1 / 53

Közigazgatási urbanisztika Alapozás

Közigazgatási urbanisztika Alapozás. Prof. Bándi Gyula.

kassia
Télécharger la présentation

Közigazgatási urbanisztika Alapozás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Közigazgatási urbanisztikaAlapozás Prof. Bándi Gyula

  2. Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik, a települések, településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

  3. A település fogalma Mendöl Tibor szerint a település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11). A település három elengedhetetlenül fontos eleme: 1. az ember vagy embercsoport, 2. a lakóhely, 3. a munkahely. Bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk élő településről. ÚJ: Az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja (Ehleiter József, 2007, Lackó László (1992) nyomán)

  4. A település ismérvei • Történelmi kategória, állandó lassú változás • Szervetlen és szerves tényezőkből álló dinamikus rendszer • Önmagában egyre kevésbé értelmezhető. Kapcsolatrendszerek, munkamegosztás! • A forma (épület, stb.) és a tartalom (ember, gazdaság, stb.sajátos viszonya, egysége

  5. Ókori települések IDŐ VÁROS AKKOR MA LÉLEKSZÁM • i.e 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer • i.e 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer lakos • i.e 1700-700 Babilon Babilónia Irak 150 ezer • i.e 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i.e 600-400 Babilon Babilónia Irak 350 ezer • i.e 400-300 Patali- Magadha India 500 ezer putra • i.e 300-150 Szeleu- Szeleukida Irak 600 ezer kia • i.e 150- i.sz. 350 Róma Római Olaszo. 1,1 millió Birodalom • i.sz. 350 - 800 Bizánc Kelet-Római Töröko. 700 ezer Birodalom

  6. Palmanova, Velence 1593

  7. Palmanova ma

  8. Brugge 1572

  9. Brugge ma

  10. Rotterdam XIX. sz. közepe

  11. Rotterdam ma

  12. Moszkva 1610

  13. Moszkva 1824

  14. Moszkva ma

  15. Cambridge 1575

  16. Cambridge ma

  17. Komárom erődrendszer

  18. Canberra

  19. Nagyvisnyó

  20. Rió ma, építkezés felfelé

  21. Település Telepítési tényezők: • Helyi energia (topográfiai fekvés), pl. felszín, éghajlat, környezet, nyersanyag,stb. • Helyzeti (forgalmi fekvés), pl. kikötő, kapu, később vasút, offshore, stb. Mindezek a kialakulásban döntőek

  22. Településfejlődés Településfejlődés kiemelt tényezői: • Természeti • Társadalmi (népesség, etnika, migráció…) • Gazdasági (ipar, innováció, turizmus…) • Műszaki-építészeti (állapot, arculat, komfort…) • Szerkezeti (központok, utak, kapcsolat más településekkel…) • Irányítási (településpolitika, -tervezés, intézmények…)

  23. Települések osztályozása Alaki osztályozás: • Mozgó település (nomád) • Álló település: • Önálló (lakó- és munkahely egyben, pl. tanya) • Csoportos (elválik a lakó-és munkahely) - halmaz (több önálló, de még nincs központi mag, amitől falu lehet) - falu - város (szerepkör a lényeg, másodlagos a létszám, munkamegosztás erősebb) Funkcionális osztályozás (védelem, munka, kapu, oktatás, kultúra, kereskedelem,…) STB!

  24. Csoportos települések – falvak Alapvető az agrárfunkció, majd ipari, lakó, bánya, stb. A falvak területét szokás két egymáshoz szorosan kapcsolódó részre osztani: • az első a belterület, vagy másképpen a belsőségek: lakóházak, középületek, utak; • a másik a külterület, vagy a külsőségek: szántó, kaszáló, erdő, legelő. Nem zárt építkezés, jobban igazodik a környezethez Népességük szerint a falvak: –– törpefalu (200 fő alatt) –– aprófalu (200–500 fő) –– kisfalu (500–1000 fő) –– középfalu (1000–5000 fő) –– nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)

  25. Falusias települések Magányos települések Alföldi tanya: lakó- és egyben munkahelyként is funkcionált. Típusai: –– szórvány tanya –– sortanya –– bokortanya

  26. Bokrok Nyírség

  27. Falusias települések 2. • Szeres település összetartozó házcsoportokból álltak (Őrség) • Szeges település erdők szegletéből hasították ki. (Göcsej)

  28. Településkép

  29. Falusi települések

  30. Körfalvak

  31. Orsós falu

  32. Szalagtelkes

  33. Halmaztelepülés

  34. Sakktáblás alaprajzi rendszer

  35. Város Nem a mg. a központi kérdés, meghatározó funkcióinak hatásterülete, területi munkamegosztás terméke, szolgáltatást nyújt… Un. központi funkciókat tölt be Osztályozás • Kisváros: 10-20 ezer • Középváros: 20-100 ezer • Nagyváros: 100-500 ezer • Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió • Metropolisz: 1-10 millió • Megapolisz: 10 millió felett

  36. Városias települések Nőtt városok

  37. Tervezett, telepített városok Sugaras-gyűrűs Y-elagazásos

  38. Településfejlődés A TELEPÜLÉSA településfejlődés motorjai, erőforrásai és korszaka gazdasági Primér Szekunder Tercier Kvaterner motorja: (agrárium) (ipar) (szolgáltatás,) (K+F+I) bányászat ellátás fő erőforrása(i): Termőföld vas, szén olaj, gáz emberi tudás történelmi feudális ipari fogyasztói információs korszakai: Gazdasági feudalizmus fordizmus poszt- csúcs- korszakai fordizmus technológia (Tózsa István nyomán)

  39. Az urbanizáció Urbanizáció a települések átalakulásának folyamata: • Városodás (népesség száma, városok száma növekszik) • Városiasodás (infrastrukturális viszonyok változnak) Szakaszai: klasszikus korai szub- klasszikus szub- kezdeti dez- kifejlett dez- re- urbanizáció „belégzés” „kilégzés” belégzés” (Tózsa István nyomán) A mozgások a következők között figyelhetők meg: központi város - közvetlen vonzáskörzet - tágabb környék

  40. Urbanizációs szakaszok Klasszikus urbanizáció: abszolút koncentráció Korai szuburbanizáció: relatív dekoncentráció (város és vonzáskörzet nő) Klasszikus szuburbanizáció: relatív dekoncentráció (város kevésbé, vonzákörzet jelentősen nő) Szuburbanizáció = urban sprawl

  41. Urbanizációs szakaszok 2 Kezdeti dezurbanizáció: abszolút dekoncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő) Kifejlett dezurbanizáció: relatív koncentráció (egész városrégió csökken) Reurbanizáció: abszolút koncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő)

  42. Burgess városmodellje (1926) • A „Loop”, később CBD-vel, vagyis a central business district-tel, a központi üzleti negyeddel. • A második zóna, avagy az átmeneti övezet (zone in transition). Lehetnek benne gettók (China Town, Little Sicily) slum-ok. • A harmadik zóna elsősorban a „kékgallérosok”, ipari munkások és családjaik otthona. • A negyedik zóna a magasabb minőségű lakóövezet a középosztály otthona, megjelennek benne decentrumok. • Az ötödik zóna az ingázók övezete, akik 30-60 percet utazva érik el a CBD-ben lévő munkahelyeiket, családi házas beépítéssel. • Végül az utolsó két zóna közül a hatodik a települést körülvevő mezőgazdasági területeket, • a hetedik pedig tágabb értelemben vett települési környezetet, az ún. hinterland-ot (szó szerint: hátország) foglalja magában.

More Related