár. Két, eredetét és élőhelyeit tekintve elkülönülő részre tagolható. Az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a folyó szabályozatlan medre a partvonulatok gyepeivel, erdeivel. A másik az Ecsegfalva - Dévaványa térségében megmaradt szikes puszták mozaikja. A Kis-Sárrét Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Zsadány községek határában, 7991 hektáron terül el. Fennmaradt ősi mocsárfoltok és a vadvizek helyén létesült halastórendszer őrzik a régi táj jellegzetes növény- és állatvilágát. A terület legféltettebb élőhelyei - 2791 hektár - felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes területek listájára és 1424 ha fokozott védelem alatt áll. A közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere. A tórendszer legjelentősebb értékét a gazdag madárvilág képviseli. A tavak szomszédságában a mai napig jó állapotban maradt fenn a sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai- és a Sző-rét. A két ősi mocsárfolt a környező kaszálókkal, legelőkkel különleges értéket képvisel. A Bélmegyeri Fáspuszta a sziki tölgyesek és sziki erdőssztyeppek egyik legnagyobb kiterjedésű hazai képviselője 644 hektáron, a Kis-Sárrét keleti határán. Fás-puszta az ősi erdőssztyepp látványát idézi a magányosan álló, többszáz éves kocsányos tölgyekkel és idős vadkörtefákkal. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Bélmegyer mellett található Békés megye egyik legöregebb fája is. Körös Maros Nemzeti Park a védett területek, a természeti értékek és az itt folyó természetvédelmi munka bemutatásának céljából alakította ki és üzemelteti Dévaványán a Réhelyi Látogatóközpontot és Biharugrán a Madárvártát. Az akcióterület adottságai miatt jelentős mértékű a NATURA 2000 területek aránya. Az iparosodás elmaradása a környezetvédelem szempontjából előnyt jelent. A térség egyik kitörési pontja lehet a környezet jó állapota és a megmaradt természeti értékekre alapozó öko- és falusi turizmus fejlesztése. Problémát okoz viszont a fogyasztói társadalom kialakulása ás a vásárlási szokások átalakulása miatt az egyre növekvő kommunális szilárd hulladék begyűjtése, elhelyezése és kezelése. A települések közelében kialakult szemétlerakókat bezárták, rekultivációjuk hamarosan megkezdődik. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a települések 80%-ban megoldott. A szennyvíz kezelés és csatornázás területén is folyamatos a fejlődés, így a felszíni és felszín alatti vizek védelme terén is javulás prognosztizálható, bár a csatornázottsági arány nem éri el a megyei átlagot. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A csoport területe teljes egészében lefedi a sarkadi kistérséget, mely a 33 komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, és a szeghalmi kistérsséget, mely a 47 leghátrányosabb kisérség közé tartozik. Két kistelepülés tartozik ezeken kívül a békési kistérségbe, de ezen települések is leghátrányosabb helyzetűek közé lettek sorolva. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 13% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 12% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 32% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 23% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.0%, ami 2.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.0% • Változás 2003-hoz képest 2.8 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térségben 1990-hez képest jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A jelenlegi helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás hosszan elhúzódó és nehezen megoldható gazdasági és társadalmi válságot hozott a térségben. A tulajdonviszonyok változása kedvezőtlenül érintette az itt élő, alacsonyan kvalifikált rétegeket, akik zömében termelőszövetkezetben, illetve kisebb ipari szövetkezetben dolgoztak, betanított, illetve segédmunkát végeztek. Munkanélkülivé válásukat követően meglévő szakértelem és tőke hiánya miatt nem tudtak élni a rendszerváltás adta pozitív lehetőségekkel, egy-két kivétellel, valamint egy-két kényszervállalkozó kivételével. Kevés olyan munkát biztosító termelőüzem maradt talpon, amely az alacsonyan képzett, tudását bővíteni, megújítani képtelen munkaerő számára megélhetést nyújthatna. Jellemző tendencia a képzett munkaerő elvándorlása egy jobb megélhetés reményében, valamint a munkahelyüket vesztett bizonytalan egzisztenciával rendelkezők térségbe vándorlása az olcsóbb megélhetés reményében. E jelenség tovább növeli a leszakadó rétegekhez tartozók, megélhetési gondokkal küszködők számát. A jelenlegi helyzeten azonban feltétlenül javítani kell, mivel a 100 foglalkoztatottra jutó, eltartottak és inaktív keresők arányának további növekedése, fokozódó társadalmi feszültségekhez vezethet. Ebből a szempontból a térségen belül a legkisebb települések vannak a legrosszabb helyzetben, mivel itt a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya közel négyszeresére emelkedett 1990-hez képest. Ez onnan eredhet, hogy arányaiban véve a térség települései közül itt a legnagyobb a népességfogyás és ehhez hozzájárul még a térségi átlagot kétszeresen meghaladó öregedési index is. A foglalkoztatottak nemek szerinti arányában, az 1990-ben tapasztalt jelentős eltérés mára valamelyest mérséklődött, de még így is minden településen a férfi foglalkoztatottak vannak nagyobb számban. Mára a munkaerőpiacon az 50-55 év feletti nőknek vannak a legkorlátozottabb lehetőségeik. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A vállalkozások alacsony száma, a képzettség alacsony volumene, valamint a nagyobb ingázható városok távolsága együttesen is generálja a munkanélküliség magas mértékét, a térség az ország súlyos munkanélküliséggel küzdő területei közé tartozik. A regisztrált munkanélküliek aránya másfélszeresen haladja meg a megyei és 2,5-szeresen az országos átlagot. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a munkanélküliek csoportján belül igen magas, a tartós munkanélküliek aránya Az állástalanok 80 %-a csupán 8 általános, vagy szakmunkás képzettséggel rendelkezik. A pályakezdő munkanélküliek körében is az általános iskolai, vagy szakmunkás végzettségűek aránya a legmagasabb. Azonban arányaihoz mérten a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők száma is igen magas a pályakezdő munkanélküliek között. Jelentős a mezőgazdaságból élők aránya, azonban a termékek feldolgozottsági szintje igen alacsony. A feldolgozottság növelésével új munkahelyek teremtésére nyílna mód. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Szeghalom székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,905 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Felina Hungária Kft. • Szeghalom • 1823 Alsóruházat gyártása • 583 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • K.U.K.A. Robotics Hungária Kft. • Füzesgyarmat • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 400 3 • Magyar Államvasutak Zrt. • Vésztő • 6010 Vasúti szállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 385 4 • MOL RT. Füzesgyarmati telephelye • Füzesgyarmat • 1110 Kőolaj-, földgázkitermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 350 5 • Henkel Magyarország Kft. • Körösladány • 2451 Tisztítószer gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 301 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Csaba Metál Kft. • Szeghalom • 2811 Fémszerkezet gyártása • 230 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Billerbeck Lakástextil Kft. • Szeghalom • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 8 • Likerné dr. Diószegi Mária e.v • Dévaványa • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 189 9 • LAYER Kft. • Szeghalom • 5154 Vasáru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 150 10 • EKUNA Szolgáltató-Gyártó-Kerekedelmi Kft. • Dévaványa • 3220 Ipari híradás-technikai termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 117 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A közösség területén lévő vállalkozásokra alapvetően a tőkeszegénység jellemző, ezért jelentősebb technológiai fejlesztéseket még pályázatok segítségével sem képesek megvalósítani. A vállalkozások közötti együttműködési formák nem jellemzőek. A kistérség gazdasági potenciáljának növelése érdekében, szükségszerű lenne tőkeerős vállalkozások letelepítése, és a helyi tőkehiánnyal küzdő vállalkozók segítése. Ennek érdekében térségben megalakult két Ipari Park (Sarkad, Szeghalom), majd a vállalkozói kedv további élénkítése érdekében sarkadi és szeghalmi kistérség összefogva 2000-ben megalakította a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft-t, mely azonban időközben veszített pozíciójából. Az országos, vagy régiós méretű vállalkozások helyi telephelyeit sorra leépítették, vagy felszámolták gazdaságossági szempontok alapján, így a korábban esetleg beszállítóként tevékenykedő helyi vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek. Jellemző a térségre, hogy a helyi fizetőképes kereselt alacsonyabb az országos átlagnál, ezért a vállalkozások jelentős része más országrészekbe ingázva vállal munkát (főként az építőiparban) és a munkavállalóikat heti rendszerességgel utaztatják. Ágazaton belül és az egyébként egymásra épülő ágazatok között sincsenek kialakult együttműködési formák sem a termelésben, sem az értékesítésben, sem a szolgáltatásban. A versenyképesség és az eredményesség nagyban fokozható lenne ilyen együttműködési kapcsolatok kialakításával. A vállalkozások számára a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága piacra jutásukat nehezíti. A legnagyobb vállalkozás sűrűséggel a városokban találkozunk, de még a legtöbb vállalkozást tömörítő Szeghalmon és Sarkadon sem éri el a megyei átlagot az 1000 főre jutó vállalkozások száma. A térség egészének mutatója, pedig fele a megyei értéknek. Ennek alapvető oka az egész térségre jellemző tőkehiány. A vállalkozások száma, az elmúlt években követve az országos és megyei tendenciát csekély mértékű ingadozást mutat, de jelentősen nem változott. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A vállalkozásokon belül a szövetkezetek a legkisebb arányt képviselik, de részesedésük a térségen belül nagyobb, mint a megyei átlag. A legnagyobb számban az egyéni vállalkozók vannak jelen a településeken, de valós tevékenységi köreik nem a helyi adottságokra specializálódtak, illetve sok a konkurens és kevés az egymást kiegészítő szolgáltatási kínálat. A legnagyobb nem állami tulajdonú foglalkoztatók a térségben mind külföldi tulajdonban vannak. A keleti piacok fontossága és az ottani munkaerő alacsony ára ezen cégek ottani fejlesztéseit generálja, az országhatár közelsége és Románia uniós csatlakozása miatt a vállalkozások jelentős része a határ túloldalán vállal munkát, hoz létre telephelyet, ami térség számára további leszakadást eredményez. A közszférában foglalkoztatottak aránya igen jelentős, ami sajnos a vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alulpozicionáltságát jelenti. A mezőgazdaságban az 1990-es évhez képest jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, kevesebb, mint 1/3-ára. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 24 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 32 Sporttal kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 70 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Oktatással kapcsolatos tevékenység 45 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 27 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 19 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségre jellemző a civil szerveződések magas aktivitása, száma és széles tevékenységtípusa (településszépítők, hagyományőrző, kulturális, nyugdíjas, ifjúsági, sport, stb.). Dévaványán például már a múlt században is 60 felet volt a szervezetek száma, de ma is több településen megközelíti ezt a számot. Az közösség területén a bejegyzett civil szervezetek száma meghaladja a 300-at. A szervezet között találunk kimondottan helyi hatáskörű szervezeteket, de vannak ezeket összefogó térségi jelentőségű egyesületek. A lakosság elöregedéséből adódóan egyre több a nyugdíjas civil szervezet. Ezen kívül a nyugdíjas korosztály más területeken is aktív (népdalkörök, kézműves egyesületek, településszépítő egyesületek, hagyományőrző klubok, stb.) A hátrányos helyzetűek önszerveződése is igen jelentős. Tevékenységi körük sokszor térségi jelentőségű és közfeladatokat is átvállalnak önkormányzati intézményekkel együttműködve. A Sérült Gyermekekért Egyesület saját bentlakásos intézményt és foglalkoztatót tart fenn, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Egyesületek felnőtt képzéseket szerveznek a BRMKK-val és a Munkaügyi Központtal összefogva. Térségi feladatokat lát el továbbá a Körös-Sárréti Civil Szervezetek Szövetsége és a Körös-Sárréti Kézműves Műhely (civil és kézműves szervezetek összefogása szeghalmi központtal), és a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület is térségi érdekérvényesítő és támogató szervezet (falusi vendéglátás szeghalmi központtal). Eddig megvalósult projektjeik során kézműves kiállítások, civil fórumok, nyugdíjas találkozók biotermék bemutatók, biogazdálkodási előadások és falusi vendéglátással kapcsolatos kiadványok elkészítése, képzések szerepeltek. A teljes térséget lefedő jelentős non-profit szervezetek működnek továbbá megyei, vagy országos szervezetek helyi csoportjaiként. A térség jelentős természeti értékei ellenére a környezet és természetvédelemmel foglalkozó szerevezetek száma alacsony, bár aktivitásuk azonban jelentős. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Az itt lakók környezeti tudatossága nem kellően fejlett, e területen fontos a szemléletformálás. A sport és szabadidős helyi szervezetek szinten minden településen jelen vannak, térségi kapcsolataik fejlesztésre szorulnak. Több szervezet országos és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik (Kötegyáni Baráti Kör) ezek térségi szintű kiterjesztése szükséges. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 2,567 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 75,010 74,440 73,883 73,224 72,443 Éves változás -659 -781 -570 -557 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,567 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 13% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/1 Térségünkben a demográfiai adatok tendenciái lényegesen rosszabbak voltak az országos átlagnál. A megyében az ezer lakosra vetített élveszületések száma Vas megye után a második legalacsonyabb (8,5), a halálozás viszont (14,7) itt a legmagasabb, emiatt a népesség természetes fogyása (-6,2) a megyék közül nálunk volt a legintenzívebb. A vándorlások negatív és magas egyenlege tovább erősítette ezt a folyamatot. Békés megye népességarányos tényleges fogyása (-8,1) Borsod-Abaúj-Zemplén után a második legmagasabb. Ezen belül a közösség területére hatványozottan érvényesek ezek a mutatók. A munkahelyek alacsony száma miatt a települések megtartó képesség igen kedvezőtlen. Nagy a fiatalok elvándorlási aránya, ezen belül is a képzett, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőké a legmagasabb. A térségen belül is megfigyelhető egy vándorlási folyamat a kisebb településekről a városokba, mely a munkalehetőséggel és a települések szolgáltatási ellátottságával is összefügg. A térség folyamatosan, évente közel 1%-kal csökkenő lakosságszámú. A folyamatosan csökkenő születések száma és a képzett fiatal munkaerő elvándorlása között szoros összefüggés van. A kistelepülések esetében ez hatványozottan jellemző, erőteljesen elöregedő korfát mutatnak. A városok esetében is megfigyelhető a lakosságszám fogyás annak ellenére, hogy a kistelepülésekről az elköltözők egy része a térség városaiba orientálódik. A térség népsűrűségi mutatója alatta marad a megyei átlagnak. A térségen belül a kisebbségekhez tartozónak vallók aránya 6-7 %, de ennek több mint a 90%-a roma nemzetiségű. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 9% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 19 86% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség hátrányos helyzetének egyik oka, a közúti hálózat fejletlenségében és minőségi elmaradottságában keresendő. Az elmúlt időben jelentősen emelkedett a közúti forgalom, de a növekedéssel megfelelő arányú fejlesztéseket nem hajtottak végre, és a közeljövőben előreláthatóan nem is fognak végrehajtani. Ebből kifolyólag az utak állapota jelentősen leromlott. A térség legjelentősebb forgalmát a 47. számú másodrendű főút bonyolítja le, de az erre kapcsolódó alsóbb rendű utak forgalma is fokozatosan növekszik A jelenlegi közúthálózaton a térség egyes települései csak kisebb – nagyobb kerülővel érhetők el. A megyén belül elfoglalt periférikus helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy a térség településeiről a megyeszékhely elérhetősége igen kedvezőtlen. Ez a periférikus helyzet nagyban gyengíti a megye fejlettebb térségeihez való közeledés esélyeit és ezzel hozzájárul a már jelenleg is igen elmaradott állapot további romlásához. A térségen belül a vasút főleg lakossági szolgáltatásokat lát el, azonban a pályaszakaszok igen rossz állapota miatt, a vasút elvesztette versenyhelyzetét a közúti közlekedéssel szemben. Az elmúlt években többször is megfogalmazódott a MÁV részéről, a kistérségben lévő vasúti szárnyvonal megszüntetése, de az önkormányzatok mindeddig sikeres tárgyalásokat folytattak a megszüntetés elkerülése érdekében. A villamos, gáz, ivóvíz ellátás tekintetében az infrastruktúra kiépítettsége a megyei átlagnak megfelelő. Az igénybevevő lakások arány a földgázhálózat esetében 71,5%-os a megyei 80,5%-kal szemben. A vezetékes ivóvíz tekintetében 97,6% a megyei 89,7%-hoz képest. A csatornázott lakások aránya a térségben (25,8%) azonban átlagosan nem éri el a megyei átlagot (36,1%). A településeken belül az ipari felhasználók számára a kijelölt iparterületeken a kapacitás kiépítés döntően nem történt meg (kivétel az Ipari Parkok), mely a beruházások megvalósulását is akadályozza. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A távközlési szolgáltatások lefedettségében a térség a felmerülő igényeket ki tudja elégíteni. Domborzati viszonyai miatt a rádióhullámú szolgáltatások lefedettségében gyakorlatilag 100%-os. A kábeltelevízió hálózatok kiépítettsége elmarad az országos átlagtól. A humán infrastruktúra terén az önkormányzati intézmények rendelkezésre állnak, de műszaki állapotuk fejlesztésre szorul. A kistelepülések esetében ezen intézmények működtetése és megfelelő műszaki állapotban tartása rendkívül nagy terhet ró az önkormányzatokra. Összességében az mondható el, hogy a települések infrastruktúrájának fejlettségbeli elmaradottsága, feltehetőleg összefüggésben van a lakosság, országos átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyaival és a térség gazdasági nehézségeiből eredően az önkormányzatok korlátozott lehetőségeivel is. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.38 0.08 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 26% 15% 21% 12% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bélmegyer • Község • 1,158 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.98% • 286,625 • 0.541 • 0.000 Biharugra • Község • 1,058 • Közszféra • 24.58% • 316,273 • 0.000 • 0.000 Bucsa • Község • 2,602 • 18.00% • 319,727 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Dévaványa • Város • 8,652 • 8.31% • 375,906 • 0.083 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ecsegfalva • Község • 1,434 • 11.70% • 336,416 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Füzesgyarmat • Város • 6,341 • 14.15% • 430,831 • 3.365 • 0.906 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Geszt • Község • 848 • 25.00% • 149,026 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kertészsziget • Község • 459 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 18.36% • 288,598 • 0.000 • 0.000 Körösladány • Város • 5,019 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.50% • 427,192 • 0.000 • 0.060 Körösnagyharsány • Község • 699 • 22.67% • 177,168 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Köröstarcsa • Község • 2,857 • 11.39% • 361,252 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Körösújfalu • Község • 658 • 19.02% • 295,267 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kötegyán • Község • 1,589 • 12.18% • 343,931 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Méhkerék • Község • 2,250 • 12.84% • 246,424 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Mezőgyán • Község • 1,273 • Közszféra • 23.00% • 174,980 • 0.000 • 0.000 Okány • Község • 2,836 • Közszféra • 14.63% • 312,282 • 0.000 • 0.000 Sarkad • Város • 11,088 • 9.78% • 339,870 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Sarkadkeresztúr • Község • 1,809 • 18.91% • 321,745 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szeghalom • Város • 9,990 • 12.39% • 487,176 • 0.518 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újszalonta • Község • 131 • 13.00% • 158,385 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Vésztő • Város • 7,882 • 14.21% • 357,398 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zsadány • Község • 1,810 • Közszféra • 22.75% • 249,323 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Folyamatosan csökkenő lakosságszám, elhagyott ingatlanok.” • „A bélmegyeri Kastély új befektetőre talált, turisztikai hasznosítás esetén a kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével munkahelyteremtő beruházások generálhatók. Számos természeti érték (vizes élőhelyek, NATURA 2000 területek) képezhetik alapját a természetjáró termatikus turizmus fejlesztésének.” • Bélmegyer • „A városoktól való nagy távolság, a munkanélküliség és az ezekből adódó nagy fokú elvándorlás (fiatalok), aminek következtében a település egyre inkább elöregszik és egyre jobban csökken.” • „Foglalkoztatásbővítés a páratlan helyi természeti adottságokra, értékekre alapozva (NATURA 2000 területek, halastórendszer), átképzések segítségével.” • Biharugra 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas a munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek aránya, jellemző a fiatalok elvándorlása.” • „Környezetbarát energiatermelére (geotermikus)épülő vállalkozások fejlesztése. Mivel három megye határán helyezkedik el a település vonzó befektetési hely lehet. A helyi értékekre épülő turizmus kiépítése.” • Bucsa • „Mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége és a megtermelt alapanyagok alacsony feldolgozottsága. Elöregedő lakosság, képzett fiatalok elvándorlása. A keresett munkaerő hiánya (nem megfelelő végzettség).” • „A Körös-Maros nemzeti park törzsterülete, az ehhez kötődő állaltartés és annak feldolgozása, helyi (bio) termékkínálat tovább fejlesztése.” • Dévaványa 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az elöregedő, alacsony iskolai végzettségű lakosság.” • „Jó adottságú kihasználatlan épületek, melyek a vidéki- és ökoturisztikai lehetőségeket kihasználva fejleszthetők. Dévaványa-Réhelyi védett természeti értékek közelsége.” • Ecsegfalva • „Magas munkanélküliek aránya, alacsony számú tőkeerős kis- és középvállalkozás jelenléte.” • „A település minősített gyógyvizére épülő egészségturizmus, illetve az aktív és magas színvonalon tevékenykedő civil szervezetekre épülő vadász-, horgász- és lovasturisztikai programok fejlesztése.” • Füzesgyarmat 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság koreloszlása és nemzetiségi összetétele, valamint az alacsony iskolai végzettségűek magas számaránya nem kedvez a betelepülni kívánó vállalkozásoknak.” • „A Tisza-Kastély és kripta, valamint a hozzá kapcsolódó védett kastélypark, mint meglévő és fejlesztésre szoruló erőforrás, a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez kötődő turisztikai vállalkozásfejlesztés jelenthet kitörési pontot a településnek.” • Geszt • „A településen kevés az aktív vállalkozás, magas a munkanélküliek aránya.” • „Füzesgyarmat közelsége és a gyógyturizmust kiegészítő falusi- és agroturisztikai kisvállalkozások fejlesztése.” • Kertészsziget 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Körösladány Gyomaendrőd közlekedési útvonal leromlott állapota gátolja a Budapest felől történő közlekedést és közúti szállítást.” • „A kedvező földrajzi fekvés miatt, fontos közlekedési csomópont, lehetséges logisztikai fejlesztések.” • Körösladány • „A magas munkanélküliségi ráta, ezen belül a képzetlen munkanélküli réteg magas aránya, illetve a lakosság elöregedése, valamint a román határ menti közlekedési kapcsolatok hiánya jelenti a legnagyobb problémát.” • „A község közelérhetőségének javítása az egykori vonzásközpont Nagyvárad irányába. A foglalkoztatás bővítése a határmenti kapcsolatok bővítésére alapozva.” • Körösnagyharsány 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások hiánya, • munkanélküliség, népesség elöregedése, fiatalok és diplomások elvándorlása, • kevés turisztikai vonzerő, szilárd burkolatú utak teljes kiépítetlensége” • „természeti adottságok, infrastrukturális fejlesztések eredményeként fejlődő település, • civil szervezetek léte, térségi együttműködések” • Köröstarcsa • „Az önkormányzat a legtöbb főt foglalkoztató intézmény, magas a aktív korú munkanélküliek és az idősek aránya.Az önkormányzat meglévő intézményeit csak társulás formájában képes működtetni.” • „Gondozott lakókörnyezet és szabadidős tevékenységekre alkalmas szolgáltatások kialakítása. Az elhagyott vasúti kiszolgáló épületek új funkcióval való feltöltése.” • Körösújfalu 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 7/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A telpülés elöregedése, fiatalok elvándorlása, a háztáji gazdaságok megszünésének következtében a munkanélküliségi ráta tovább nő.” • „A régióban egyedülálló Ökotó, ökopark és kopjafa gyűjtemény, mint turisztikai látványosság és ehez kapcsolódó öko- fejlesztések kitörési pontot jelenthet a településnek.” • Kötegyán • „A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik, melynek nincs kialakítva az egységes kereskedelmi és értékesítési hálózata. Méhkerék és Újszalonta között megtalálható hulladéklerakó megoldatlan rekultivációja.” • „A meglévő határmenti együttműkösés Romániával gazdasági kitörési pontot (értékesítési piacot), illetve a román népi kultúra ősi hagyományainak bemutatása túrisztikai atrakciót jelenthet.” • Méhkerék 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 8/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés megfelelő végzettségű aktív munkaerő. Magas a munkanélküliek aránya. Tőkeszegény vállalkozások.” • „Kertészeti ágazatban tevékenykedő őstermelők, a megtermelt áruk feldolgozási szintjének javítása. Románia közelsége, határmenti kapcsolatok kiépítésének lehetősége.” • Mezőgyán • „A fejletlen közlekedési infrrastruktúrájú községből igen jelentős a fiatal képzett munkaképes korú lakosság elvándorása. Ezáltal a község elöregszik, a helyben maradt passzív munkanélküli rétegek elhelyezkedési lehetőségei beszűkültek.” • „A mezőgazdasági termelés diverzifikálása, a feldolgozottsági szint növelése, az életképes helyi ipar fejlesztése, illetve a munkanélküli rétegek esélyteremtése átképzések segítségével.” • Okány 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis