AZ EU AGRÁRRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

1. AZ EU AGRÁRRENDSZERÉNEKFEJLŐDÉSE DR. KOVÁCS JÁNOS

3. Vázlat I. Az EU létrejötte, fejlődésének főbb fázisai II, Az EU történetének főbb mozzanatai dátumhoz kötöttenIII. Az EU felépítése, irányítási rendszere, szervezeti kereteiIV. Az EU lényegét meghatározó szerződések és a közösségi jog V. Az EU mezőgazdasági irányítási rendszere és a hazai kormányzati szervezet kapcsolódása VI. A nemzetközi együttműködés szervezeti keretei a mezőgazdaság területén VII. Az EU agrárpolitikája a nem EU-tagországok irányában VIII. Az EU agrárpolitikájának célkitűzései, fejlődésének főbb állomásai, jelenlegi jegyeiIX. Agrár jövőkép az EU-ban

4. Az Európai Unió szuverén országok fejlődő integrációja, melyben a tagállamok meghatározott döntéshozói jogköröket átadnak az általuk felállított és közösen működtetett „kormányok feletti” intézmény-rendszernek, majd a hozott döntések végrehajtására kötelezettséget vállalnak.

5. Az EU létrejötte, fejlődésének főbb fázisai • A hatok gazdasági közössége (1950-1972) • A kialakulás időszaka - az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása (ESZAK) - 1950 – 1956 • a gazdasági együttműködés területének kiszélesedése – Az EURATOM és az Európai Gazdasági Közösség létrehozása – 1957- 1966 • A három közösség összevonása, az egységes gazdasági rendszer kiteljesedése, a vámunió megvalósulása 1967 - 1972

8. 2. A bővítési folyamat megindulása, a gazdasági megerősödés 1973 – 2004- a kilencek Európája (1973-1981)- mezőgazdasági termékfelesleg külpiaci értékesítése jelentős közösségi támogatással – a támogatások versenye az árverseny helyett, - elindul a gazdasági-pénzügyi uniót megteremtő folyamat

9. - a tizek Európája (1981- 1985) • Görögország felvételével elindul a • gazdasági teljesítőképességében, • társadalmi fejlettségében, kulturális • alapjaiban eltérő országokkal való • bővülés folyamata • felgyorsul a munkaerő szabad áramlása • folyamat Franciaország és NSZK • bevonása a benelux államok 1958. évi • szerződésébe, • melynek értelmében megszűnik a • személyek ellenőrzése a belső • határforgalomban • – az szerződés lesz az alapja az 1990-es • un. Schengeni Egyezménynek

10. a tizenkettek Európája • (1986 – 1995) • Portugália és Spanyolország • felvételével felgyorsul a • növekedési folyamat, • egyben megerősödik a • mediterrán térség. • lépések az egységes belső piac • megteremtésének irányába • a szocialista tábor összeomlási • folyamata Kelet-Európára • irányítja a figyelmet

11. a tizenötök Európája • (1995 – 2004) • az Európai Unió létrehozása • a közös pénz, az Euro mint • fizetési eszköz bevezetése

12. 3. Az Európai Unió Integrációs folyamatok kiteljesedése,a nemzetek felettiség megszilárdulása (2004 - ) • a gazdasági-politikai rendszer politikai- • gazdaságivá változása • 10 ország egy időben történő felvételével 15-ről 25 • tagúvá válása (2004.) • a belső differenciálódás felerősödése • a bővülés folytatódása, felzárkózási problémák • felerősödése • a fejlettségbeli különbségek hatásai • az Európai Alkotmány életbe lépésével felerősödik • a nemzetek felettiség

13. Az Európai Unió döntéshozó folyamata három intézményre épül: - az Európai Parlament, - az Európai Unió Tanácsa - az Európa Bizottság, A EU meghatározó alapintézményei továbbá: - az Európai Közösségek Bírósága, - az Európai Számvevőszék. A korszerű közszellem jegyében két további intézménnyel bővült a sor: - az Európai Ombudsman intézménye, - az Európai Adatvédelmi Biztos intézménye.

14. Az EU kormányok, államok felettisége további közösségi szintű intézményei - a pénzügyi szervezetek - Európai Központi Bank, - Európai Beruházási Bank, -tanácsadó szervezetek: - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, - Regionális Bizottság, -intézményközi szervezete: - Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Irodája, - Európai Személyzeti Felvételi Hivatal, - decentralizált ügynökségek: - Közösségi Ügynökségek (a közösség területén működő szakosodott intézet), - Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Ügynöksége, - Közös Kül- és Biztonságpolitikai Ügynökségek, - Europol (Európai Rendőrségi Hivatal), - Eurojust ( a rendőrségi és jogi együttműködés koordinálására), - képviseleti szervezetek: - tagországokban működő képviseletek, - nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselők, - harmadik országokban működő képviseletek.

15. ÁLLANDÓSULT TANÁCSOK • - Általános Ügyek és Külkapcsolatok • Bizottsága, • - Gazdasági és Pénzügyi Tanács („ECOFIN”), • - Igazságügyi és Belügyi Tanács, • - Foglalkoztatás, Szociálpolitika, • Egészségügy és Fogyasztóvédelem, • - Versenyképesség (belső piac, ipar és • kutatás), • - Szállítás, Telekommunikáció és Energia, • - Mezőgazdasági és Halászati Tanács, • - Környezetvédelmi Tanács, • - Oktatási, Fiatalság és Kulturális Tanács.

16. A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe • jogalkotási jogkör, amelyet mind szélesebb körben együttdöntési eljárásban gyakorol, • a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolása, • közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása, • nemzetközi (több állammal vagy nemzetközi szervezetekkel) megállapodások kötése az Unió nevében, • a tagállamok fellépésének összehangolása, • intézkedések megtétele rendőrségi és igazságügyi területeken, • a közösség költségvetésének kidolgozása és elfogadtatása az Európai parlamenttel közösen

17. PARLAMENT FELADATA • törvényhozói hatalomként a Tanáccsal közösen ellátja a törvényalkotói feladatot, rajta keresztül történik az európai jog legalizálása, • demokratikus (politikai) ellenőrző szervként felügyelet gyakorol az Európai Unió intézményrendszere felett, • költségvetési hatalomként gyakorolja az EU költségvetésének jóváhagyási jogát.

18. Az EURÓPAI BIZOTTSÁG FUNKCIÓI • intézkedéshozói jogok, • ami a törvény előkészítési feladatok teljesítésében nyilvánul meg. • A Bizottság a legmagasabb szakmai fórum a közösségben, • így a szabályzásra szoruló kérdések itt vetődnek fel, • döntésvégrehajtói jogok, • ami a közösség költségvetésének kezelésében, • az egyes tevékenységek irányításában (adott szakterületek szerinti csoportosításban), • továbbá az uniós politika megvalósításában ölt testet, • döntésellenőrzésijogokgyakorlása, • a jog érvényesülésének ellenőrzésével és • az Európai Bírósággal közös szankcionálással valósul meg, • közösségi képviseleti jogokalatt • az EU, mint közösség nemzetközi szintéren történő képviseletét, • tárgyalások folytatását, • megállapodások kötését, • kötelezettségvállalást jelent az Unió és más országok között.

19. A SZÁMVEVŐSZÉK FELADATAI • ellenőrzéseket végez a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén, • belső és külső ellenőrzéseket végez, • ellenőrzi a közösségi pénzek előírásszerű felhasználását, • együttműködik a nemzeti ellenőrző intézményekkel

20. OMBUDSMAN ELJÁR • méltánytalanság, • diszkrimináció, • hatalommal való visszaélés, • tájékoztatás megtagadása, vagy hiányos tájékoztatás, • indokolatlan késedelem, • inkorrekt eljárások.

21. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK • Európai Központi Bank (ECB),ECB szorosan együttműködik Központi Bankok Európai Rendszerével (ESCB), amely a 25 tagállam nemzeti bankjait foglalja magába. • EUROSYSTEM – az Európai Központi Bank és az Eurozóna 12 országának nemzeti bankjai által létrehozott közös szervezet, melynek feladata az EURO, mint fizetőeszköz gondozása.

22. EUROSYSTEM döntéshozó szervei • Kormányzó Tanács (tagjai: az Igazgató Tanács 6 tagja, az Eurozóna jegybankjai elnökei - jelenleg 12. A Kormányzótanács elnöke az EKB elnöke.), • Igazgató Tanács (tagjai: az ECB elnöke, alelnöke, továbbá 4 olyan tag, akiket az Eurozóna állam- és kormányfői közös megegyezéssel jelölnek ki 8 évre – a jelölési mód vonatkozik az elnökre és az alelnökre is) és • Általános Tanács (tagjai az ECB elnöke és alelnöke, továbbá a 25 tagállam központi bankjának elnökei)

23. Európai Beruházási Bank 1958-ban került létrehozásra a Római Szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Feladata, hogy meghatározott beruházási projektek támogatásával segítse elő a közösségi célok megvalósulását.

24. Az Európai Beruházási Bank irányító testületei • Kormányzó Tanács (tagjai a tagállamok által delegált egy-egy minisztere, általában a pénzügyminiszter), • Igazgató Tanács (tagjai: a tagországok delegáltjai, továbbá az Európai Bizottság képviselője), • Menedzsment (a bank teljes munkaidős végrehajtó szerve, tagjai a bank alkalmazotti vezető tisztségviselők)

25. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) - tanácsokkal szolgál a Tanács, a Bizottság és a Parlament részére, • a civil társadalom ösztönzése az uniós politikában való aktívabb részvételre, • a civil társadalmak szerepének támogatása az Unión kívüli országokban és a tanácsadó struktúrák felállításának elősegítése.

26. A Bizottságtagjait a tagállamok kormányai javaslatára az EU Tanács nevezi ki 4 évre- Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia: 24 képviselő- Spanyolország, Lengyelország 21 képviselő- Ausztria, Belgium, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália, Svédország 12 képviselő- Dánia, Finnország, Írország, Litvánia, Szlovákia 9 képviselő- Észtország, Lettország és Szlovénia 7 képviselő- Ciprus 6 képviselő- Málta 5 képviselő- Luxemburg 2 képviselő Összesen 313 képviselő

27. Régiók Bizottsága • 1994-ben jött létre a maastrchti szerződésben meghatározott feladatokból eredően. Olyan tanácsadó testület, amely a regionális és helyi hatóságait tömöríti. A Bizottság tagjait választott önkormányzati képviselők, vagy területi politikusok, vagy regionális parlamenti képviselők, nagyvárosi polgármesterek, városi tanácsosok soraiból delegálják a tagországok kormányai. • A Bizottság és a Tanács minden olyan esetben ki kell hogy kérje a Régiók Bizottsága véleményét, amikor a készülő döntés közvetlenül érint helyi vagy regionális hatóságokat.

28. A Régiók Bizottságaévente öt plenáris ülést tart, melyekre 6 szakmai bizottságban készülnek el az előterjesztések.Területi Kohéziós Politikai Bizottság, Gazdasági és Szociálpolitikai Bizottság,Fenntartható Fejlődés Bizottsága, Kulturális és Oktatási Bizottság, Alkotmányügyi és Európai Szabályzási Bizottság,Külkapcsolatok Bizottsága.

29. SZERZŐDÉSEK • Párizsi Szerződés (ESZAK) – 1951 • Római Szerződés (EGK, EURATOM) 1957 • Egyesülési Szerződés(1965) • Költségvetési Szerződések(1970, 1975) • Shengeni Egyezmény(1985) • Egységes Európai Okmány • Maastrichti Európa Uniós Szerződés • Amszterdami Szerződés • Nizzai Szerződés(2001) • Európai Unió Alkotmánya (2004)

30. ESZAK ALAPÍTÓ OKMÁNYÁNAK ALÁÍRÁSA Párizs, 1951. IV. 18.

31. RÓMAI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA – EGK, EURATOM -1957. III. 25.

32. EGYESÍTŐ SZERZŐDÉS – 1965. IV. 8.

33. SHENGENI EGYEZMÉNY – 1985. VI. 14.

34. MAASTRICHTI SZERZŐDÉS - 1992. II. 7.

35. AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS – 1997. X. 2.

36. NIZZAI SZERZŐDÉS – 2001. II. 26.

37. EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYA 2004. XI. 1. (2006. XI.1.)

38. KÖZÖSSÉGI JOG • elsődleges jogforrás: alapító szerződések, csatlakozási szerződések és tartozékaik, • másodlagos forrás: az EU, mint intézmény által alkotott joganyag • Regulation (Rendelet) • Directive (Irányelv) • Decision (Határozat) • Recomendations, Opinions (Ajánlások, vélemények, felhívás, közlemény, határozmány konklúzió, intézményközi megállapodások)

39. AZ EU MEZŐGAZDASÁGI IRÁNYÍTÓ RENDSZERE • Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Tanács • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Biztosa • Bizottsági Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság • Tanácsi Munkacsoportok

40. hazai kormányzati szervek kapcsolódása • Kormány • Integrációs Kabinet • Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság • Parlamenti Bizottságok • Közigazgatási Államtitkári Értekezlet • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

41. NEMZETKÖZI KAPCSOLÓDÁS • ÁTFOGÓ VILÁGSZERVEZETEK (FAO, WFP, WHO) • EGYÉB VILÁGSZERVEZETEK (EU,OECD, GATT, GATS, TRIP, IFAD, LAFTA, CEFTA) • NEMZETKÖZI SZAKMAI SZERVEZETEK (WWC, ETI, TBD, COPA, COGECA, ISO) • NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK (GREEN PEACE, INPEG, DUNA-KÖR)

42. AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJA A NEM EU-TAGORSZÁGOK IRÁNYÁBAN • Egyenrangúsági alapú kapcsolatok a gazdaságilag fejlett országokkal • Jövőépítő kapcsolat a tagjelölt országokkal • A harmadik világgal való kapcsolattartás

43. AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ALAKULÁSA • EGK ALAPÍTÓ OKIRATA (1957) • STRESAI MEGEGYEZÉS (1958) • EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI ORIENTÁCIÓS ALAP (1964) • 1992-ES REFORM • AGENDA 2000 (1997) • BERLINI CSÚCS (1999)

44. Az új vidékfejlesztési politika főbb jellemzői: - Egységes finanszírozási és programozási eszköz, az Európai Vidékfejlesztési Alap (EVFA) - Egy valódi EU vidékfejlesztési stratégia, Jobb összpontosításokkal az EU-prioritásokra - Megerősített ellenőrzés, értékelés és tájékoztatás. A számlák ellenőrzési rendszerének rendezése ki lesz terjesztve a vidékfejlesztés minden részére - Megerősített alulról felfele irányuló megközelítés. - A tagállamok, a régiók és a helyi tevékenységi csoportoknak több beleszólásuk lesz a programok helyi igényekhez igazításába.

45. irányvonal: • A mezőgazdaság és erdészet • versenyképességének növelése • Például: a mezőgazdaság és erdészet fejlesztéséhez • és átalakításához kapcsolódó infrastruktúra javítása • és fejlesztéseélelmiszer-minőségi rendszerekben • résztvevő gazdák támogatása fiatal mezőgazdasági • termelők berendezkedése fél-önfenntartó • gazdák támogatása az új tagállamokban • a versenyképessé válásuk érdekében • A nemzeti keret 15 %-át az • 1. irányvonalra kell költeni. • Az EU-társfinanszírozás mértéke maximum 50 % • (75 % a konvergenciarégiókban)

46. 2. irányvonal: Környezetvédelem és területigazgatás Például: hegyvidéki területek gazdáinak a természeti hátrányból adódó kifizetések “NATURA 2000” kifizetések Agrár-környezetvédelmi intézkedések állat-egészségügyi kifizetések Az agrár-környezetvédelmi intézkedések kötelezőek maradnak. A kedvezményezetteknek tiszteletben kell tartaniuk a mezőgazdaságra és erdészetre vonatkozó EU-s és nemzeti kötelező követelményeket. A nemzeti keret minimum 25 %-át a 2. irányvonalra kell költeni. Az EU-társfinanszírozás mértéke maximum 55 % (80 % a konvergenciarégiókban).

47. 3. irányvonal: • Az életminőség és a diverzifikáció fejlesztése • Például: • -a nem mezőgazdasági tevékenységek • diverzifikációja • -a mikrovállalkozások alapításának a • támogatása • a turizmus ösztönzése • falumegújítás • A nemzeti keret minimum 15 %-át • a 3. irányvonalra kell költeni. • Az EU-társfinanszírozás mértéke • maximum 50 % (75 % a konvergenciarégiókban).

48. Új megközelítés a LEADER-hez A helyi tevékenységi csoportok helyi fejlesztési stratégiájának a végrehajtásához minden programnak tartalmazni kell egy LEADER elemet. A nemzeti finanszírozási programnak minimum 7 %-a a LEADER-nek van fenntartva. Az adott időszakra vonatkozó teljes támogatás 3 %-a tartalékolva lesz és 2012/13-ban a legjobb eredményekkel rendelkező tagállamok között kerül felosztásra.