Különbözőség? Sokféleség! (avagy esélyegyenlőség és inklúzió a közigazgatásban) dr. Kaszás Klaudia

1. Különbözőség? Sokféleség! (avagy esélyegyenlőség és inklúzió a közigazgatásban) dr. Kaszás Klaudia Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2. „Az egyenlöség az igazságossággal kezdödik.” /Victor Hugo/

3. Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! I. A két kifejezést gyakran szinonimaként használják, pedig nem azok! ►Egyenlő bánásmód: az ember azon joga, hogy úgy bánjanak vele, ugyanazon szabályok szerint, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő emberrel. Eszközök: kötelezés, tiltás, ellenőrzés. ►Alapja: nemzetközi jog, EU joga, magyar Alkotmány és alacsonyabb rendű jogszabályok. ►Megszegése: diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) és egyéb, ehhez kapcsolódó magatartásformák (ld. Ebktv.)

4. Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! II. ► Probléma: az egyenlő bánásmód csak formai egyenlőséget teremt, valójában az egyenlőtlenségek felszámolásához nem elegendő. ► Esélyegyenlőség: Ténylegesen azonos esély a jogok gyakorlására, a lehetőségekhez való hozzáférésre. Azon jogi és nem jogi eszközök összessége, amelyek célja, hogy mindenki azonos eséllyel érvényesülhessen az élet különféle területein, csökkentik, illetve megszüntetik a hátrányokat. Konkrét kötelezések és tiltások előírva nincsenek, csupán lehetőségek. ► Az esélyegyenlőség elérésének eszközei általában: pozitív intézkedések → megerősítő intézkedések, ésszerű alkalmazkodás

5. Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! III. ►Egyenlő bánásmód: azonos elbánás ► Esélyegyenlőség: eltérő elbánás, a hátrányok, esélyegyenlőtlenségek leküzdése érdekében Az egyenlő bánásmód valójában az esélyegyenlőség elérésének egy jogilag garantált eszköze. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.

6. A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi tervek I. ►Jogszabályi alapok: Munka Törvénykönyve, Ebktv. ►Egyeseknek kötelezettség, másoknak lehetőség ►Tartalma: helyzetelemzés, célok, eszközök ►Foglalkoztatási helyzet elemei elsősorban: bér, munkakörülmények, szakmai előmenetel, képzés, gyermekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények ►Fő célcsoportok: nők, 40 évnél idősebbek, romák, fogyatékkal élők, két vagy több, 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók

7. A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi tervek II. ►Kötelező tartalmi elemei: • intézkedések az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtése érdekében • eljárási rend hátrányos megkülönböztetés esetére ►Elkészítésének elmulasztása: alapot ad az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti eljárásra, szankcionálásra ►Probléma: minőségét, tartalmát illetően semmilyen vizsgálat nincs jogszabályban előírva, így gyakoriak az érdemi eredmény elérésére alkalmatlan, alacsony szakmai-tartalmi színvonalú esélyegyenlőségi tervek

8. A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi referensek ►Az állam- és közigazgatási szerveknél tipikus (jó) gyakorlat esélyegyenlőségi referens kinevezése. ► Feladatai különösen: • az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, beszámoló készítése • az esélyegyenlőségi terv elkészítése a következő időszakra, egyeztetése a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel; az egyeztetett tervezet benyújtása • az éves esélyegyenlőségi ütemterv kidolgozása • felmérés készítése a munkakörülményekről és a munkafeltételekről, javaslat készítése azok javítására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre • a vezetőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása az emberi méltóság tiszteletben tartása tekintetében

9. A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi programok ►Elkészítésének kötelezettségét az Ebktv. írja elő a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára – támogatások igénybevételének feltétele ►Időtartama: 5 év (megvalósulás áttekintése 2 évente → szükség esetén átdolgozás) ►Tartalmi elemei: helyzetelemzés, program/intézkedési terv ►Esélyegyenlőségi szakértő: részt vesz a program elkészítésében, áttekintésében, felülvizsgálatában, véleményt ad hozzá (tevékenységét nyilvántartásba vételhez és engedélyhez kötötten végzi)

10. Esélyegyenlőtlenség a közszférában - Nők ►Az esélyegyenlőtlenség főként a foglalkoztatotti oldalon jelenik meg. ►Nők aránya a közszférában: 65% ►Átlagos bruttó jövedelem: 189.719 Ft, ez a férfiak jövedelmének (217.794 Ft) 95%-a ►Költségvetési intézmények vezetői közt a nők aránya 70%, kereseti hátrányuk 23% a férfiakhoz képest → oka: a vezetett szervezet mérete, jellege, feladatköre ► Minisztériumi vezetők (helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek) körében a nők aránya átlagosan kb. 37% → tendencia: minél magasabb a vezetői szint, annál alacsonyabb a női reprezentáció ►Horizontális szegregáció: még mindig tipikus a nők hagyományosan „nőies” területen (egészségügy, kultúra, oktatás) történő elhelyezkedése, vezetővé válási esélyeik is itt a legnagyobbak ►„Üvegplafon”, „ragadós padló” – a női foglalkoztatási esélyegyenlőtlenség tipikus jelenségei

11. Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők I. ► Hátrányos megkülönböztetésük megjelenik mind a foglalkoztatotti, mind az ügyféli oldalon ► Érzékszervi, mozgásszervi, vagy értelmi képességeikben, kommunikációjukban korlátozottak, vagy ezek hiánya áll fenn ► A közigazgatási szervek csaknem felében foglalkoztatnak fogyatékossággal élő személyt → telefonközpontban, telefonos ügyfélszolgálaton, esetenként ügyintézőként ► Akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon → a közhasználatú építmények hozzáférhetősége nem megfelelő szintű ► Mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők speciális jogaira ► Közigazgatási munkavállalók vélekedései a fogyatékossággal kapcsolatban: • A fogyatékkal élők főként szociális ügyben keresik fel a közigazgatási szerveket (28%).

12. Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők II. • Ritkán intéztetik mással a hivatali ügyeiket, többnyire maguk járnak el. • Akadálymentesítés alatt legtöbben (69%) fizikai akadálymentesítést értenek, teljes hozzáférhetőséget csak kevesen. • A teljes körű hozzáférhetőséget tartják legtöbben (46%) kívánatosnak, valamint a kizárólag közintézményeken végrehajtott akadálymentesítést (42%). ► A személyes segítségnyújtás a tipikus (30%). ► A közigazgatási szervek 78%-a egyáltalán nem készítette fel dolgozóit a fogyatékkal élők ügyfélkezelésére.

13. Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák I. ►A negatív előítéletekkel leginkább sújtott kisebbségi csoport. ► Kb. 600.000 fő él Magyarországon, legszélesebb csoportjukat a romungrók adják (87%).

14. Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák II. ► A szegénység sokszorosa az átlagosnak körükben: a háztartások kb. 60%-a a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik. ► Legfőbb problémáik: munkaerő-piaci hátrányok, területi hátrányok, alacsony iskolai végzettség, társadalmi kirekesztettség. ►A velük szemben megnyilvánuló leggyakoribb esélyegyenlőségi gyökerű problémák a közigazgatásban: • „maladministration” • jogérvényesítési anomáliák – az írástudatlanság szerepe

15. Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák III. • a segélyezési rendszer „nevelő-büntető” eszközzé alakítása • indokolatlan gyermekvédelmi intézkedések • visszaélések a közmunkaszervezésnél ► Jellemzően a lakhatás, oktatás, szociális igazgatás területén találkoznak a közigazgatás diszkriminatív mechanizmusaival, az esélyegyenlőség hiányával.

16. Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség I. ►A diverzitás-szemlélet túlmutat a jogszabályi előírások teljesítésén - tudatos elv, program ► Lényege az emberek (dolgozók, ügyfelek) közötti különbségek felismerése, megbecsülése és figyelembe vétele

17. Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség II. ► Az emberi erőforrás-menedzsment eszköze: a lakosság minden szegmenséből össze kell gyűjteni a legmegfelelőbb embereket → az eltérő sajátosságok eltérő erősségeket hordoznak ► Tiszteleten alapuló elbánás az ügyfelekkel ► Új szervezeti-működési kultúra kialakítása ► Diversity pályázati felhívás az ILO keretében (2007) → 32 pályázat érkezett (pl. Shell Hungary Zrt., Magyar Posta Zrt., Electrolux Lehel Zrt.) ► Az EFQM (European Foundation for Quality Management) kiválóság-modelljét felhasználó Diversity Driver → angol szervezetfejlesztési eszköz, melyet már több európai országban is sikerrel használnak (Mo.-on pilot-jelleggel, pl. Erzsébetvárosi Önkormányzat)

18. Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség III.

19. Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség IV. ► A Diversity Driver-folyamat elemei: • Helyzetmeghatározás • Állapotfelmérés • Prioritások kijelölése • Végrehajtás ► Közigazgatási Minőségügyi Program (pénzügyi forrás: ÁROP) → minőségi működés melletti elkötelezettség, ügyfelek, állampolgárok elégedettsége, szervezeti folyamatok fejlesztése, információáramlás és tudásmegosztás, fenntarthatóság (képzések, workshopok) → Közigazgatási Minőségi Díj, belső szervezeti elismerési rendszerek

20. Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Inklúzió-szemlélet ► Miben más az inklúzió és az integráció? – Az inklúzió a befogadó közegre koncentrál, nem a „beillesztendőkre” ► Az inklúzió főbb alapelvei: • Mindenkit el kell ismerni, sajátosságaival együtt • Szemléletváltás a befogadó közegben • A különbség nem probléma, hanem segítő, kapacitásnövelő tényező • Interakció, kooperáció, kommunikáció • Speciális sajátosságok figyelembe vétele ►Minőségfejlesztési program (inklúziós index) – hozzákapcsolható más minőségfejlesztési programokhoz is ► Az integráció-szemlélet egybecseng a diverzitás-szemlélettel

21. Köszönöm a figyelmet! klaudia.kaszas@kim.gov.hu 1/795-6190