JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN

1. JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN

2. TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK • Japán természeti adottságai: • Földrajzi és klimatikus adottságok: • É-D távolság = Skandinávia-É-Afrika! • Négy nagy sziget: • Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kiushu • Négy tenger: Csendes-óceán, K-Kínai-tenger, Japán-tenger, Ohotszki-tenger • 85%-án vulkanikus hegységek • - több mint ötven tűzhányó működik • legmagasabb hegycsúcs : Fuji (3776 méter), • kénes- és meleg források • Klíma: kedvező (Hokkaido zord és hosszú tél), • csapadékos, párás időjárás, monszun,viharos tájfun • Négy évszak:nyár meleg, nedves - tavasz és ősz enyhe, napsütéses, tél nem túl zord • Földfelszín: erdőségek, hegyi tavak, gyors patakok, kopár sziklacsúcsok , • vízesések, sziklavidék - kevés megművelhető föld • ásványi nyersanyagok, energiahordozók szűkössége, kedvezőtlen kitermelés • szén (kitermelése költséges), vízenergia, atomerőművek • változatos éghajlat (hegyvidéki – mérsékelt – szubtrópusi monszun)

3. Mezőgazdaság: • Földhasználat: a terület 1/7 részén van mezőgazdaság • lakosság itt tömörül (127 millió fő) – helyhiány, építészet • Mezőgazdaság: intenzív teraszos rizstermesztés – kooperáció! • Kevés termőföld: 1-2 ha-os kisbirtokok, intenzív gazd. (műtrágya, kisgépek) • Mezőgazdasági jövedelmek mellett ipari jövedelemkiegészítés • Magas hozamok: 80 %-ban önellátó élelmiszerből (?) • Fő termék: rizs, délen zöldség és búza is • teacserje, eperfa – selyemhernyó, állattenyésztés (alárendelt) • Tengeri halászat – világranglista élmezőnyében, nemzetközi halászflotta • öblök mellett szaporítás, ivadék utánpótlás Adatok, 2000

4. Életmód, hagyományok, kulturális szokások: Gyakori természeti katasztrófák (földrengés) – takarékosság, újrakezdés Értékek: fegyelmezettség, tanulás, hierarchia tisztelete konfuciánus etika – modernizáció felülről „csoportizmus” – közösségért, vezetőért érzett lojalitás harmónia, konfliktuskerülés vallás: sintoizmus, buddhizmus (+ 2% protestáns) táplálkozási szokások: tengerek + ma jelentős nyugati hatás, import • Népesség: • Honshu sziget déli részén, tengerparton • ipari gócpontok – tengertől elhódított, feltöltött területek, mesters. kikötők • Tokió – 25 millió lakos, • a világ legnagyobb agglomerációja • + Nagoya, Osaka, Kitakyushu = • ipari tengely, mammutváros • Zsúfoltság: szigorú környezetvédelem • Nagy távolságok: 200 km/ó feletti expresszvonatok (Shinkanzen) – Szejkan alagút (54 km, világrekord)

5. VERSENYELŐNYÖK: • Oktatási rendszer • 12 év közoktatás • hat elemi (alsófokú) + 3 év alsó középisk+3 év felső középisk. • egyetem, főiskola- túljelentkezés, verseny, presztízs • lexikális tudás preferálása, kreativitást nem értékeli • magas tandíjak (magániskolák +felkészítők) - takarékoskodás • Kutatás-fejlesztés • Vállalati ösztönzés szerkezetváltásra, új technológiák, fejlesztések támogatása • hasznosíthatóság a cél: termelési folyamatok technológiái • kormányzati szervek katalizátorai a fejlesztésnek, kevés közvetlen szerep • 1960-ig egyetemek, azóta vállalatok a kutatóhelyek • kevés katonai célú fejlesztés, és kevés alapkutatás • Gazdaságirányítási rendszer • nemzeti vagyon többsége magánkézben • erős állami beavatkozás • ötéves tervek – a gazdaság és társadalom fejlesztésének irányai – változhat • üzleti élet, tudomány és állam konzultál a stratégiáról • Gazdaságtervezési tanács (tanácsadó testület) + parlament passzív elfogadó

6. VERSENYELŐNYÖK/2 • kormányzati intézkedések: • gyorsított amortizáció, vállalati adómentes tartalékolás, adókedvezmények, exporthitelek versenyképesség • államkötvények: magánmegtak. államhoz:  magáncégek támogatására • Japán Bank monetáris eszközei: • szokásosak + tanácsadás, ajánlások • Japán Fejlesztési Bank: hosszú távú hitelek kulcsiparágakba • nagyvállalatok és állam konzultációi, közvetett, informális beavatkozások • Földhasználat állami ellenőrzése, magas örökösödési adók, földárak • mezőgazdaság védelme külföldi versenytől – állami felvásárlási rendszer • importtilalom (rizs), nem vámjellegű akadályok is! • De: GATT • Nyugdíjrendszer: két pillér- állami alapnyugdíj + kiegészítő nyugdíj • lakosság elöregedése (eltartottság aránya nő)

7. Vállalati irányítás, kapcsolatrendszer • Zaibatsu-k felbomlása (I. vh-ig vállalatcsoportok) • Keiretsu: vállalkozásközi kapcsolatrendszer – • alá és fölérendeltség kicsik és nagyok közt • main bank: a vállalatok finanszírozását végzi , • gazdasági és személyi döntésekbe beleszól • Vállalati részvények: bankok és nagyvállalatok kezében vannak • cél: nem profitnövelés, hanem hosszú távú piaci részesedésnövelés • részvénymozgás kevés! • kereszttulajdonlás! – rossz vezetés esetén sem lehet leváltani • Üzleti partnert nem az ajánlat szerint választ • partner adott, megállapodás kell • Kereskedőházak: export több, mint felét, és import ¾-ét bonyolítják • Keiretsu a belkereskedelemben – bonyolult disztribúciós rendszer • hipermarketek részesedése kevés kisboltokhoz képest • külföldi importőr, beruházó nehezen jut piacra. • nagyvállalatok, politikai vezetők, állam: „vasháromszög” • szakszervezeti szöv.-ek: • vállalaton belüli összetartozás, nem érdekképviselet

8. A japán vállalatvezetés és szervezés sajátosságai • életre szóló foglalkoztatási rendszer (1920-as évek óta) • de: kis- és középvállalatok gyakorlata eltérhet ettől! – specializált beszállítók • termelékenység növelés kényszere (nyersanyag és energiaimport) • feldolgozóipar növekedése kell az import ellensúlyozására • emberi tényező központi szerepe – „egy család”, összetartozás, jelszavak • nem szakképzettség, hanem a személyiségjegyekdöntőek • új dolgozó betanítása – vállalaton belüli képzés • kevés elbocsátás (utóbbi évtizedben változik) • kevés TB juttatás, táppénz nincs! (szabadság!) • előléptetés és bérezés életkor szerint • TQC, TQM – teljeskörű minőségmenedzsment, részmunkák ellenőrzése is • dolgozói öntevékenység, újítások, hibák kiküszöbölése, • teljes elkötelezettség • JIT (just in time) rendszer, zéró készlet, pontos beszállítás, nincs raktározás • Cél: hosszútávú piaci részesedés, nem rövidtávú profitmaximalizálás!

9. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS • 1850-ig a világtól elzárt rendszer • – sógunátus: erős katonai kormányzás + gyenge császár • ellenőrzött hierarchikus társadalom, erős központi államszervezet, agrárgazdaság, erős hagyományokkal homogén nemzeti kultúra • 1854: amerikai flotta kierőszakolja a piacnyitást – a sógun lemond • 1868: császári hatalom restaurációja, szamurájcsoport uralma. • Új korszak: Meidzsi ("Felvilágosult Kormányzás"- 1868-1912) , • 15 éves császára. • Hatalmi elit (szamurájcsoport) császár nevében kormányzott • "Gazdag ország, erős hadsereg": • gazd.-i és állami berend. nyugati mintára • Közigazgatási reform (1871):centralizált bürokratikus államberendezkedés régi tartományurakból fizetett állami tisztviselők • alkotmány (1889): a császáré a legfőbb hatalom • nyugati t. parlamentáris rendszer: • kétkamarás országgyûlés, kabinet, miniszterek, • miniszterelnök, 1880-as é. pol. pártok, 1890: első választás • Oktatási reform, felülről indított modernizáció

10. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS/2 • Infrastrukturális fejlesztések, állami ipari beruházások • privatizáció az arisztokráciára erőltetett részvényekkel, • társadalmi kapcsolatok, hagyományok átmentődése • 1890-ig gyors fejlődés, mezőgazd. termelékenység növelése • felzárkózás, iparfejlesztés önerőből • Talajvesztett szamurájrétegekből erős hadsereg • 19. sz. végére hadsereg modernizálása, szomszédos hódítások • 1894-95: kínai-japán (Tajvan és Pescadores szgk megszerzése) • 1904-05: orosz- japán (Dél-Szahalin) • 1910: Korea elfoglalása • 1932: Mandzsúria megszállása (II. vh: csendes-óceáni szigetvilág is!) • Eredmény:nyersanyagforrások, gyarmatokon korszerű feldolgozóipar • + gyarmatok infrastruktúráját, közigazgatását, oktatását fejleszti • új nagyhatalom a világpolitikában • I. vh. végéig - modern japán aranykor: tartós gazdasági fejlődés, győzelmek

11. Japán a II. vh. után • II.vh: Japán vesztes – elveszíti gyarmatait, lemond a katonai terjeszkedésről • Újjáépítés, lakáskörülmények, éhezés felszámolása, termelőkapacitások • munkanélküliség: katonák + gyarmatokról hazatelepülők • Három reform: • nagy vállalatcsoportok (zaibatsuk) feloszlatása • munkavállalói aktivitás korlátozása • földosztás, kisparaszti gazdaságok • USA szándéka: Japán elmaradott agrár-ország legyen, • jóvátételi kötelezettség • Fordulópont: 1949 – Kínai Népköztársaság • USA Japánt akarja szövetségesének • – politikai és gazdasági támogatás • 1950-53, USA koreai háborúja, hadimegrendelések Japánnak • Exportösztönző gazdaságpolitika, alulértékelt yen • Tőke és munkaerő allokáció az export szolgálatában, 1971-ig importkvóták • Megtakarítások ösztönzése, termelésbe irányítása, magas beruházási ráta • Fegyverkezés nincs, tőke és fejlesztés polgári célokra!

12. A „japán csoda”, 1955-73 • 1955: LDP, egypárti kormányzással hatalmon 1993-ig! • politika, közigazgatási és gazdasági elit összefonódása • középtávú gazdasági terv • cél: gazdasági függetlenség + teljes foglalkoztatottság • max 7%-os növekedés, gyors importbővülés nélkül • Fő importcikk: olaj • hazai termelés import helyett: foglalkoztatás növelése • vállalati beruházások növelése, versenyképesség erősödik • bővülő lakossági fogyasztás • OECD-tagság (1964): nemzetközi tőkemozgások liberalizálása • de: jelentős akadályok külf. múködő tőke bejövetele előtt • Japán közvetlen külföldi beruházásai bővülnek • 1960-as évek: importhelyettesítés + exportösztönzés • új termékek, munkaintenzív termeléstől tőkeintenzív felé

13. A két olajválság • Olajexportáló Arab Országok Szervezete (OAPEC), 1973: • kitermelés csökkentése, áremelkedés • Japán energiaszüks. 90 %-ban olaj (Közel-Kelet), infláció 26 % (1974) • olajfelhasználás korlátozása, vegyipar visszaesése, recesszió • Energiatakarékossági program • – fajlagos energiafelhaszn. felére csökken • Olajbeszerzések diverzifikálása – Indonézia • Energiaigényes tőkeintenzív iparágak helyett • technológiaigényes ágazatok • 10 %-os növekedés 5-6 %-ra esett vissza • felesleges kapacitások leépítése • 1978, ismét növekedés, fogyasztás élénkül • De: második olajválság – kevésbé drasztikus hatás • magánberuházások még nőnek, • lakossági fogyasztás, lakásép. stagnál

14. 1980-as évek: nemzetköziesedés, pénzügyi buborék • Nemzetközi pénzpiacok: olajországok fejlesztései,szoc. országok jóléti pr. •  hitelkereslet növekedése • Japán: fölös kapacitások, tőkefelesleg • japán bankok külföldi hitelezései, külföldre működő tőke beruházások • + japán cégek külföldre telepítik nagy energia, és nyersanyagigényű, környezetszennyező tevékenységeiket • oka: jelenlét a külföldi piacon iránya: Délkelet-Ázsia, USA, Európa • Japán az USA államkötvények nagy vásárlója is volt •  Nyitottság • Távol-Kelet fejlődését segíti - nyersanyag, olcsó munkaerő szerint • Fontos export és import partnerük • vállalatlétesítések: feldolgozóipar, alkalmazott kutatások • pénzügy: Hongkong; kutatás: Szingapúr; gyártás: Vietnam, Indonézia • térségen belüli kooperáció: APEC • Pénzügyi buborék: • folyó fiz mérlegtöbblet = tőkebeáramlás, tőkefelesleg • Pénzkínálat növekedés, befektetések, részvény, ingatlan vásárlás • Áraik jelentős növekedése, spekulációs láz • Vállalati optimizmus, beruházások, hitelfelvételek • De: túl magas részvényárak, indokolatlan • kereslet csökkenni kezd, buborék kipukkad 1990-ben

15. Az 1990-es évek: stagnálás • Pénzkínálat csökken, vállalati vagyon értékvesztés • hitel-visszafizetési képtelenség, beruházások visszafogása • hiba: állam gazdaságösztönző politikája – jelentős külföldi beruházások, a hazai beruházásokat fékezi (cél: jen a Távol-Kelet kulcsvalutája legyen!) • Gazdaságpolitikai válaszok • központi bank kamatcsökkentései • gazdasági ösztönző programok – költségvetési kiadásokkal: • szociális infrastruktúra fejlesztés • személyi jöv. adó és helyi adó csökkentés • foglalkoztatottak leépítésére kényszerülők támogatása • ipari szerkezetváltás beruházási adókedvezményekkel • vagyonok értékének védelme • dereguláció (szabályozás lazítása)

16. A stagnálás társadalomszerkezeti háttere: • feldolgozóipar külföldre települése • élethosszig való foglalkoztatás lehetetlen • fiatalok életszemlélete – életkor szerinti előmenetel nem tartható • elbocsátások, kapun belüli munkanélküliség, frissdiplomás munkanélküliség • részmunkaidő, külföldi munkavállalás • „kiüresedés”: vállalatok külföldre települése • de: Japánban új szektorok: high-tech, elektronika, számítógépek, telekommunikáció, környezetvédelem • Probléma: oktatás nem ösztönzi a kreativitást • Elöregedő társadalom  nyugdíjkorhatár nő, TB hozzájárulás emelése • Belső igény a gazdaság deregulációjára: • külföldi áruk könnyebb bejövetele, olcsóbbak, • infláció csökken, de- • csökkenne a hazai vállalatok részesedése és • a hazai foglalkoztatás is. • Politikai átrendeződés: • LDP veszít a választásokon (1993) – új parlamenti szerkezet • Cél: hatalom decentralizálása, korrupció visszaszorítása

17. Japán külkapcsolatai az 1990 óta • Külkereskedelem: • Üzemek külföldre telepítése - Hatása: • A 80-as évek közepétől: • export elősegítése (gépek, alapanyagok, részegységek utánpótlása!) • A 90-es években: reimport, importnövekedés (+ nyugati szokások terjedése) Japán exportja Export, % 1980 1990 2000 2002 Ázsia 28,1 31,1 41,2 43,2 Közel-Kelet 10,1 3,4 2,3 2,9 Ny-Európa 16,5 21,9 17,2 15,3 Oroszo., Kelet-Európa 2,8 1,2 0,5 1,1 Észak-Amerika 26,0 33,8 31,3 30,6 Latin-Amerika 6,9 3,6 4,4 3,6 Afrika 6,2 2,0 1,1 1,0 Óceánia 3,4 3,1 2,1 2,3 100 100 100 100 Külkereskedelmi partnerek: Export: USA – 30 % Kína: gyors részarány növekedés DK-ázsiai országok – kis csökkenés (1997-98-as pénzügyi válság) Németország súlyának csökkenése

18. Import: USA – 22-23 % Kína előretörése ( exportnál is jobban) Közel-Kelet és Indonézia olajimport: részarány csökkenés Nyugat-Európa lassú súlyarány vesztése DK-Ázsia lassú erősödése Verseny: fő versenytárs az USA hazai piacon is versenytársak a távol-keleti országok Japán importja Import % 1980 1990 2000 2002 Ázsia 25,8 28,8 41,7 43,6 Közel-Kelet 31,1 13,4 13,0 12,1 Ny-Európa 7,4 18,0 13,6 14,3 Oroszo., Kelet-Európa 1,5 1,7 1,5 1,4 Észak-Amerika 20,7 25,9 21,3 19,5 Latin-Amerika 4,1 4,2 2,9 2,6 Afrika 3,2 1,7 1,3 1,7 Óceánia 6,0 6,3 4,7 4,8 100 100 100 100

19. Az export áruszerkezete: • 70%-ban gépek, szállítóeszközök, • 20 % egyéb ipari termékek (műszer, könnyűipar) • Változás: híradástechnika és gépjárművek aránya felére csökkent • (ok: gyártás- és exportkihelyezés!) • nő:számítóg.-k, robottechnika, ipari vezérlő ber. (pl. tud. mérőműsz..) •  piaci igényekhez való gyors alkalmazkodóképesség • alacsonyabb technológia külföldre, csúcstechnológia hazai gyártása • Az export szerkezete

20. Az import szerkezete Az import áruszerkezete: nyersanyagok, fűtőanyagok aránya csökkent (energia- , anyagig. csökken!) gépek, szállítóeszközök aránya nőtt – feldolgozóipari reimport! (olcsóbb számítógépek, elektronikai eszközök, híradásteechnika) visszaesés: textilipar, fémércek, vas-és acéláruk

21. Közvetlen külföldi működő tőke befektetések • Cél: (90-es évek óta) • nem csak piacszerzés, hanem: költségcsökkentés (olcsóbb munkaerő) • Nagy cégek: külföldön fogl. számának növelése, hazaiaké nem! • Alkatrészgyártás és kutatás-fejlesztés kitelepítése • gyártáshoz kapcs. fejlesztésTávol-Keletre • alapkutatás: USA-ba, Ny-Európába • Helyi piac ellátás mellett vissza, v. harmadik országba szállítás! • Ágazat: leginkább közlekedési eszközök, elektronikai ipar terén • Ingatlan és kereskedelmi vcélú beruh. visszaesése • Beruházások fúziók és cégfelvásárlások felé! • Irány: USA (22 %), Ázsia (18 %) – arány vesztés • Európa (20 %-ról 40 %-ra!), Kína (5%) - növekedés Japánba irányuló külf. tőke: jelentéktelen – de 1999 óta nő! Beruházók: USA, ázsiai országok Ágazatok: pénzügyi, és egyéb szolgáltatások (feldolg. ipar csökkenő) ok: tőkepiaci liberalizáció

22. Kivitt tőke, 2001 Bejövő külföldi működő tőke, 2001:

23. Japán külpolitikai szerepe • Döntő: USA-hoz fűződő szövetségi viszony • Katonai védelem – Japán nem fegyverkezik • de: Hashimoto miniszterelnöksége: nagyobb önállóság, több teher vállalása • ok: kereskedelmi és tőkekiviteli viták • Japán erősíti kapcsolatait Ny-Európával, KK-Európával, Ázsiával • ENSZ-szerepvállalás – békefenntartásban részvétel (civil egységek) • viták: Oroszország (Kuril-szgt), Észak-Korea • Nemzetközi szervezeti tagság: • OECD, Világbank, IMF, EBRD • Ázsiai Fejlesztési Bank (Ázsiai Valuta Alap? sikertelen) • APEC