1 / 24

Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség – tájházaink közössége a Kárpát-medencében

Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség – tájházaink közössége a Kárpát-medencében. 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest. Tájházak Magyarországon. Több mint 300 tájház Előzmények – az igazi első egy irodalmi emlékház Kiskőrösön.

kathy
Télécharger la présentation

Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség – tájházaink közössége a Kárpát-medencében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Bereczki IbolyaA Tájházszövetség – tájházaink közössége a Kárpát-medencében 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest

  2. Tájházak Magyarországon • Több mint 300 tájház • Előzmények – az igazi első egy irodalmi emlékház Kiskőrösön

  3. Tájház hálózat Magyarországon és a Kárpát-medencében • Mit is jelent ma Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein? • Tájház – fogalom meghatározás • Mit jelent a tájházak hálózata? • Mit jelent a tájház hálózat Magyarországon?

  4. Tájház – amikor még nem hálózat • Lehet, hogy csak egy épület? Milyen? - Népi műemlék? Mióta és meddig? • Gyűjtemény? Tárgyak halmaza? • Múlt? – Volt egyszer egy ház… Volt egyszer berendezés… Volt egyszer egy család, amelynek tagjai a házban éltek… Volt egyszer egy közösség… Lesz-e ebből történelem? Jelen? Jövő?

  5. Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház • Megőrzött múlt, vagy annak pusztán egy darabkája? • Mi lesz vele? • Van-e jövője? • Ha igen, milyen? • 1960. A nagyvázsonyi Schumacher-ház felújítása. Népi műemléknél ekkor alkalmazták először a korszerű,teljes értékű műemlék-helyreállítás módszerét, • az első, eredeti helyszínen megőrzött, in situ tájházat berendezve nyithatták meg a nagyközönség előtt.

  6. Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház • A kulcskérdés: egy (nem újonnan felhúzott) épület, a • mely magán hordozza a helyi építőhagyomány jellegzetességeit, • egy bizonyos időmetszetben, • egy bizonyos társadalmi rétegre, foglalkozásra vonatkozóan • ekkor még csak ház, • ami lehet helyi védettség alatt, • lehet műemléki védettségű, vagy • nem védett

  7. Építészeti értékű épületből tájház • Gyűjtemény nélkül nem megy… • Milyen is az a gyűjtemény? • Helyi, hiteles, adatolt, gondozott, leltározott, karbantartott • Enteriőrbe rendezett • Látogatható – de nem mindegy, hogy miként…

  8. A tájháztól – a közösségig • Az 1970-80-as évek tájházai: • 1974-1984 között – 200 tájház • Döntően a megyei múzeumi rendszer végvárai • Pusztán múzeumi kiállítás, jobb, rosszabb működési feltételek között De: Kialakult a hálózat

  9. A tájháztól – a közösségig • Változások az 1990-es években, majd az ezredforduló után • Tulajdonos, fenntartó változások • 2002 – a Magyarországi Tájházak Szövetségének megszületése, a működés kibontakozása • 2013. január 1-től – a megyei múzeumi hálózat megszűnésével már csak 7 tájház tulajdonosa lesz új, a települési önkormányzat

  10. A Magyarországi Tájházak Szövetsége • A működés formái: • évente regionális találkozók • különböző tájházi helyszíneken • egy napos program keretében egy téma – épületvédelem, kiállítás, hasznosítás a középpontban • A helyszínt biztosító tájház és környezete megismerése

  11. A Magyarországi Tájházak Szövetsége A működési formái • Országos találkozók 2001 óta minden évben, különböző helyszíneken, különböző központi témákkal • Éves közgyűlés és szakmai tanácskozás - Szentendre • 2013. március 22-23. Szentendre – jubileumi : A tájházak és a helyben őrzött népi műemlékek a vidék fejlesztéséért • Év tájháza, Év tájházvezetőjeelismerések

  12. A tájháztól a közösségig – és ami e mögött van • A Tájházszövetség – mint civil szakmai szervezet szerepe • Egyének, a helyi kultúra megőrzéséért felelősséget vállaló szakmabeliek és civilek, közösségek szerepe • A kultúráért felelős minisztérium szerepe • Egy országos közgyűjtemény, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerepe és hatása • A tájházat fenntartó magánszemélyek, önkormányzatok, kulturális intézmények szerepe

  13. Úton a világörökség felé… • „A magyarországi tájház hálózat egyedülálló példát mutat egy országnyi terület sokarcú népi építészeti kultúrájának továbbéltetésére, bemutatására és közösségi célú hasznosítására. • Különleges értékét az adja – az elemei által megjelenített kulturális sokféleséggel egyidejűleg –, hogy országosan egységes elvek és egységes működési struktúra teszi összetartozó egészet alkotó együttessé. • A Tájház Hálózat egyben a 20. századi gondolkodás tipikus terméke is, amely az értékek megőrzését szolgálva teszi fenntarthatóvá a hagyományos tartalmakat.” (Részlet a világörökségi várományosi státusz 2013. évi felülvizsgálati javaslatából)

  14. A magyarországi tájház hálózat • „A magyarországi tájház hálózat bemutatja • a táji és néprajzi csoportok túlnyomó többségének hagyományos népi kultúráját, amelynek a sokszínűsége különös jelentőségű, • hiszen egyszerre tükrözi nemcsak Magyarország, hanem az egész soknemzetiségű és tájilag is tagolt régió kiemelkedő értékeit, • valamint az ezen értékek példamutató megőrzésének és továbbörökítésének a meglévő kulturális örökségi értékeken alapuló, • hitelességében és hatékonyságában modell-értékű (intézmény)rendszerét”.

  15. A magyarországi tájház hálózat • „A hagyományos népi kultúra megőrzése a kulturális sokszínűség megtartása és az örökségvédelem általános igénye mellett a helyi közösség “védelmének” is eszköze. • A közösségi célú működés révén a tájházak nemcsak a helyi közösség érdekeit szolgálják, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy a Kárpát-medencében élő népek, nemzetiségek egymás kulturális hagyományait megismerjék, és ez által kölcsönösen és egyre jobban elfogadják egymást. • A tájház-hálózat a 20. századi örökségvédelmi törekvéseknek éppúgy egyedülálló dokumentuma, mint a tartalmát jelentő, évszázadokon átívelő népi civilizációnak és kulturális hagyományoknak.”

  16. A magyarországi tájház hálózat • A tájházak hálózata tehát bemutatja az egyes tájegységek (pl. Ormánság, Sárköz, Őrség, Nyírség), néprajzi csoportok (pl. palóc, matyó), nemzetiségek (német, szlovák, román, ruszin, horvát), • illetve a különféle népi kismesterségek (pl. fazekas, kovács, kékfestő) épületeit és tárgykultúráját. • A világörökségi várományosi sorozat-helyszínben szereplő tájházak különleges értékét az adja, hogy nem szórványosan, esetlegesen helyezkednek el az ország területén, hanem olyan hálózatot alkotnak, • amely valamennyi táji és etnikai csoport népi kultúráját bemutatja és őrzi – méghozzá annak eredeti helyén és eredeti összefüggéseiben, az adott táji, természeti és kulturális környezetben.

  17. A magyarországi tájház hálózat világörökségi várományosi jegyzéken • A tájház hálózat Magyarországon (K) (2000) Új: Magyarországi tájházak hálózata – A Világörökségről szóló 2011. évi LXVII. Tv. • Az UNESCO WH Centre által nyilvántartott megnevezés: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary (28/12/2000) • Javasolt angol cím: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary • A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm.r.) • Lehatárolás: A 109 részhelyszín 106 település területén található.

  18. Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében • A magyar tájház hálózat és a határon túli tájházak rendszere • A tájház módszer és a Tájházszövetség rendszere lehetőség a tartós és egyre szélesedő együttműködésre • A kezdetek – Békési Népi Építészeti Tanácskozások • 2002 – a Tájházszövetség elnökségi tagja Danter Izabella (Szlovákia)

  19. Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében • Eltérő sajátosságok Szlovákiában, Szerbiában és Romániában lévő néprajzi gyűjtemények között • Változó tulajdonosi viszonyok • Hiányzó muzeológiai háttér – a szlovákiai magyar tájházak kivételével • A fogalmi meghatározás nehézségei

  20. Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében • Együttműködés a Vajdasági Magyar Folklór Központtal • Együttműködés a Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal • Együttműködés a Kriza János Néprajzi Társasággal • Közös konferenciák , tapasztalatcserék • 2013. március 8-9. Kolozsvár – Tájházak határok nélkül • Erdélyi tájházak és néprajzi gyűjtemények – közös kiadvány

  21. Miként lesz a tájházból „jó gyakorlat” – tájház-módszer az egész Kárpát-medencében? • A hálózati működésben rejlő erő • Tudásközvetítés, hagyományőrzés és –megtartás • Épített és élő szellemi örökség együtt jelenik meg Műtárgy gyűjtemény, muzeális érték, védett épület, tudás és közösség • Magyar specialitás • Átlátható, dokumentálható, fenntartható és fejleszthető

  22. Bereczki.Ibolya@sznm.hu Köszönöm a figyelmet!

More Related