A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá! 

1. A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá!  Pszicholingvisztika 2007. november 23.

2. A megértés folyamata 1. bemenet: írott/beszélt 2. beszédészlelés= kb. beszédpercepció (kódolás-dekódolás), de visszahat rá a többi szint is: 3. megértés = • 1. mondatmegértés • 2. percepció+mondatmegértés+elemzés: a bemenet nem függ a modalitástól 4. kimenet

3. A megértés modelljei • 1. Interakciós • 2. Moduláris • 3. Konnekcionista • Lásd még a kiosztmányon!

4. Interakciós modell • Felülről-lefelé haladó folyamatok • Hajlékony összetevők • Opportunista rendszer, heurisztikus megoldások • Kiemelt a szófelismerés • Kísérletek „rontott helyzetben”

5. Moduláris felfogás • Alulról-felfelé egyirányú infóáramlás • Rögzített, autonóm összetevők (DE a lexikonhoz mindegyik hozzáfér) • Ostoba feldolgozás (kontextusfüggetlen) • Kísérletek „természetes helyzetben”

6. Konnekcionista modell (erről már volt szó korábban, lásd 3. előadás) • Párhuzamosan dolgozó komponensek • Asszociatív kapcsolatok, hálók • Terjedő aktivációs szintek

7. Csoportfeladat: Vajon melyik ábra melyik modellnek felel meg? Miért?  kiosztmány Melyik modell mondhatná? • a) Azért gyors a megértés, mert minden egyszerre működik és csupán izgalom-gátlás mintázat terjedése. • b) A megértés folyamatába az ismereti és a kontextuális elvárások elébe mennek az ingernek. • c) A kontextuális hatások magát az észlelést nem, csak az értelmezést befolyásolják. • d) Nagy számú, önmagában ostoba kapcsolatból álló komplex kapcsolathálókat feltételez. • e) A mondattan autonóm. • f) A formai és tartalmi elemzés nem független egymásól. • g) A tanulás és az ingerfeldolgozás között folyamatosság van: minden új feldolgozás módosít a hálózaton.

8. Egy kis szintaxis. Avagy milyen szerkezetei vannak egy mondatnak? • 1. összetevők szerinti elemzés: propozíciós, kimenet: logikai jelentés • 2. adott-új információs elemzés: a mondat kommunikációs perspektívája. Pragmatikai • 3. cselekvésszempontú elemzés: illokúciós erő, mondatfajták (beszédaktuselmélet, Austin-Searl)

9. 1. összetevők szerinti elemzés • endocentrikus (X’-elmélet) és exocentrikus (predikátum-argumentum) viszonyok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! • vertikális kapcsolatok: a reprezentációs szintek (esetrag, mondatrész, thematikus szerep, jelentésreprezentáció) összefüggnek, pl. AG-Num.-SUBJ, vagy DIR/PAT-ACC-OBJ:  esetragok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! • horizontális kapcsolatok: mondatok közti összefüggések

10. Minta. Egy konkrét mondat elemzése egy transzformációs generatív nyelvészeti keretben Nyuszi felkapálta a kertet. S= Topik NP j VP Nyuszi AdvP i V’ fel igekötő valaki valamit V AdvP NP NP j i fel Nyuszi  a kertet 

11. 2. Adott-új információs elemzés • adott: elvileg a már elhangzott vagy eleve ismert, de nem mindig  tévedések •  adott-új szerződés (Clark & co.): • azonosítsd az adott és az új infót! • keresd meg mentális reprezentációdban az adotthoz tartozó csomópontot, • kapcsold hozzá az új infót! • a magyarban szintaktizálódott: a mondatszerkezet utal rá (FOC, TOP)  Lásd a táblát!  vannak-e alapszórendek? Mi a kölcsönhatás a propozicionális és az adott-új tagolás közt?

12. A magyar nyelvi rendszerről • I. Esetragok és szórend • II. Igekötők • III. Anaforaértelmezés

13. „Megveri a telefon a púposteve” Ki csinálta? Azaz: Hogyan végezzünk mondatmegértési kísérletet?

14. Támpontok a mondatmegértésben Eljárás: mondatlejátszás Függő változók: 1. Főnév a Ki csinálta? kérdésre + latenciaidők Személyek: ovisok felnőtt kontrollcsoporttal Faktorok • Ragok: 1. főnév, 2. főnév, nincsen • Szórend: NVN, NNV, VNN • Élőség(+): +-, -+, ++ • Nyomaték: ige előtt van/nincs • Példamondatok: • Nincs rag, normál nyomaték, NNV: A cipő a malac elfogja. • Rag az első főnéven, nincs nyomaték, VNN: Lelöki a vaddisznót az üveg. • Rag a 2. főnéven, van nyomaték, NVN: A nyaklánc üti meg a férfit. • Eredmények: 3 éves kortól az esetrag a meghatározó szempont, a szemantikai tényező belejátszásával. Az életkor növekedésével egyre esetragközpontúbb a feldolgozás.

15. Amikor az esetragok nem egyértelműen jelölnek… • alany-tárgy: nem egyértelmű jelölés: E/1. és 2. személyű birtokosnál elmarad az esetrag (A barátnőm nézi a fiú/ a filmet.) • A –nAk mint DAT és mint POSS esetrag (A lány kistestvérének adta a cumit/ van egy gumikacsája) • a szemantikai tárgyat (PAT/DIR) jelölhetjük tárgyesettel vagy más függő esettel a perspektívának megfelelően (Megkeni a kenyeret vajjal/ Vajat ken a kenyérre.) • a thematikus szerepek és a morfémák meg nem felelései, pl. ACC  PAT/RES Shrek összetörte az üveget.  PAT Shrek lefestette a kerítést. RES. • segítenek-e a megértésben a szemantikai megszorítások? Könnyebb-e érteni konkrét jelenéses (pl. LOC) vagy a nem jelentéses ragokat? Mit gondoltok? • (Péter a problémán gondolkodott vs. Péter a könyvön gondolkodott vs. Péter a széken gondolkodott.)

16. Az esetragok és az agglutináció (2) Tövek • különböző tőtípusok elsajátításának folyamata: • 1. az alternáció szabályainak felismerése (pl. ló-lovak) • 2. produkcióban a különböző alakok versengenek a konnekcionisták szerint (lók-lovak) • 3. percepcióban: a különböző alakok egyazon szótári egységre való alkalmazása (ló- lov). DE: megmaradnak a hibás alakok is.

17. Tőtípusok a magyarban • Csoportfeladat: A kapott szavakat próbáljátok meg csoportosítani. A szempont: Hogy viselkedik a szótő, ha tárgyrag járul hozzá?

18. Tőtípusok a magyarban • I. CC-torlódásos pl. mókus • II. V nyúlásos pl. macska • III. V rövidüléses pl. tehén • IV. Kötőhangos pl. zsiráf • V. Hangzóejtéses pl. majom

19. A tőtípusok hatása a megértésre: nehezen felismerhető esetek az accusativus meghallásának kudarca: ha O áll elöl, akkor a tőtípustól függ a megértés sikeressége  Nehéz töveknél: • a személy nem hallja a tárgyragot • vagy a ragtalant tárgyasnak hallja: az I. típusnál (mókus(t)) • valami mást hall tárgynak: II. típusnál a birtokos és a tárgyas alak hasonlít (macskád-macskát) • 5-6 évesek sokkal jobbak, mint a kisebbek

20. A szórend és a megértés viszonya • van-e könnyebb szórend a megértés szempontjából? Szerintetek melyiket egyszerűbb megérteni? Miért? • Shrek segített Szamárnak. vs. Szamárnak segített Shrek. • mikor jelennek meg sorrendi (konfigurációs) stratégiák? • lokálisak-e a döntések? • milyen viszony van az adott-új és a propozicionális elemzés közt?

21. „Az első főnév cselekvő” stratégia • amikor a mintamondatokban nincs esetrag • Orosz-magyar kétnyelvűeknél gyengébb • interakció végződéstípus és életkor közt: • kezdetben túláltalánosítás • 5 éves kor után a stratégia felülbírálása, ha félrevezető (pl. A tigrised megsimogatja az oroszlán.) • ahol a tárgy megelőzi az alanyt, idősebb gyerekeknek is vannak problémáik

22. A kitüntetett vagy alapszórendek a magyarban -SVO kitüntetett szerepe határozott tárgy esetén (még vonatkozói mellékmondatokban is): az olvasási tempó is gyorsabb, ahol az S előbb van mint az O -az eszményi perspektíva tulajdonságai: elvárásrendszer: • a topik vagy perspektíva a nyelvtani alany • a perspektíva (a beszélő énjéhez közeli) vagy topik legyen élő • a topik vagy perspektíva legyen határozott • szemantikailag érintettebb résztvevők jobb topikok -SOV kitüntetett szerepe határozatlan tárgy esetén: • Ha csupasz NP-k állnak az ige előtt (Sid pitypangot rágcsál.)

23. „Az ablakon ugrott be a macska” Azaz: Az igekötők viselkedése

24. Mik azok az igekötők? -preverbális elemek, mint pl. az NP-k -gyakoriak, nyitott, állandóan bővülő csoport -funkciójuk: • az ige jelentésének specifikálása • befejezettség kifejezése: aspektualizációs szerepük a sorrendtől is függ • kapcsolatban az ige vonzatával, illetve a annak ragjaival • megváltoztathatják az ige vonzatszerkezetét • kapcsolatban a fókusz-tagolással • elmozdulhatnak preverbális helyzetükből

25. Jelentésspecifikáció • igen korán megjelenik a gyerekeknél • a gyermeknek meg kell tanulnia, hogy az igében kódolt irány letiltja bizonyos igekötők jelenlétét (pl. *felcsukja a szemét) • a magyar mint szatellitanyelv: az irányt külön elemek kódolják • komplex igék megértése: prefixumlevágással?  függ a gyakoriságtól és a transzparenciától (mennyire áttetsző) átmegy vs. átráz

26. Aspektuális használat • a gyerekek igen korán használják • az igekötők használatának össz.-aránya életkorral nő • inkorporált vonzatoknál (pl. ugrálókötelezik) ritka az igekötő

27. Igekötők és a szórend • preverbális módosítók könnyebbek, életkorral nő az eredeti sorrend visszaadása visszamondásos tesztben • Fókuszba emelés igekötő elválik az igétől: a nyomaték legbiztosabb jelölője  gyerekeknél nincs igekötőelválás • aluljelölés: a gyerek az elvárt helyen nem mozgatja el az igekötőt • túljelölés: a gyerek ott is mozgat, ahol nem kellene •  kezdetben minden nyomatéknál igekötőelválasztás, csak azután alkalmazzák FOC-ra

28. Igekötők és vonzat • kapcsolat igekötő és igei vonzatkeret között  megszorítások  elősegítheti az esetragok feldolgozását • elővételezési hatás bizonyos argumentumok felé (pl. A farkas összefutott Piroskával. „társhatározót” várunk.) • az igekötővel homonim helyrag lesz az egyik főnéven (pl. Malacka BEment Nyuszi kertjéBE.) nem szignifikáns az igekötő a vonzatkeret elvárásán keresztül gyakorol hatást a feldolgozásra

29. Az anafora megértése • a visszautaló elemek szerepe: a kódolási ökonómia és a szöveg szituatív lehorgonyzása • a visszautalás produkcióban előnyös, percepcióban visszakeresést igényel • eszközei: eredetileg indexikus (deiktikus) névmások és szemantikailag üres névszók

30. Az anafora típusai • Ismétlés (TOPI nem tudott énekelni. TOPI ezért táncolni kezdett.) • alá-fölérendelés (Hyperonymie) (AZ OGRÉK nagy zöld lények. SHREK sem kivétel.) • Szinonima (A SZURIKÁTÁK felfüleltek valamire. Ha baj van, figyelmeztetik a többi RÓKAMANGUSZTÁT.) • zéró anafora (A 3 vakegér állást keres. Bárénekesi karrierre vágynak (pro ők) • névmási anafora (Róbert Gida rögzítette Füles farkát EGY RAJZSZÖGGEL. EZT a szekrény mögött találta.) • rész-egész viszony (Kontiguitätsubstitution)…stb. (A PAGONYBAN ma is zuhogott a hó. A FÁK közt Micimackóék talán egy menyét nyomát keresik.)

31. Visszautalások a nyelvpszichológiában A visszautalás és az előzmény viszonya: ha thematikus szereprácson üresen marad egy hely, az ezt kitöltő anafora megértése könnyebb. (pl. János kipakolt a kocsijából.  A bőrönd nehéz volt. kipakol <vmit (Ø) vmiből>) • a proformás (névmási) anafora értelmezésének elméletei: • Nyelvtani: elsődleges a nyelvtan, amit a pragmatika felülírhat VAGY • Pragmatika: elsődleges a pragmatika, másodlagos a nyelvtan VAGY • Középutas: párhuzamos a 2 stratégia

32. „A medve megijeszti a lovat, és aztán az beugrik a kocsiba.” Azaz: Anaforák értelmezése a magyarban

33. Feladat: Döntsük el, ki az alany a példák első és második mondatában! Hogyan, milyen formában jelenhet meg az alany a 2. mondatban? Milyen szabályosságokat veszünk észre? Töltsük ki a táblázatot! -Tigris megijeszti Malackát az ugrabugrálásával. Még énekel is hozzá. -Sid elcsaklizta a pitypangot a rinocéroszok elől. Ezért azok üldözni kezdték. -Fiona szereti a nagy zöld férjjelölteket. Ő is ogrévá változik napnyugtakor. -Topi találkozott más pingvinfajokkal is. Elindult velük megkeresni az idegeneket. -Az oroszlán elkíséri a malacot, és aztán azbeugrik a kocsiba. - Shrek összeszidta barátját, mert elfelejtette felolvasni a csodalötty mellékhatásait.

34. Legfontosabb értelmezési mankók • alanyismétlésnél 2. mondatban törölt alany • az mutató névmás az alanyváltás jele • nyomatékos ismétlődő alany: személyes névmás • az 1. mondat nem alanyi NP-jével koreferens NP a 2. mondatban személyes névmásként jelenik meg, ha az nem tárgy

35. A kísérletek érdekes eredményei • ha az 1. M-ban az Ágens mellett a Páciens is aktív (végez mozgást), akkor ő is lehet a 2. mondat alanya).  az életkorral alakul ki. 5-6 éves életkor körül még „ismételt cselekvő”  8 évesen alakul ki az „aktív tárgy lehet cselekvő” stratégia ige és szereplők mentális felépítésén múlik a dolog • vannak igék, amelyek eleve alanytartást feltételeznek, s vannak, amelyek alanyváltást  ez a legfontosabb az értelmezésben pl. itt alanyváltó az ige Csak alanyismétlő igéknél volt hatása a proformának.

36. „A rendőr odament a beteghez az ápolóval. Az megkérdezte tőle, milyen fájdalmai vannak.” Azaz: Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ki kérdezett kitől? Honnan tudjuk?

37. Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ha 3 NP van az előzményben: • A vonzatot előbb ismerik föl antecedensnek, mint a nem vonzatot • minimális távolság: antecedensben utolsó NP az alany • személyes névmás inkább a korábbi alannyal koreferens, mint az 1. M szabad határozójával • pragmatikai tényezők erősen befolyásolnak

38. Diskurzusérzékeny feldolgozási modell a magyar anaforarendszerre • a magyar rendszer mondatfeldolgozás-függő (mert nincs nyelvtani nem) • tendenciák: • a thematikus szerepek fontosabbak, mint a morfológiai jelölés • thematikus szerepek és topikalizációs tagolás együtt feldolgozási perspektívát adnak, ami számon tartja az aktív cselekvőt • az egyedi propozíciók kognitív reprezentációját csak később vesszük figyelembe • „párhuzamos funkció” hipotézis működik (azaz ahol a fej a főmondatban és a mellékmondatban azonos funkciót tölt be, pl. alany, akkor könnyebb a megértés) • bizonytalan helyzetben befolyásol az elvárási rendszer • alkalmi narratív ill. naiv okozási koherencia

39. …itt a vége, fuss el véle!Remélem ízlett. Főszakács: PLÉH Csaba (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Pszicholingvisztikai kérdések és modellek. Osiris, Budapest Segédszakácsok: ALBERTI, Gábor; MEDVE, Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv, Janus/Books, Budapest CANISIUS, Peter (2006): Textgrammatik in kontrastiver Perspektive, Pécs (kézirat) É.KISS Katalin; KIEFER Ferenc; SIPTÁR Péter (1999): Új magyar nyelvtan, Osiris, Budapest KIEFER Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan, I. Mondattan (1992) III. Morfológia (2000) Akadémiai Kiadó, Budapest Felszolgálta: Veronika