Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Borsod-Torna-Gömör Egyesület

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Borsod-Torna-Gömör Egyesület A térség, mely élni akar! - Sokszínű értékeinkre épülő új fejlődési pálya megalapozása Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Borsod-Torna-Gömör Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Borsod-Torna-Gömör Egyesület területe 78 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 59,546 fő, a városokban élő lakosok száma 4,349 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 18 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 9 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 50 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 15 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Borsod-Torna-Gömör Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 59,546 Szendrő 4,349 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 78 Múcsony 3,440 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Sajóbábony 3,107 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 69 Rudabánya 2,955 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 22 5 Fő fejlesztési prioritások száma 18 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 29 30 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 1 50 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Borsod-Torna-Gömör Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,664,400 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 2,664,400 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 8 • 1,909,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 9 • 1,816,644 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 1,594,580 • Leader közösségi fejlesztés • 7 • 494,400 • Leader vállalkozás fejlesztés • 8 • 1,128,569 • Leader képzés • 2 • 58,000 • Leader rendezvény • 4 • 39,579 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 50,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 20,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Borsod-Torna-Gömör Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • 1. Elnéptelenedés és népességcsere, fiatalok elvándorlása, • 2. Alacsony iskolai végzettség, szakemberhiány • 3. Közlekedési és információs elszigeteltség • 4. Gyenge partnerségi alapok • 5. Saját források hiánya, szűk belső piac • 6. Életképes gazdasági szereplők hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége • 7. Nem megfelelő termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték • 8. Alacsony jövedelmek • 9. Inaktívak és munkanélküliek magas száma, aránya • 10. Szolgáltatások leépülése • 11. Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülő szegénység • 12. Népességcsoportok közötti konfliktusok, térségi szegregáció • 13. Környezeti erőforrások felélése • 1. Változatos, értékes táj és élővilág • 2. Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi helyszín • 3. Magas erdősültség, vadban gazdag erdőségek • 4. Állattenyésztés kedvező környezeti adottságai • 5. Bioenergia-termeléshez kedvező környezeti adottságok • 6. Megőrzött, változatos kulturális örökség • 7. Szabad, részben barnamezős vállalkozási területek • 8. Hasznosítható, olcsó ingatlanok • 9. Fejlődőképes új kezdeményezések, tapasztalt civil szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Borsod-Torna-Gömör Egyesület – A stratégia alapvető célja A helyi adottságokra, a legszélesebb térségi és határ menti együttműködésekre alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában működő helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával; a települések megújulásán keresztül az életkörülmények javításával; a térségben élők és további letelepedők munkajövedelemből való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által nyújtott komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása. Céljainkat a sokszínűségben rejlő lehetőségeink kiaknázásával, a helyi közösségek mobilizálásával, országos viszonylatban is páratlan környezeti adottságaink megőrzésével, a regionális munkamegosztásba való bekapcsolódásunkkal és térségi érdekérvényesítő képességünk növelésével kívánjuk elérni. Mindezekkel megtesszük az első lépéseket a térségnek egy új, a 21. század követelményeinek megfelelő fejlődési pályára állításához, az elmaradottság ördögi köreiből való kitöréshez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az akciócsoport működési területe a Bódva és a Sajó folyók völgyére, az Aggteleki- karsztra, a Borsodi-dombságra, a Rudabányai-hegységre, valamint a Cserehátra terjed ki. A térség az Edelényi, a Kazincbarcikai és a Miskolci kistérségekhez kapcsolódó 77 települést foglalja magába, amelyek mintegy 1000 km2-en 59 ezer állandó lakossal alkotják a program által érintett földrajzi területet. A területhez négy város kapcsolódik szorosan: Edelény (10,8 ezer fő), Kazincbarcika (32 ezer fő), Sajószentpéter (12,7 ezer fő) és Szendrő (4,3 ezer fő). A térség szélsőségesen aprófalvas jellegű. A települések közel fele 500 fősnél, kétharmada 1000 fősnél kisebb népességszámú. A térség hazánk legelmaradottabb régióinak egyike. A hátrányos helyzet a munkanélküliség kirívóan magas arányában, a népesség elöregedésében, az alacsony iskolai végzettségben, a képzett fiatalok elvándorlásában, a roma népesség 22%-os átlagos – ezen belül egyes településeken 50%-ot meghaladó – arányában, a gazdaság alacsony teljesítő képességében és az életkörülmények más térségekhez viszonyítva jelentős elmaradásában nyilvánul meg. A jellemzően dombvidéki arculatú táj erős kettősséget mutat. Az emberi tevékenység révén megbontott, roncsolt, néhol erdőfoltokkal tarkított tájak, melyeken a nagyüzemi bányászat s a hozzá kapcsolódó létesítmények komoly sebeket ejtettek, éppúgy megtalálhatók itt, mint – éppen a korábbi iparosítási hullámokból való kimaradásnak köszönhetően – a máshol már eltűnt természeti és kulturális értékeket megőrző településcsoportok. Fő erősség a természeti és kulturális sokszínűség, valamint a határ menti fekvés, melyek kellő odafigyeléssel, gondossággal fontos vonzerővé válhatnak úgy a turisták, mint a lakosok és vállalkozások számára. A környék természeti értékét az ember környezetalakító tevékenysége mellett – és ellenére – fennmaradt változatosság adja. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az Aggteleki-karszt páratlan barlangvilága 1995 óta a Világörökség része és egyben a térség legnagyobb turisztikai célpontja. A Nemzeti Park területén a természetvédelem szempontjai határozzák meg a gazdálkodást. A hagyományos, legeltető állattartáshoz való visszatérés, a helyi termőhelyi viszonyokat és tradíciókat követő földművelés szorgalmazása, a parlagföldek legeltetése, beerdősítése, a felhagyott bányaterületek, tavak rekultivációja a következő 10-15 év legsürgősebb gazdálkodási teendői közé tartozik. Az építészeti örökségben (Árpádkori templomok, várak, a népi építészet gyöngyszemei, az aprófalvak hagyományos települési szerkezete stb), a magyarok, romák, lengyelek, tótok, római és görögkatolikusok, reformátusok, zsidók egymás mellett élésében kialakult kultúrák változatosságában rejlő gazdagság és a térségben élő alkotók ereje képezi a jövőformálás másik bázisát. A terület országhatár menti fekvése az európai uniós csatlakozás révén – az újraépülő kulturális és gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően – a térség fejlődése szempontjából előnyt jelenthet. Ezzel esély nyílhat az északi rész hagyományos piacainak visszanyerésére. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség 12,6%-a. Számos bioszféra magterület található a területén, földtani-barlangtani értékei igazán jelentősek, 1995 decemberétől felkerültek a Világörökség jegyzékre. Az egész Gömör–Tornai-karsztra értékes flóra és fauna jellemző. Különösen fontos a madárvonulások szempontjából a Rakacai víztározó. A Rudabányán található Őshominida telep világviszonylatban is jelentős, az emberi faj kialakulásának egyik lépcsőfokát bizonyító feltárás A NATURA 2000 által érintett területek a terület nagy részén jelen vannak. A táji környezet a térség belső területeim sokat megőrzött eredeti, ma mind jobban felértékelődő természeti jellemzőiből. Lényegesen jobb helyzetben van, mint a peremein a (nehéz)ipar, a bányászat, a közlekedési tengely-funkció környezetromboló hatásait viselő, sűrűn benépesült folyóvölgyek. A talajok szennyezettségét alapvetően befolyásolja, hogy a műtrágyázás 1976 és 1980 között az országos átlag 60%-át érte el és ez a 90-es évektől radikálisan még tovább csökkent, ami további védelmi stratégia mellett a talajok tisztaságának relatív helyreállását, megújulását eredményezi. A folyóvizek szennyezettségük alapján az ország legtisztább vizeinek minősülnek. A Bódva Miskolc ivóvízellátásában fontos szerepet játszik és az elsőrendűen védett folyóvizek sorába tartozik. Vízminőségét elsősorban ipari eredetű szennyezések veszélyeztetik, így az országhatáron túlról érkező szennyeződések, a BORSODCHEM Rt és a Borsodi Hőerőmű zagytere. Az egres tanyai vadlerakó szennyeződései is veszélyt jelentenek. A szalonnai vízmű legjelentősebb potenciális szennyezőforrásai Alsótelekes és Felsőtelekes községek, az Esztramos mészkőbánya és a felhagyott rudabányai bányagödör. A talajvizek az egész térségben nitrátosak, az egészséges ivóvízellátás már csak a mélyebb fekvésű kutakból vagy karsztforrásokból biztosítható. A karsztvizek minősége természetes tisztaságúnak tekinthető. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Nagy esőzések és hóolvadás idején a nagymértékű felszíni bemosódásokból növekszik az ammónium és egyéb szennyező komponensek aránya. A Rakacai-víztározó vízminőségét a vízgyűjtő területről bemosódó szennyező anyagok és a tó körül kialakult üdülőtelep csatornázatlanságából eredő szennyező hatások határozzák meg. Jellemző a nagyarányú eutrofizáció. A Lázbérci-víztározó vízminősége kiváló, csak horgászat engedélyezett. Az illegális szeméttelepek szennyező hatása a romatelepek közelében a legerősebb. A levegőszennyezettség tekintetében egy viszonylag szennyezettebb sáv különül el. A szlovákiai ipari létesítmények szennyezőanyag kibocsátása következményeként az országhatár menti Sajópüspöki - Szalonna - Tornaszentjakab sáv az országos átlagot meghaladó szennyezettségi értékekkel rendelkezik. A borsodi iparvidékről kisugárzó levegőszennyezettség a Hídvégardó - Irota vonaltól délnyugatra érezhető. A térség legtisztább, biogazdálkodásban, gyógynövénytermesztésben, szanatóriumi programokban hasznosítható levegőjű területének a Viszló, Debréte, Rakaca, Rakacaszend, Irota települések által alkotott körzet bizonyul. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térség településeinek 90 %-a (69 település), lakosainak 82 %-a a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában hátrányos helyzetűként jelenik meg. A terület elmaradottsága megnyilvánul a demográfiai szerkezet torzultságában, a gyenge jövedelemtermelő képességben, az életkörülmények elmaradottságában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottságában, a környezeti erőforrások részben alul, részben túl hasznosítottságában, és mindezek középpontjában a foglalkoztatási problémák koncentrálódásában. Az elmaradottság felsorolt elemei ma már egy ördögi kört alkotnak. Már nem tudható, hogy mi az ok és mi a következmény. A tényezők egymást erősítve egy lefelé szálló spirálban mozgatják a térséget. Ebből kitörni az egyes elemek elszigetelt fejlesztésével nem lehet. Az alapinfrastruktúrában véghezvitt óriási (persze a felzárkózáshoz még mindig nem elégséges) fejlesztések nem tudták a beindítani a felemelkedést. Ehhez a térséget egy új fejlődési pályára kell helyezni. A történelem hosszú évszázadai óta először a térség felértékelődésére esély is adódhat. A koncentrációra épülő modernizációval szemben a posztmodern fejlődésben a természeti és a kulturális értékek húzóerőként jelenhetnek meg. A korábbi fejlődési folyamatokból való kimaradás most előnnyé válhat, amennyiben éppen annak köszönhető a természeti és kulturális örökség más térségekhez képest jobb állapotban való megőrzöttsége. A kérdés csak az, hogy van-e elég ötlet, kreativitás, munkaerő és kitartás ezen értékek feltárásához és hasznosításuk megszervezéséhez. Úgy a felzárkóztatásban, mint új fejlődési pályák megtalálásában sajátos helyzetet termet, hogy a térségben országos viszonylatban is magas a roma népesség aránya. A lakosság 20%-át, egyes településeken 50-80%-át kitevő roma népesség fejlesztési szükségletei elsősorban a munkavállaláshoz, a lakáshelyzet javításához, az egészséges életfeltételek megteremtéséhez, az iskolai végzettség megszerzéséhez, a kulturális és etnikai identitás erősítéséhez és az erősödő diszkrimináció letöréséhez kapcsolódnak. A Borsod-Torna-Gömör helyi közösség stratégia célrendszerét horizontális jelleggel határozza meg a térségben kisebbségként élő csoportok komplex integrációja, valamint a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 12% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 32% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 10% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 29% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.4%, ami 0.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.4% • Változás 2003-hoz képest 0.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az állandó népesség 53%-a aktív korú, munkahellyel azonban alig 50%-uk rendelkezik. Az okok a magas munkanélküliségre és az inaktívak kiugróan magas számára és arányára vezethetők vissza. A rendszerváltást követően gyakran alkalmazott stratégia volt a korai nyugdíjazás, még inkább a megváltozott munkaképességű státuszba való menekülés. Több ezer fő vált csökkent munkaképességűvé és esett ki a munkaerőpiacról. A regisztrált munkanélküliek aránya messze meghaladja az országos, de a megyei átlagot is, és addig, amíg országos szinten javulás, addig a térségben további romlás következett be. A foglalkoztatottak elsősorban a szolgáltatásokban, ezen belül főként a közszolgáltatásban találnak munkát. A gazdasági szerkezetváltás következtében drasztikusan lecsökkent az iparban és a bányászatban dolgozók száma. A közeli centrumokba ingázó dolgozók száma 1990 óta a felére csökkent, de még mindig a foglalkoztatottak fele ingázik. A mostoha természeti adottságok ellenére is viszonylag magas az őstermelők aránya, ez azonban nem jár együtt jelentősebb termékkiáramlással. Sokan váltak vállalkozóvá, de többségük kényszervállalkozás. A regisztrált munkanélküliek között a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek. Hosszabb idő intervallumban tendenciaként figyelhető meg a női munkanélküliek arányának növekedése. A kor szerinti megoszlás 1991. és 2005. között összetételében is változott: az állományon belül nőtt az idősebb - 36-55 éves - korosztályok aránya. A romák körében a munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a roma nők esetében a 80%-ot. A munkalehetőségek általános hiánya, a feketemunka és az érezhető diszkrimináció mellett a problémák megoldását nehezíti az is, hogy ebben a lakossági körben a munkavállalási motivációk rendkívül alacsonyak. A munkavállalási szándékokra jellemző, hogy akik munkát szándékoznak vállalni, azok elsősorban betanított munkási munkakörben, beosztottként szeretnének dolgozni. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A nők körében jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igény. Távolabbi munkahelyre való ingázást a nők nem, a férfiak azonban vállalnának. A helybeni munkahelyek preferenciája magas. A munkavállalás nehézségei között legelső helyen a térségi munkahelyek hiánya, az alacsony bérezés, majd a távolabbi munkahelyekre való beutazás nehézségei említhetők. A nők más településen való munkavállalását akadályozza a gyermekek felügyeletének, esetenként az idős szülő gondozásának megoldatlansága, az utazással töltendő idő hosszúsága. A munkaerőpiac kínálati oldalát tehát kb. 15 ezer munkaképes lakos alkotja, akik közül 2000 fő számára kellene új munkahelyeket létrehozni. A munkáltatói oldalon a vállalkozások gyengesége szab gátat újabb munkahelyek létesítésének. A belső vállalkozások közül 20-25 rendelkezik jelentősebb munkaerő-felszívó képességgel, de bővítést ők sem terveznek. Külső munkáltatók a gyümölcstelepítésekben, kisebb ipari üzemek létrehozásában és a turisztikai adottságok hasznosításában jelentek meg. A munkaerőpiac keresleti oldala gyakorlatilag nem működik. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Sajóbábony székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,378 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • BorsodChem ZRt. • Berente • 2416 Műanyag-alapanyag gyártása • 385 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • KIS cégcsoport • Sajóbábony • 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés • Építőipar • 380 3 • Eurofoam Hungary Kft. • Sajóbábony • 2416 Műanyag-alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 250 4 • Hőtechnika-Észak Kft. • Sajóecseg • 2626 Tűzálló kerámiatermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 80 5 • TEVA • Sajóbábony • 2441 Gyógyszeralapanyag-gyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • BTH Fitting Kft. • Vadna • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • 51 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Lezák Zoltán • Nagybarca • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 8 • Frekvencia 2000 Kft. • Sajóecseg • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 46 9 • Trimetto Kft. • Múcsony • 2753 Könnyűfémöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 43 10 • Den Hartogh Kft. • Múcsony • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A rendszerváltás után és óta a térség jövedelemtermelő, –felhalmozó és tőkevonzó képessége messze elmarad attól, hogy a gazdaság stabil fejlődési pályára állhasson. A megszűnt nagyüzemek nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót hagytak hátra, akik nem tudtak és akartak önálló vállalkozásokat indítani. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan, a helyi lehetőségektől elszakadó szerkezete, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége (infrastruktúra, képzett munkaerő, piacok közelsége) egyaránt a gazdasági fejlődés akadálya. A térségben az 10 ezer lakosra jutó vállalkozások száma a regionális és országos átlagtól lényegesen elmarad. A vállalkozások több mint a fele a szolgáltatásokban tevékenykedik. A térség dombvidéki részein meghatározó a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, néhány mezőgazdasági illetve feldolgozó (fa, textil, hús) vállalkozáson és helyi kereskedőn kívül jóformán más alig található. A mezőgazdaságban jellemző, az ún. törpebirtokok (5 ha alatt) magas, 96%-os, aránya. A területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja, a bérlők vagy a volt termelőszövetkezetek utódszervezetei, vagy egy-egy nagyobb magánvállalkozó. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodók 98%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentősebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után az összefogás gondolatától idegenkednek. Meghatározó mezőgazdasági ágazat lehetne a legelő állatok tartása (húsmarha, juh, kecske), mivel a környezeti adottságok erre kiválóak. Ehhez azonban a piaci háttér mellett hiányoznak az ezzel járó életformát vállaló emberek is. Az utóbbi években növekedett az erdei növények és gyógynövények gyűjtését ill. feldolgozását végzők száma, de hiányzik az őket integráló, kereskedőház jellegű szerveződés. Az iparnak a térség nagy részén nincsenek hagyományai és valljuk be mára esélyei sem. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A térségben egykor művelt bányák bezártak, csupán egy-kettő működik és a térség szomszédságában üzemelő iparvállalatok sem igényelnek több munkaerőt. Az építőipari cégek sora jött létre a rendszerváltást követően. A több mint 200 működő építőipari vállalkozás 2/3-a a városokban koncentrálódik. Mára azok maradtak talpon, akik be tudtak kapcsolódni a nagy infrastrukturális beruházásokba. A kereskedelemre és a szolgáltatási tevékenységekre rányomta bélyegét, hogy a térség lakosságának túlnyomó többsége a rendszerváltást követő éveket az egyre gyorsuló elszegényedés folyamataként élte meg. A nehézségek ellenére gombamód szaporodtak el a vendéglátóipari- és kereskedelmi egységek. Ezek egy részét a kényszer szülte. Az évek multával több csődbe ment, csak néhánynak sikerült kinőnie magát. A turizmus az elmúlt 15 évben lényegesen fejlődött, a térség szálláshely kapacitásai tízszeresére növekedtek. A turisztikai vonzerők és különösen a programok fejlesztése, a szálláshelyek minőségi fejlesztése elmaradt a szálláskapacitások kiépítése mögött. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 19 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 9 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 41 Sporttal kapcsolatos tevékenység 39 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 22 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 18 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 14 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 a. Településszövetségek A rendszerváltás idején, az országban az első között három kistérségi fejlesztő szervezet is megalakult a térségben. Ezek: • Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége • Galyasági Településszövetség • Csereháti Településszövetség Mindhárman az önkormányzati, a civil, és a vállalkozói szektor összefogására vállalkoztak működési területük fellendítése érdekében. Tevékenységük gazdasági, kulturális, szociális és környezetvédelmi elemeket egyaránt tartalmaz. Feladataik ellátásához irodai infrastruktúrával, alkalmazottal rendelkeznek. A többcélú kistérségi tárulások megjelenésével a civil szféra irányába mozdultak el és jelentős részt vállalnak a térségi turizmus szervezésében, valamint a közösségi foglalkoztatásban. A Csereháti Településszövetség kimondottan a közösségi vállalkozások létrehozására és működtetésére fókuszál. b. Roma szervezetek A roma lakosság érdekeinek képviseletére, foglalkoztatási, lakhatási, oktatási problémáik megoldására, illetve a kulturális- etnikai identitás erősítésére több, részint országos szervezetek helyi egységeként, részint helyi kezdeményezésként megalakult roma szervezet alakult. Szolgáltatásaik: munkahelyek, álláshelyek felkutatása, álláskereső klub működtetése, jogsegélyszolgálat, pszichológiai konzultáció és tanácsadás, mentálhigiéniás gondozás, ifjúsági pályaorientációs, személyiség- és készségfejlesztő, reintegrációs csoportok működtetése, életvezetési és rehabilitációs tanácsadás, családi napközi hálózat koordinációja, civil Háló kiépítése a Csereháton, tanodák működtetése, alapítása. c. Térségi ágazati szövetségek A térségi problémák egy-egy szeletével, pl. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 vállalkozásfejlesztés, sport, kulturális élet szervezése foglalkoznak. Közülük 4-en tagjai a kistérségi civil egyeztető fórumoknak. d. Kisebbségi önkormányzatok A térségben cigány, ruszin, lengyel és német kisebbségi önkormányzatok működnek. Aktívan részt vesznek a kulturális élet szervezésében, a népcsoportok érdekképviseletében. e. Helyi, lokálpatrióta egyesületek Több kisebb, egy-egy településre koncentráló sikeres civil szervezet működik a térségben. Szerepük a helyi közösségek fejlesztésében, helyi szükségletek kielégítésében, ill. a lokális identitás megerősítésében van. A térségi szintű fejlesztésben is képesek részt vállalni. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 979 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 60,303 60,025 59,799 59,578 59,324 Éves változás -221 -254 -278 -226 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 979 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 33% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Borsod-Torna-Gömör Helyi Közösség 77 települése 59.300 lakos számára ad otthont. A települések között egy város (Szendrő), és három nagyközség (Múcsony, Rudabánya, Izsófalva) található. A népsűrűség nem éri el a 60 fő/km2-t, amin belül a dombvidéki területek népsűrűsége 40fő/km2 alatti. A népesség számának változására a dombvidéki területek az 1950-1980 közötti gyors, 20%-ot, gyakorta a 40%-ot is meghaladó mértékű népességcsökkenése és központok, valamint a bányavidék különösen 1950-60 közötti időszakban dinamikus, majd mérsékelt növekedése után, 1990-től a mérsékelt csökkenés jellemző. Egyik oldalról a népesség elöregedése és a fiatalok elvándorlásának felélénkülése miatti továbbra is erős népességfogyás, másik oldalról a cigány népesség magas születési arányszámai miatti fiatalodás és a szociális bevándorlások növekedése jellemző. A két ellentétes népesedési folyamat a népesség összetételében is megnyilvánul. Jellemző tendencia a településcsoportok intenzív, 2 fölötti öregségi hányadossal jellemzett elöregedése, míg máshol magas a gyermekek aránya. A korábbi elvándorlások kontraszelektivitása miatt az alacsony iskolai végzettség nem csak a magas természetes szaporodással jellemzett területekre jellemző. Részben az iskolai végzettséggel is összefügg, hogy általában alacsony a népesség kreativitása és vállalkozó szelleme. Az államszocializmus, majd az elmúlt 17 év megpróbáltatásai általános letargiához, pesszimizmushoz vezettek. A munkanélküliségből adódó új helyzethez tömegek alkalmazkodtak igényszintjük lecsökkentésével, a segélyezett létre való berendezkedéssel. A helyben megélhetést nem találók számára a térség csapdává vált, pl. az ingatlanárak területi különbségei miatt máshol szerencsét próbálni nem tudnak. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az elköltözés a fiatalok és a még tehetősebbek menekülési lehetősége, ami a humánerőforrások erózióját és a területi szegregációt erősíti. Miközben a magas romaarányú településeken belüli lakóhelyi szegregáció oldódik, települések sorában válik a roma népesség többséggé. Az elöregedés, az alulképzettség, a szegregáció és a változtatási szándék hiánya miatt a kistelepülések sorában a megújulás feltétele új lakosok betelepülése, a fiatalok visszavonzása, hátrányos helyzetűek mobilitásának lehetősége. A történelem során már többször sor került a térség újranépesülésére. Így szászokat, tótokat, ruténeket (az ország legnagyobb ruszin közössége), lengyeleket telepítettek be az idők során, majd a XIX. sz. végén megtörtént a korábban vándorló cigányok letelepítése és a bányavidékre is tömegesen költöztek más vidékekről. Ezáltal egy sokszínű társadalom, gazdag kulturális örökség jött létre. Ezek a csoportok nyelvüket, identitásukat már csak kevésbé őrzik, de szokásaikban, és értékrendjükben az etnikai sajátosságok megmaradtak, a befogadó jelleg is érvényesül. Napjainkban azonban erősödik a cigánysággal szembeni ellenérzés. Az egymás mellett élés új normáinak kialakítása és a népesség innovativitásának képzéssel és betelepülők vonzásával való megerősítése a térség fejlődésének alapkérdése. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 22 28% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 37% • Mindhárom mobilhálózat 29 • Helyközi autóbusz-megállóhely 1 1% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 73 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közlekedés A térséget két főközlekedési út és a velük párhuzamosan futó vasútvonalak kapcsolják be az országos és a nemzetközi vérkeringésbe. A csökkenő forgalom ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében, és jelentősége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése esetén tovább növekedhet. A belső kistelepülések csak nehezen, rossz minőségű, 40%-ban keskeny nyomtávú utakon érhetők el. 15 zsáktelepülés van és a Bódva-völgyi települések 40%-át nem lehet közvetlenül a térségközpontból busszal elérni. A személygépkocsi közlekedést az alacsony motorizációs szint és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A Belső Csereháton, a Bódva-völgy északi részén és a Szuha-völgyben nincs benzinkút. Mindez gátat szab a vállalkozói befektetéseknek, turisztikai fejlesztéseknek. Közművek A Sajó-, Szuha-völgyében a közüzemi vízhálózatba bekötött lakások aránya megközelíti a 90%-ot és a települések több mint felében a vezetékes gázhálózat is kiépült. A Bódva-völgyében a közüzemi vízhálózatba való bekötés 70%-os, a földgázberuházásból a Belső-Cserehát néhány települése maradt ki. A települési szennyvízkezelés csak néhány településen megoldott. A szilárdhulladék elszállítása az egész térségből a sajókazai regionális hulladéklerakóba történik. Kiépült, de csak gyengén működik a szelektív hulladékgyűjtés hálózata. Az aprófalvak és a természeti értékek miatt az alternatív megoldások megismertetése és bevezetésének kiterjesztése jelentene megoldást. A romatelepek ellátottsága jóval a település színvonal alatt marad. Kommunikáció A térségben található telefon előfizetők többféle rendszerbe vannak kötve. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Ma már nincs a hálózatból kieső település. A domborzat miatt jellemzőek a parabolaantennák, a települések felében pedig a kábel-tv hálózat működik. Az informatikai eszközökkel rendelkezők száma nő, de még mindig elégtelen. Az árszintben elérhetőbb szolgáltatások és szélessávú internet kiépítése megoldást jelenthet. Ipari parkkal a térség nem rendelkezik. A pénzügy szolgáltatások is elsősorban a városokban, ill. Takarékszövetkezeti kirendeltségek néhány faluban adottak. Humán infrastruktúra Az oktatás, az egészségügyi, a szociális ellátás, a művelődés és örökségvédelem intézményi hátterének (összesen mintegy 350 szolgáltató egység) működtetésében egyre inkább a kistérségi együttműködés érvényesül. Az utóbbi időben több iskola felújítása is megvalósult, de az óvodai kapacitásokban, az orvos ellátottságban, a házi szociális ellátás alapkövetelményeinek teljesítésében még jelentős elmaradások vannak. Az ellátás teljes térségi lefedettségben történő, a jogszabályoknak és a helyi igényeknek megfelelő biztosításának megalapozásához térségi szolgáltatási tervek készítésére van szükség. Ezek világíthatnak rá, hogy hol és miben lehet a szolgáltatást helyben, hol szomszédos települések közötti munkamegosztásban, hol és miben pedig a központokban biztosítani, valamint mely területeken lehetséges civil szervezetek bevonása. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.03 0.23 0.79 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 29% 78% 13% 116% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abod • Község • 256 • Közszféra • 16.33% • 195,738 • 0.000 • 0.000 Aggtelek • Község • 631 • Közszféra • 13.12% • 399,637 • 7.681 • 32.786 Alsószuha • Község • 478 • 17.86% • 315,894 • 0.000 • 0.389 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Alsótelekes • Község • 169 • 20.00% • 235,907 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Balajt • Község • 488 • 30.65% • 125,205 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Bánhorváti • Község • 1,582 • 11.53% • 463,687 • 0.374 • 0.024 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Becskeháza • Község • 47 • 15.79% • 183,702 • 0.000 • 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Berente • Község • 1,035 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.58% • 467,915 • 0.000 • 4.928 Bódvalenke • Község • 205 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 39.42% • 107,062 • 0.000 • 0.000 Bódvarákó • Község • 120 • 14.08% • 261,752 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bódvaszilas • Község • 1,218 • 13.35% • 393,226 • 0.000 • 1.539 • Közszféra Boldva • Község • 2,519 • 17.91% • 359,011 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Borsodszirák • Község • 1,250 • 16.55% • 339,089 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Damak • Község • 259 • 16.11% • 273,696 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 3/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Debréte • Község • 19 • 11.11% • 1,049,658 • 0.000 • 0.000 Dövény • Község • 301 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.42% • 308,193 • 0.000 • 0.000 Edelény • 222 • 0.113 • 0.000 • Közszféra Égerszög • Község • 75 • 7.89% • 231,407 • 8.480 • 1.200 Felsőkelecsény • Község • 439 • 13.97% • 365,008 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Felsőnyárád • Község • 1,078 • 12.78% • 329,722 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Felsőtelekes • Község • 841 • 18.38% • 336,685 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 4/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Galvács • Község • 112 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.84% • 169,159 • 0.000 • 0.268 Hangács • Község • 682 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.16% • 290,159 • 0.000 • 0.000 Hegymeg • Község • 122 • 41.18% • 269,935 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hidvégardó • Község • 701 • 18.94% • 362,350 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Imola • Község • 116 • 17.54% • 197,569 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Irota • Község • 107 • 12.73% • 314,056 • 0.000 • 2.374 • Közszféra Izsófalva • Nagyközség • 1,901 • 10.78% • 359,587 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 5/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Jákfalva • Község • 520 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.72% • 299,798 • 0.000 • 0.000 Jósvafő • Község • 338 • Közszféra • 11.90% • 556,135 • 22.583 • 4.287 Kánó • Község • 176 • 9.01% • 377,583 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Komjáti • Község • 316 • 19.21% • 332,039 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kurityán • Község • 1,762 • 12.56% • 427,230 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ládbesenyő • Község • 314 • 17.89% • 347,391 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Lak • Község • 637 • 31.15% • 171,890 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 6/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Martonyi • Község • 514 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 31.99% • 182,746 • 0.000 • 0.368 Meszes • Község • 222 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.83% • 218,940 • 0.000 • 0.234 Múcsony • Nagyközség • 3,440 • 10.93% • 404,152 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagybarca • Község • 988 • 12.42% • 458,322 • 0.000 • 0.230 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyomár • Község • 338 • 18.10% • 410,480 • 0.000 • 0.189 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ormosbánya • Község • 1,921 • 15.09% • 257,657 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Perkupa • Község • 941 • 20.66% • 351,139 • 0.000 • 2.057 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 7/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ragály • Község • 712 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.84% • 319,802 • 0.000 • 0.000 Rakaca • Község • 861 • Közszféra • 26.23% • 132,054 • 0.000 • 0.000 Rakacaszend • Község • 408 • 5.28% • 115,954 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Rudabánya • Nagyközség • 2,955 • 13.78% • 333,441 • 0.000 • 0.471 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rudolftelep • Község • 785 • 15.62% • 295,829 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajóbábony • Nagyközség • 3,107 • 11.50% • 451,921 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajóecseg • Község • 1,124 • 5.74% • 538,941 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések főbb jellemzői 8/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sajóivánka • Község • 611 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.16% • 662,772 • 0.000 • 0.000 Sajópálfala • Község • 833 • Közszféra • 7.56% • 571,669 • 0.000 • 0.000 Sajósenye • Község • 461 • 7.03% • 411,442 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Sajóvámos • Község • 2,232 • 10.09% • 298,817 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szakácsi • Község • 163 • 28.38% • 66,247 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szalonna • Község • 1,086 • 24.26% • 320,290 • 0.000 • 0.007 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szendrő • Város • 4,349 • 16.98% • 334,278 • 0.000 • 0.094 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

48. Települések főbb jellemzői 9/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szendrőlád • Község • 1,874 • Közszféra • 31.96% • 151,909 • 0.000 • 0.000 Szin • Község • 824 • Közszféra • 30.91% • 130,734 • 0.000 • 1.709 Szinpetri • Község • 268 • 33.71% • 258,924 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szögliget • Község • 771 • 15.61% • 383,126 • 0.000 • 7.768 • Közszféra Szőlősardó • Község • 149 • 14.67% • 302,585 • 0.000 • 5.651 • Közszféra Szuhafő • Község • 177 • 12.40% • 298,817 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szuhakálló • Község • 1,099 • 13.11% • 437,548 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

49. Települések főbb jellemzői 10/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szuhogy • Község • 1,233 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.31% • 375,530 • 0.000 • 0.000 Teresztenye • Község • 41 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 33.33% • 702,502 • 0.000 • 83.927 Tomor • Község • 273 • 29.45% • 335,540 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tornabarakony • Község • 32 • 9.09% • 127,570 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tornakápolna • Község • 23 • 10.00% • 1,061,825 • 0.000 • 7.913 Tornanádaska • Község • 607 • 36.64% • 198,471 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tornaszentandrás • Község • 268 • 20.13% • 253,766 • 0.000 • 0.575 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 48

50. Települések főbb jellemzői 11/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tornaszentjakab • Község • 247 • Közszféra • 25.34% • 203,901 • 0.000 • 0.000 Trizs • Község • 270 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.59% • 444,477 • 0.000 • 0.000 Vadna • Község • 630 • 14.22% • 505,967 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Varbóc • Község • 71 • 7.69% • 475,788 • 0.000 • 13.113 • Közszféra Viszló • Község • 85 • 17.78% • 261,699 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Zádorfalva • Község • 482 • 16.98% • 233,911 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ziliz • Község • 425 • 14.23% • 347,975 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 49