Organikus és szimptómás mentális- és viselkedészavarok (F00-F09)

1. Organikus és szimptómás mentális- és viselkedészavarok (F00-F09) Összeállította: Pék Győző

2. Organikus és szimptómás mentális és viselkedészavar: Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) strukturális vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy elsősorban pszichopatológiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a szindróma részeként jelentkező pszichés zavar a fő kezelési feladat.

3. okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést, vagy más inzultust tételezünk fel • A diszfunkció lehet elsődleges (organikus), amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül a kp. idegrendszert érintette, vagy • másodlagos (szimptómás) , amikor az agy egyike a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Pl. az alkohol vagy drog által okozott kp-i idegrendszeri zavarok ebbe a csoportba tartoznak.

4. Közös alapvető jellemzőjük: kognitív funkciók károsodása dominál (emlékezés, tanulás, intellektuális funkciók, tudat, figyelem), vagy a másik csoport esetében a legnyilvánvalóbb a percepció (hallucinációk), gondolkodás (téveseszmék), a hangulat, az egész személyiség zavara, de a kognitív funkciók tudat működése megtartott.

5. BNO-10 alapján Az organikus : a szindróma egy tőle függetlenül diagnosztizált cerebrális vagy szisztémás betegséghez, zavarhoz köthető

6. BNO-10 alapján szimptómás: organikus mentális zavarok amelyekben a központi idegrendszer érintettsége másodlagos következménye egy szisztémás központi idegrendszeren kívüli betegségnek, zavarnak. (az alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta mentális zavarok külön fejezetben szerepelnek: F10-19)

7. 1. F00-F03 Demencia F00: Demencia Alzheimer betegségben (lehet korai kezdetű /65 év előtti/, késői kezdetű, atípusos) F01: Vascularisdemencia (=multi-infarctusosdemencia) F02: Demencia egyéb és máshová osztályozott betegségekben (pl. Pick-betegségben, Creutzfeldt-Jakob betegségben, Huntington-betegségben, Parkinson-kórban, HIV-megbetegedésben) K.m.n. 1 demencia (pl. demencia többszörös etiológiával)

8. 2. F04 Organikus amnéziás szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott 3. F05 Delírium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott

9. 4. F06 Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás vagy testi megbetegedés okozott F06.0 Organikus hallucinózis

10. F06.0 Organikus hallucinózis F06.1 Organikus katatonia F06.2 Organikus paranoid (téveszmés) /szkizofrénia-szerű/ zavar F06.3 Organikus hangulat- (affektív) zavarok F06.4 Organikus szorongászavar F06.5 Organikus disszociatív zavar

11. F06.0 Organikus hallucinózis - F06.6 Organikus emocionális labilitás (asthenia) - F06.7 Enyhe kognitív zavar (vannak biz. kogn. tünetek, de demencia vagy delírium nem áll fenn) - F06.8 Egyéb agykárosodás / diszfunkció / szervi betegség okozta meghatározott mentális zavar (pl. epilepsziás pszichózis) - F06.9 K.m.n. agykárosodás / diszfunkció / szervi megbetegedés okozta mentális zavar (pl. szexuális diszfunkció vagy insomnia / hypersomnia az általános egészségi állapot miatt)

12. 5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok F07.0 Organikus személyiségzavar (organikus pszeudopszichopátia, organikuspszeudoretardált személyiség, frontális lebeny szindróma, limbikus epilepsziás személyiségzavar, stb.) F07.1 Postencephalitises szindróma (vírusos vagy bakteriális encephalitisből való felépülés után észlelhető, nem specifikus, változatos viselkedésmódosulás, ami reverzibilis)

13. 5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok F07.2 Postcommotiós szindróma (fejtraumát követő változatos tünetegyüttes, mint pl. szédülés, fáradtság, irritabilitás, koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség, emlékezetzavar, alvászavar, emocionális labilitás, csökkent stressztűrő képesség, csökkent alkoholtolerancia.) F07.8 Egyéb,IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta meghatározott személyiség- és viselkedészavar (pl. jobb agyfélteke org. sérüléséhez köthető affektív zavar)

14. 5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok F07.9 K.m.n., IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta nem meghatározott személyiség- és viselkedészavar (pl. organikus pszichoszindróma) PL.: Kognitív zavar (olyan kognitív diszfunkció, ami feltételezhetően az általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásának következménye, de nem felel meg egyik előző, specifikus kategóriának sem) -Alvásizavar (ami az általános egészségi állapot közvetlen élettani következménye) )

15. 1. F00-F03 DEMENCIA szindróma, melyet a K.I. általában krónikus és progrediálótermészetű betegsége okoz A magasabb agykérgi funkciókzavara A tudat nem homályosodik el A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, a szociális viselkedés és a motiváció károsodása

16. A tünetek általában nem egyidőben jelennek meg, s demenciatípusától függően is változhatnak, pl. a 'kortikálisdemenciák' esetén az afázia, apraxia, agnóziaa kifejezettebb 'szubkortikálisdemenciák' esetén inkább a pszichomotoros retardáció

17. Epidemiológia: 65 éves kor felett gyakori (a lakosság 10%-a érintett), de korábban is kialakulhat. Nőknél az Alzheimer-demencia, férfiaknála vascularis típusú (MID) demenciaa gyakoribb. A demenciák60-70%-a Alzheimer-demencia, 20%-a cerebrovascularis betegségben előforduló demencia (multi-infarktusos demencia = MID, vagy más néven vaszkulárisdemencia). Demencia előfordulhat még olyan fizikális állapotokban, amelyek érintik a központi idegrendszert (Parkinson betegség, Huntington betegség, agydaganat, HIV infekció, hipotireózis, stb.).

18. “demencia szindróma” dg.-ikritériumai A) Többszörös kognitív deficit kifejlődése, amit jellemez az alábbi kettő: - memóriakárosodás (új dolgok megtanulásának (RTM) vagy korábban megtanult információk visszahívásának (HTM) csökkent képessége)

19. “demencia szindróma” dg.-i kritériumai min. 1az alábbi kognitív zavarok közül: afázia (beszédzavar) apraxia(az intakt motoros funkciók ellenére a motoros tevékenységek kivitelezésének károsodása) agnózia(az intakt szenzoros funkciók ellenére tárgyak felismerésének vagy azonosításának zavara) zavar a végrehajtó funkciókban (tervezés, szervezés, következtetés, absztrakt műveletek)

20. “demencia szindróma” dg.-i kritériumai B) Az előbbi kognitív deficitek mindegyike a szociális vagy foglalkozási működésben jelentős károsodást okoz és az adaptív működés korábbi szintjének jelentős hanyatlásában nyilvánul meg C) A lefolyást folyamatos kognitív hanyatlás jellemzi. D) A deficit nem kizárólag delírium folyamán fordul elő.

21. “demencia szindróma” dg.-i kritériumai E) A zavar nem magyarázható jobban más pszichiátriai zavarral (pl. depresszió, szkizofrénia). >>>>> konkrét kórképhez tartozó kritériumok, amelyek a demencia eredetére vonatkoznak (’Alzheimer típusú demencia’, ’vaszkulárisdemencia’, ’demencia egyéb általános egészségi állapot miatt’, ’pszichoaktív szer okozta tartós demencia’, stb. esetében más és más kritériumok)

22. A demenciapszichopatológiai jellemzői kognitív funkciók hanyatlása : Rövidtávú memória zavara A beteg kezdetben megéli, ezért másodlagosan depresszió, szorongás alakulhat ki Ha a beteg hosszú ideje fennálló memóriazavarra panaszkodik akkor kevéssé valószínű a demencia(inkább depresszió lehetséges), mivel a demens beteg idővel elveszíti a memóriazavarról való tudását.

23. Rövidtávú memória zavara Vizsgálata, pl.: számismétlés (MAWI III. részpróba), szavak megjegyzése ReyAuditoros Verbális Tanulás Teszt (Rey-AVLT), vizuális memória /és rekonstrukció/ zavara (Benton-teszt), összefüggő szövegre való emlékezés,

24. A demenciapszichopatológiai jellemzői Hosszútávúmemória zavara Jobban megtartott lehet, de ez is sérül demenciában a régmúlt eseményeire való emlékezés is hiányos, részletekben szegényes, sérül az élmények időrendisége. A beteg gyakran konfabulációval ellensúlyozza a memóriahiányt.

25. Vizsgálata: Neuropszichológiaiexplorációban sok minden kiderül, de gyakran le kell ellenőrizni a válaszok helytállóságát! Pl.:Személyes adatokra való rákérdezés (mindezek ellenőrzése szükséges kórrajzból, heteroanamnézisből, stb.): - Mikor és hol született? - Mikor házasodott? Hány évesen házasodott? - Mikor volt utoljára kórházban? - Mikor születtek gyermekei? • Mi a neve annak az iskolának, ahova járt? - Hány munkahelye volt? stb.

26. Aktuális személyes eseményekre való rákérdezés Mikor került be a kórházba /mikor fordult orvoshoz? • Hogy hívják a kezelőorvosát? • Milyen vizsgálatok történtek a közelmúltban? • Mi találkoztunk-e már? Mikor? Mit csináltunk a múlt alkalommal? - A mai találkozás alkalmával milyen vizsgálatokat végeztünk? stb.

27. Általános eseményekre való rákérdezés: Történt-e valamilyen fontos esemény mostanában a világban? • Ki a miniszterelnökünk? • Ki az Egyesült Államok elnöke? - Mikor volt a II. világháború? stb.)

28. A demenciapszichopatológiai jellemzői Afázia: a beszéd, a nyelv zavarai a KIR folyamatainak károsodása/agyi sérülés esetén. Két fő területe: beszédképzés és beszédmegértés Apraxia: az élet során megtanult mozgások, összefüggő cselekvéssorok végrehajtásának zavarai, melyek a KIR károsodásával függnek össze (járás, öltözködés), szenzomotoros koordináció (tárgyelérő mozgás )

29. A demenciapszichopatológiai jellemzői Agnózia: ép érzékelés mellett képtelenség az érzékszervi benyomások jelentésének felismerésére (a percepció a felismerés szintjén károsodik) a KIR károsodása következtében.. Vizsg: (vizuális agnózia): tárgyak felismerése, hiányos képek felismerése, egymásra rajzolt ábrák felismerése, szokatlan perspektívájú képek felismerése, stb.; (Akusztikus agnózia): zörejek felismerése, stb.; (Taktilis agnózia): bőrre rajzolt számok, betűk felismerése, stb.

30. A demenciapszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara a tervezés és stratégiaalkalmazás sérül: a viselkedés elemeinek és a részfeladatok megtervezése nehézkessé válik, bonyolultabb feladatokban nem alkalmaz stratégiát, inkább próba-szerencse módon próbálkozik (MAWI mozaik-próba nehezebb feladatai, Rey-komplex-ábra másolása)

31. A demenciapszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara céltudatos aktivitás/cselekvés zavara: nem várja meg az instrukció végét, azonnal belevág a feladat végrehajtásába, abbahagyja a feladatvégzést, mert lényegtelen inger eltereli a figyelmét, robbanékonyság, türelmetlenség

32. A demenciapszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara csökken az önellenőrzés (a feladat befejezése után nem ellenőrzi le a megoldást) csökken az önkorrekció (az észlelt hiba nem érdekli, nem javítja ki) csökken az általános produktivitás szintje: a válaszadás meglassul bármely tesztben és csökken a válasz mennyisége (jó tempóban hozzákezd, de hamar kifogy) (MAWI időhatáros feladatai)

33. A demenciapszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara csökken a mentális rugalmasság: nehezen vált szempontot, új helyzetekhez nehezen alkalmazkodik, perszeverációk jelennek meg (Benton-teszt, írásban betűk /pl. m betű/ egyes részeit a kelleténél többször produkálja)

34. Differenciáldiagnózis: A demenciát el kell különíteni a korfüggő feledékenységtől is (“ageassociatedmemoryimpairment”, AAMI, Crook és mtsai, 1986.) ↓↓↓↓ 50 év feletti személyeknél olyan enyhe emlékezetcsökkenés, ami tesztekkel kimutatható; főleg a mindennapi élethelyzetekben okoz gondot; a globális intellektus megtartott; a hátterében nyilvánvaló KIR-i kórok nem mutatható ki.

35. Differenciáldiagnózis: ügyelni kell a téves (pozitív) eredmények elkerülésére, mivel a motiváció bármilyen hiánya, illetve a motoros meglassulás (pl. depresszióban, pszichotikus állapotban) vagy a súlyos, krónikus szorongás is okozhat alacsonyabb szintű kognitív teljesítményt anélkül, hogy demencia fennállna.

36. Differenciáldiagnózis: a depresszió előidézhet demenciára jellemző tüneteket: “depressziós pszeudodemencia” Az esetek 10%-ában a gondolkodászavar kifejezett, jelentős mértékű meglassulás és tartalmi elszegényedés észlelhető, a kognitív rugalmasság csökken. -A betegek 50–75%-a koncentrációzavarról és feledékenységről számol be, az emlékanyag nehezen hívható elő. A memória szelektív – csak a kellemetlen eseményekre emlékszik vissza, arra, amikor rosszkedvű, sikertelen, szerencsétlen volt.

37. Differenciáldiagnózis:“depressziós pszeudodemencia ” meglassul a felfogás (főleg az érdektelenség, illetve a koncentrációzavar következtében, és amiatt, hogy a figyelem mozgékonysága csökken, lassan terelődik.) a pszichomotoros tempó meglassul (anergia, fáradékonyság, alvászavar, iniciatívahiány miatt)

38. A depresszió és demenciaelkülönítése (Wells nyomán, 1979): A beteg kórtörténete: Pszeudodemenciaesetében gyakoribbak a korábbi depressziós epizódok. Depresszióesetében kiváltó tényezők, főleg veszteségélmények gyakran azonosíthatók, esetleg halmozottan is. A kórlefolyás alapján: A gyors hirtelen és a néhány hét alatt bekövetkező progresszió inkább pszeudodemenciára, a lassú inkább demenciára utal.

39. A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):A klinikai kép jellegzetességei Depressziós pszeudodemencia Demencia rövidebb ideig és enyhébb mértékben állnak fenn szubjektív panaszok kifejezettebb a rövidtávú memória zavara. a beteg tartósan, sokat és részletesen panaszkodik teljesítményhanyatlásra, panaszait eltúlozza rövid- és a hosszútávú memória zavara közel azonos emlékezet hiányosságai speciális időszakra és eseményekre

40. A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):A klinikai kép jellegzetességei Depressziós pszeudodemencia Demencia kevésbé élik meg a depresszió vegetatív tüneteit gyakran reagálnak a stresszre szomatizációval, hipochondriával

41. A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):Vizsgálati helyzethez való viszonyulás Depressziós pszeudodemencia Demencia kitartóan próbálkozik kritikátlanul is és hibákkal, de válaszol. kevés erőfeszítést tesz még egyszerűbb problémák megoldásánál is "nem tudom",

42. Alzheimer demencia 40-60 éves kor között szokott kezdődni, de ifjúkori ill. szenilis formája is ismert. Nőknél gyakoribb az előfordulása. Kezdetben: Memóriazavar jelentkezik, a betegségbelátás hamar elvész. Pszichomotoros nyugtalanság, zavartság lehetséges, depresszió, pszichotikus tünetek előfordulnak, de ritkán, A spontaneitás csökkent. Második szakasz: Intellektuális leépülés rohamossá válik, neurológiai góctünetek jelentkeznek, főleg a parietális lebeny károsodását jelző tünetek gyakoriak: diszfázia, apraxia, számolási nehézség, jobb-bal oldal tévesztése, ujjagnózia, stb. Floriddoxazmák, gyerekes konfabuláció, parkinzonoid tünetek. Harmadik, terminális szakasz: A beteg vegetatív lény szintjére épül le, ágyhoz kötött, vizeletét, székletét tartani képtelen. Súlyos neurológiai kiesés tünetei vannak, epilepsziás rohamok. A betegséglefolyás gyors, a halál 2-5 éven belül bekövetkezik.

43. Alzheimer demencia Diagnosztikai kritériumok (BNO-10): Alzheimer kór a KIR primérdegeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan/fokozatosan fejlődik ki (ez lesz a kognitív hanyatlás). Az Alzheimer típusú demenciairreverzibilis

44. Alzheimer demencia AD korai kezdettel: 65 éves kor előtt, gyors lefolyás, magasabb kortikális funkciók többszörös zavara, aphasia, apraxia, alexia, agraphia. - AD késői kezdettel: 65 éves kor után, lassú progressziójú, legjellegzetesebb tünete az emlékezészavar. - AD atipusos vagy kevert: A kevert AD és VD is itt kell kódolni. Ez a demenciák 10%-ában fordul elő. A funkcionális jellegű képalkotó eljárások aktuális differenciáló értéke ebben a csoportban kiemelkedő.

45. Vaszkulárisdemenciák Többé-kevésbé hirtelen kialakuló kognitív működészavar, lépcsőzetes lefolyás, neurológiai vizsgálatnál definitív hosszúpálya-károsodási tünet lehet jellegzetes

46. BNO-10: A vascularisdemenciát az anamnézis, a klinikai tünetek és a lefolyás különbözteti meg az Alzheimer-kórtól. Tipikus esetben átmeneti keringészavarok észlelhetők (TIA), melyek rövid időre tudatzavart, átmeneti paresist vagy látótérkiesést okoznak. A demenciaaTIA után alakul ki, ritkábban egy nagy infarktust követően. Az emlékezetzavar és gondolkodászavar ezt követően nyilvánvalóvá válik. A demenciaaKIR-t ért infarktusok következménye melyeket vascularis betegség okozott, így pl. hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatívak.

47. Vaszkulárisdemencia Vascularisdemenciaakut kezdettel: Cerebro-vascularis trombózisok, vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló demencia. - Multi-infarktusos demencia: Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák

48. Vaszkulárisdemencia Subcorticalisvascularisdemencia: Az anamnézisben hipertónia és mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók szerepelhetnek, melyeket klinikai vizsgálattal és CT-vel lehet igazolni. A klinikai kép nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló demenciához, de a cortex megkímélt. A klinikai képre 55-75 éves kori kezdet, súlyos magas vérnyomásra vonatkozó kórelőzmény, demenciakilakulása és akut vagy szubakut módon kialakult, változatos, súlyos intenzitású piramispálya sérülésjelek észlelhetők. Kevert, subcorticalis és corticalisvascularisdemencia

49. Primérdegeneratívdemenciák Ebben a csoportban a figyelem a frontális lebenyi demeciákfelé fordult. Amíg az Alzheimer kór kezdeti szakaszában az emlékezethanyatlás a fő tünet, addig ebben a csoportban a személyiségváltozás Demencia Pick-betegségben Az első esetet Pick írta le 1892-ben. Szövettani szempontból alapvető jellegzetessége a ballonszerű sejtek jelentkezése, a frontális és/vagy temporális lebenyekre korlátozódó atrófia képe jellegzetes, Alzheimer –kórban észlelttől eltérő. EEG kóros eltérést kóros eltérést még előrehaladott stádiumban sem mutat. Lefolyás lassúbb, a betegségkezdet 50-60 év között van

50. Pick betegség Korai szakasz: frontális lebeny károsodásakor megszokott tünetek: hangulati fekvés eufórikus, szociális-morális-etikai viselkedésnívó csökken, csökken a késztetés, betegségbelátás hiányzik, a beteg személyi kapcsolatai beszűkülnek. A memória és az intellektus a kezdeti szakaszban megtartott. Második szakasz: Memória és intellektusdeficit egyre kifejezettebb, beszéd dezintegrációja jelentkezik. Végső szakasz: Intelligencia teljes leépülése, a személyiség súlyos dezorganizációja