Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár

1. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár

2. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A téma aktualitása, helye, szerepe a védelmi rendszerekben

3. Védelmi rendszerek csoportosítása • katonai • rendészeti • környezetbiztonsági

4. A katasztrófavédelem helye, szerepe • Közigazgatás • Vállalkozói, gazdálkodói szféra • Egyéni, magán szféra • Karitatív szervek • Politikai szféra

5. Biztonság A biztonság, mint szolgáltatás, de nem lehetünk csak fogyasztók. A biztonság, mint egyensúly, a kockázat és a válaszadó-képesség között (tűrőképesség). A biztonság (veszély) tágulása.

6. Fenntarthatóság Fenntartható fejlődés Fenntartható biztonság • Fogyasztás nem pótolunk, hanem követjük a státuszszimbólumokat • Közlekedés • Turizmus • Energia, víz felhasználás

7. Veszélyek A veszély, mely magában hordozza a katasztrófa bekövetkezését. * Hagyományos ** Új kihívások - kritikus infrastruktúrák - nemzetközi terrorizmus - globális klímaváltozás

8. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A katasztrófavédelem fogalmi rendszere, katasztrófatípusok

9. A katasztrófa fogalma Görög, jelentése: fordulat, pusztulás, megsemmisülés, csapás, megrázó, hirtelen esemény Magyar Értelmező Kéziszótár: nagyarányú szerencsétlenség, sorscsapás

10. A katasztrófa fogalma 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Értelmező rendelkezések 3. § e) Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

11. A katasztrófa-fogalom elemzése • A fogalom statikus és dinamikus elemei • Veszélyeztető, károsító állapot, helyzet • Meghaladja a normál időszaki védekezés lehetőségeit. • Összehangolt együttműködést igényel. • Különleges intézkedés bevezetése.

12. Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek Alkotmány – minősített helyzetek rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, átcsapó hadműveletek elleni védelem

13. Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek Alkotmányos jogok Emberi jogok, állampolgári jogok Gazdasági rendszerhez kötődő jogok, politikai rendszerhez kötődő jogok Egyéni jogok, kollektív jogok

14. Katasztrófa-típusok • Eredet szerint: természeti és civilizációs • Ok-okozati • Hely és kiterjedés szerint • Hatáserősség és intenzitás szerint • Tér-és időkoordináta szerint • Egyéb csoportosítás közjóléti, közrendi, nemzetközi, háborús veszélyhelyzet mesterséges, természeti, szociológiai katasztrófa

15. Katasztrófa-csoportosítás 179/1999. (XII.10.) Korm. Rend.-ből levezetve, 5.§ 2. bek.: Az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet - különösen - a következő esetekben: a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért, b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért, c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás - felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok - felszámolásának irányítására a környezetvédelemért, d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért, e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért, f) a Kat. 3. § w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - ipari létesítményekben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - szénhidrogén kitermelésben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért, i) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért, j) a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért, k) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért, l) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért, m) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért, n) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért való felelőssége körében.

16. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Katasztrófavédelmi feladatok

17. Katasztrófavédelmi feladatok Megelőzés Védekezés, elhárítás Rehabilitáció

18. Megelőzés • Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy ne következzen be a nemkívánt esemény vagy állapot • Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy az állapot vagy esemény káros következményeit csökkentse • Az eredményes védekezés, elhárítás feltételeinek biztosítása

19. A megelőzés alkalmazott módszerei Létesítés időszakában szakhatósági, hatósági eljárások lefolytatása Használat időszakában szervezeti és hatósági felügyelet Folyamatosan tervezés, felkészülés, oktatás, továbbképzés

20. Védekezés, elhárítás A katasztrófa okával való foglalkozás A katasztrófa következményeinek kezelése

21. Védekezés, elhárítás feladatai • Lakossági riasztás és tájékoztatás • Elsődleges védelmi feladatok (kitelepítés, kimenekítés, elzárkóztatás, stb.) • Védekezésre szervezett erők bevetése, alkalmazása Életmentés, élet-és balesetveszély elhárítása Tárgyak, anyagi javak mentése Környezeti károk mérséklése Közlekedési forgalom helyreállítása • Keletkezési okok és körülmények vizsgálata

22. Rehabilitáció Az eredeti vagy azt meghaladó élet- és munkafeltételek biztosítása - Halaszthatatlan biztonsági intézkedések (áldozatok azonosítása, gondoskodás, stb.) - Mentéssel összefüggő ideiglenes feladatok - Alapvető életfeltételek biztosítása (ellátás, ideiglenes elhelyezés, közművek helyreállítása, mentesítés, fertőtlenítés, stb.) Kárfelmérés, keletkezési körülmények, okok vizsgálata Segélyezés, biztosítás

23. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A katasztrófavédelem jogszabályi alapjai

24. A szabályozás előzményei Alkotmány, nemzetközi egyezmények Honvédelmi igazgatás Közigazgatásra vonatkozó intézkedések

25. Katasztrófatörvény 1 9 9 9. é v i L X X I V. t ö r v é n y a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999. (XII.10.) Korm. rend. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

26. Katasztrófatörvény I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Általános szabályok 1. § (1) A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés (a továbbiakban: katasztrófavédelem) nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

27. Katasztrófatörvény II. fejezet A katasztrófák elleni védekezés irányítása A Kormány feladatai A Kormány intézkedései Kormányzati Koordinációs Bizottság A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai A központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai A Megyei, Fővárosi és helyi Védelmi Bizottság és elnökeinek feladatai

28. Katasztrófatörvény II. fejezet Általános jelzési és közreműködési kötelezettség 24. § (1) Aki a katasztrófát a 3. § e) pontja vagy annak veszélyét a 3. § k) pontja szerint észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. (2) A természetes személyek és szervezetek a védekezés közvetlen irányításáért az e törvény 18. §-ában meghatározott felelős vezető felszólítására kötelesek a védekezést elősegíteni: a) adat és egyéb információk közlésével, b) közvetlen részvétellel, c) a védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan dolog rendelkezésre bocsátásával, igénybevételének tűrésével. (3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a felszólított önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

29. Katasztrófatörvény III. fejezet A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEK ÉS FELADATAIK Hivatásos szervek Központi szerv Központi szerv vezetője

30. Katasztrófatörvény IV. fejezet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Katasztrófatörvény V. fejezet A védekezés költségeinek megtérítése és fedezete Katasztrófatörvény VI. fejezet Zárórendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés Felhatalmazás

31. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Minisztériumok KKB. Titkárság Országos szint Kormány Operatív Törzs Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tudományos Tanács Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs Megyei szint Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Gazdálkodó egységek Állampolgárok Pv. kirendeltségek Polgármesterek Önkéntes szerveződések Pv. irodák

32. 179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A KKB összetétele A KKB szervei A KKB működése és a működéssel kapcsolatos feladatok A KKB általános és részletes feladatai A KKB hatásköre a Védelmi Bizottságok felkészülésével és irányításával kapcsolatban A KKB összehívásának rendje

33. 179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szervek részletes feladatai A Megyei, Fővárosi Védelmi Bizottság elnökének feladatai A polgármester katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

34. 179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályai 15. § (1) Ha a katasztrófa a megyét vagy Budapest fővárost súlyosan érinti, a megyei, fővárosi védelmi bizottság kezdeményezésére, a KKB javaslatára a Kormány a megyét vagy a fővárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja. (2) A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál, a) ha a bekövetkezett katasztrófa a megye területének túlnyomó többségét érinti, b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb időn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet. (3) Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

35. 179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A katasztrófasegély nyújtásának szabályai 16. § (1) A hazai és nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat (vis maior alap) az éves központi költségvetésben külön kerül jóváhagyásra. Az előirányzat felhasználásáról a KKB javaslatát figyelembe véve a Kormány dönt. A végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő visszapótlási költségeiről, a visszapótlás eseteiről, illetve mértékéről a Kormány dönt. (2) A katasztrófasegély felhasználására vonatkozó döntés-előkészítési feladatokat a KKB végzi és a Kormány dönt annak mértékéről. (3) A Kormány által jóváhagyott keretből kell biztosítani a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosításához nyújtandó katasztrófasegélyt. (4) A keretek elosztására - a katasztrófa sújtotta területek védelmi bizottságainak, valamint a védekezésben részt vevő szervek vezetőinek véleménye alapján - a KKB tesz javaslatot a Kormánynak. A döntésnél az azonos helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelőzés érdekében megtették a lehetőségeknek megfelelő, szükséges intézkedéseket. (5) A védekezés során felmerülő költségek jogszerű felhasználásáért helyi szinten a polgármesterek, megyei szinten a védelmi bizottságok elnökei a felelősek.

36. A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Minisztériumok KKB. Titkárság Országos szint Kormány Operatív Törzs Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tudományos Tanács Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs Megyei szint Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Gazdálkodó egységek Állampolgárok Pv. kirendeltségek Polgármesterek Önkéntes szerveződések Pv. irodák

37. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Katasztrófavédelmi stratégia, tervezés, stratégiai tervezés

38. Válaszok az új kihívásokra Stratégiai tervezés Tudományos kutatások eredményei Modern menedzsment módszerek alkalmazása Kríziskommunikáció, lakosságfelkészítés

39. Fogalmak A hadsereg görög neve stratos, maga a stratégia pedig a hadászat, a hadvezetés művészete. „Stratégiának nevezzük az összes hadvezéri tevékenységet, amely arra irányul, hogy a mozgósított hadsereget az ellenséggel való összeütközésig vezesse. Az ellenséggel való összeütközés pillanatától kezdve a taktika lép előtérbe, jóllehet, a csata tervezésénél és kivitelezésénél stratégiai szempontok is mérvadók.” (Révai Lexikon) „A stratégia nem egyéb, mint a józan észnek a hadvezetésben való alkalmazása.” (Moltke)

40. Fogalmak Szervezeti stratégia (corporate strategy)= az egész szervezetre vonatkozó hosszútávú tervezés, amely az egész rendszerre vonatkozik, és annak helyét határozza meg. Fontos eleme a fő irányok meghatározása mellett az erőforrások elosztása. Üzleti stratégia (business strategy) = szűkebb a fentinél, a versenyhelyzetet elemzi a szervezeti stratégiával összhangban. Funkcionális stratégia (functional strategy) = a szervezeti működés egy-egy ágazatával, egységével kapcsolatos.

41. Stratégiai szemléletű tervezés Misszió – vízió stratégia komplex program alprogram (terv) projekt

42. A tervezés, mint a vezetés, irányítás részeHa nem, vagy rosszul tervezel, a kudarcot tervezed meg. Eszköze a modern irányításnak. Segíti a közép- és hosszútávú gondolkodást. Elősegíti a támogatási rendszerek működtetését. Hozzájárul a beválási, hatékonysági vizsgálathoz. Erősíti a demokráciát, hiánya esetén gyengíti a visszacsatolást.

43. Katasztrófavédelmi tervezés taktikájaválasz a helyzetre, annak bekövetkezése előtt Nem katasztrófa történik, hanem egy konkrét esemény. Bonyolult, komplex helyzet. A bekövetkezhető események gyors sorozata. Személyek, intézmények érdekei. Rövid és hosszútávú hatások. Nemzetközi hatások.

44. Tervezési elvárások • Naprakészség, folyamatosság • Keretjelleg, rugalmasság • Bizalmi állapot, partnerség • Jóváhagyás • Tudáson alapul • Megismertetés, gyakorlat Semmi sem magától értetődő!

45. Rögtönzés Olyan szükségállapotú válságkezelés, melynek megszervezése az esemény folyamán zajlik. Vagyis válasz az eseményekre, annak bekövetkezése idején. Olyan felelősségek és teljesítési lehetőségek, amelyeket a helyszínen lehet vagy kell kidolgozni, alkalmazni.

46. Stratégiák, tervek Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia Nemzeti Biztonsági Stratégia Környezetvédelmi Stratégia Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia Külső, belső védelmi tervek (SEVESO) Havária és tűzvédelmi tervek

47. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Nemzetközi együttműködés

48. A nemzetközi együttműködés alapjai • Szervezeti tagságból adódó kötelezettségek, jogok • Nemzetközi szerződések • Két-, többoldalú és regionális megállapodások, szakosított szervezetek, NGO-k • Katasztrófavédelmi nemzetközi segélynyújtás

49. Európai Unió Polgári védelmi, polgári biztonsági fogalomkörben értelmezik. Kötődik a környezetvédelmi politikához. Alapvetően tagállami hatáskör. Maastrichti Szerződés – közösségi politikai státusz Lisszaboni Szerződés az EU a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság térsége. - Szolidaritási klauza: 188 R. cikk - a polgári védelem, mint alapjog: 176 C. cikk (tagállami ösztönzés az együttműködésre, a megelőzésre, felkészülésre és a védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítására) - döntéshozatali módosítás: minőségi többség Stratégiai Trió Program

50. Európai UnióKözösségi Polgári Védelmi Mechanizmus 2001. október 23., EU Tanácsi határozat - pv segítségnyújtási együttműködés érdekében. Célja: segítse biztosítani az emberek, a környezte és az anyagi javak hatékonyabb védelmét súlyos katasztrófák esetén, Közösségen belül vagy kívül