1 / 70

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA. HEFOP 3.3.1. Az emlősök közös ismérvei. - Testüket szőr borítja.

kiral
Télécharger la présentation

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

  2. HEFOP 3.3.1. Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

  3. AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA HEFOP 3.3.1.

  4. Az emlősök közös ismérvei - Testüket szőr borítja. - Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy, verejtékmirigy. - Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található. - Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel. - Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak (thecodont). - Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között. - Intenzív ivadékgondozás. - Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció. HEFOP 3.3.1.

  5. Az emlősök kültakarója I. A bőr rétegei: hám szaruréteg fénylő réteg szemcsés sejtek rétege tüskés sejtek rétege osztódó réteg irha bőralja gerezna HEFOP 3.3.1.

  6. Az emlősök kültakarója II. A kültakaró mirigyei Faggyúmirigy: Szőrszálak, és a bőr zsírozása, vízhatlanítása. Verejtékmirigy: Testhőmérséklet szabályozása, kiválasztás. Bőrmirigy csoportosulások: Ragadozók violamirigye a farok tövén, szarvasfélék fején és a csülkön található illatmirigyek. Tejmirigy: Emlő, emlőbimbó – mellkasi, hasi, lágyéki Föcstej, valódi tej. HEFOP 3.3.1.

  7. Az emlősök kültakarója III. A szőrszál részei: Szőrtüsző, szőrszemölcs, szőrhagyma, gyökér, nyél. A szőrszál szerkezete: Velő, kéreg, kutikula, hüvely. HEFOP 3.3.1.

  8. Szőrtípusok: Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte). Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál / cm2). Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök). Vedlés: folyamatos időszakos HEFOP 3.3.1.

  9. Kültakaró Egyéb kültakaró képletek: Ujjképletek Pata, csülök, karom, köröm Szarupikkelyek Talppárnák Ujjpárnák Agancs Tülkös szarv HEFOP 3.3.1.

  10. Az emlősök vázrendszere Fejváz: koponya: agykoponya: 4 páratlan + 3 páros csont alkotja (nyakszirt-, ék-, rosta-, és falközötti csont, fal-, homlok-, és halántékcsontok) nyakszirtcsont  öreglyuk homlokcsont  szarv, rózsatő arckoponya: 9 páros + 2 páratlan csont (áll-, állközötti-, orr-, járom-, könny-, szájpadlás-, röp- és állkapocscsont az orrkagylókkal, és a nyelv-, és ekecsont) HEFOP 3.3.1.

  11. Az emlősök vázrendszere Törzsváz: gerincoszlop: csigolyák alkotják (nyak, hát, ágyék, keresztcsonti, farok cs.) mellkas: hátcsigolyák + bordák + szegycsont HEFOP 3.3.1.

  12. A szárazföldi gerincesek végtagjai mellső végtaghátsó végtag felkarcsont (humerus) combcsont (femur) orsócsont (radius) sípcsont (tibia) könyökcsont (ulna) szárkapocscsont (fibula) kéztőcsontok (carpalia) lábtőcsontok (tarsalia) kézközépcsontok (metacarpalia) lábközépcsontok (metatarsalia) ujjpercek (digiti) ujjpercek (digit) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.earthlife.net/mammals/skeleton.html

  13. Az emlősök vázrendszere medence Láb- és járástípusok a hátulsó láb alapján HEFOP 3.3.1.

  14. Az emlősök vázrendszere Kutya csontváza HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  15. Fog, fogazat Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) Homodont Heterodont metszőfogak (dentes incisivi) szemfogak (dentes canini) előzápfogak (dentes praemolares) utózápfogak (dentes molares) tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor első utózápfog Teljes, vagy hiányos fogazat HEFOP 3.3.1.

  16. Egy ragadozó emlős fogazata előzápfogak tépőfog metszőfogak utózápfog szemfog tépőfog Ragadozó (macska) fogazata HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  17. Fog, fogazat Rovarevő –teljes- fogazat (vakond) Teljes –ragadozó- fogazat: (kutya) Növényevő fogazat (gímszarvas) Hiányos (rágcsáló) fogazat: hód Fogazattípusok: rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló HEFOP 3.3.1.

  18. Fog, fogazat A fog részei: foggyökér fognyak fogkorona A fog szöveti felépítése: fogzománc dentin cementállomány üreg (pulpa) erek, idegek HEFOP 3.3.1.

  19. Izomrendszer Vázizomzat: A fej izmai: arcizmok rágóizmok A törzs izmai: a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai a farok, a mellkas és a has izmai A végtagok izmai: a kapcsolóövek, a váll-, a csípő- , a térd-, a kéztő-, lábtő-, és ujjízületek izmai HEFOP 3.3.1.

  20. Izomrendszer Mezei nyúl izomzata HEFOP 3.3.1.

  21. A tápcsatorna - előbél Szájnyílás, ajkak, szájüreg, nyelv Nyálmirigyek táplálékfelvétel: ló- és juhféléknél az ajkakkal szarvasmarha- és sertésféléknél a nyelvükkel ragadozóknál a fogakkal garat nyelőcső gyomor: mirigyellátottság szerint: egyszerű és összetett tagozódás szerint: együregű és többüregű együregű, egyszerű: ragadozók, rovarevők együregű, összetett: sertés- és lófélék kétüregű, összetett: mezei pocok, hörcsög négyüregű, összetett: kérődzők HEFOP 3.3.1.

  22. Kérődzők összetett gyomra HEFOP 3.3.1.

  23. Középbél epésbél: máj és hasnyálmirigy váladéka ide ömlik éhbél csípőbél Utóbél vakbél ( féregnyúlvány) remesebél végbél végbélnyílás HEFOP 3.3.1.

  24. Légzés orrüreg szájüreg gége (gégefedő, hangrés) légcső hörgők tüdővéghólyagok rekeszizom A tüdő légzőfelülete az emlősfajok testfelületének 100-200-szorosa. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  25. Keringés vér + nyirokkeringés zárt keringési rendszer artériák, vénák négyüregű szív Az emlős szív szerkezetének vázlata HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  26. Kiválasztás emlősvese kéregállomány velőállomány vesemedence érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok vesecsatornácskák vizelet elvezetése húgyvezető húgyhólyag húgycső HEFOP 3.3.1.

  27. Hormonrendszer agyalapi mirigy: növekedési, pajzsmirigy stimuláló, mellékvesekéregre ható, tüszőérést serkentő, luteinizáló hormonok pajzsmirigy: sejtek alapanyagcseréjének, Ca háztartásnak szabályozása mellékpajzsmirigy: Ca szint növelése mellékvese: só- és vízháztartás, szénhidrát anyagcsere, nemi hormonok tobozmirigy: bőrszín, fotoperiodikus érzékelés, ivari ciklus csecsemőmirigy: nyirokszervek, immunműködés kifejlődése hasnyálmirigy: vércukorszint szabályozása HEFOP 3.3.1.

  28. Ivarrendszer Hím ivarrendszer: here: hasüreg  herezacskó mellékhere ondóvezető járulékos nemi mirigyek: ondóhólyag dülmirigy (prostata) Cowper-féle mirigy hímvessző: rágcsálók, rovarevők, denevérek, ragadozók: os penis A házi nyúl hím ivarrendszere HEFOP 3.3.1.

  29. Ivarrendszer Női ivarrendszer: petefészek petevezető méh hüvely szeméremtest Emlős női ivarrendszere HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  30. Ivarrendszer Az emlősök méhtípusainak szerkezete 1. uterus duplex (kettős); 2. uterus bicornis (kétszarvú); 3. uterus simplex (egyszerű) HEFOP 3.3.1.

  31. Idegrendszer központi idegrendszer: agy és gerincvelőburkok: kemény, pókhálós, lágy burok gerincvelő: belül szürkeállomány, kívül fehér állomány agyvelő: belül fehér állomány, kívül szürkeállomány (agykéreg) agytörzs: nyúltagy: idegpályák kereszteződése, táplálkozás, légzés híd: kapcsoló a kisagy felé, légzés középagy: látás, hallás, egyensúlyozás köztiagy: látás, hallás, tobozmirigy, hipotalamusz kisagy: finom mozgáskoordináció, izomtónus nagyagy szaglólebeny környéki idegrendszer: agy- és gerincvelőidegek szomatikus és vegetatív; érző (szenzoros, afferens) és mozgató (motorikus, efferens); központi és környéki rész HEFOP 3.3.1.

  32. Idegrendszer Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet HEFOP 3.3.1.

  33. Érzékszervek Bőr: Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet. Hőreceptorok. Szaglás: Az orrüreg szaglómezejével. Ízérzékelés: A nyelv felületén és a száj nyálkahártyájában található ízlelőbimbókkal. HEFOP 3.3.1.

  34. Érzékszervek Látás: A szem fényérzékelő receptoraival. Az emlősök szemének szerkezete HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  35. Érzékszervek Fül: Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés. Külső, közép- és belső fül. Hallás végkészüléke a belső fül csigájában van. Helyzetérzékelés végkészüléke a félkörös ívjáratokban és a tornácban van. Az emlősök fülkagylójának keresztmetszete HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm

  36. EMLŐSÖK HEFOP 3.3.1.

  37. A hazai emlősök (Mammalia) rendszertana Erszényesek öregrendje Méhlepényesek öregrendje Hazánkban közel 80 emlősfaj fordul elő. Ezek az alábbi rendekbe sorolhatók: Rovarevők rendje (Insectivora) Denevérek rendje (Chiroptera) Ragadozók rendje (Carnivora) Páratlanujjú patások rendje (Perissodactyla) Párosujjú patások rendje (Artiodactyla) Rágcsálók rendje (Rodentia) Nyúlalakúak rendje (Lagomorpha) HEFOP 3.3.1.

  38. Rend: Rovarevők (Insectivora)Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több almot is nevelhetnek.Család: SünfélékFejlett bőrizomzat, a test egy részén tüskévé módosult szőrzet.keleti sünCsalád: CickányfélékHosszú, megnyúlt fej, ormányszerű orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4 alom.A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a közönséges vízicickány.Család: VakondfélékFöld alatti életmód, ásóláb, csökevényes látás, fejlett szaglás, tapintás. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

  39. Keleti sün (Erinaceus concolor)Sokfelé előfordul, éjjel aktív, téli álmot alszik. Veszély esetén összegömbölyödik. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

  40. Rend: Denevérek (Chiroptera) Az egyedüli aktív repülésre képes emlősök. Alrend: Nagydenevérek (Megachiroptera) • gyümölcs, virágpor és nektár a fő táplálékuk • echolokáció nem jellemző repülőrókák repülőkutyák  Trópusi fajok! Alrend: Kisdenevérek (Microchiroptera) • a hazai fajok mind rovarevők • echolokáció fejlett Család: Patkósdenevér-félék • Orrfüggelék. nagy patkósdenevér Család: Simaorrú denevérek törpe denevér korai denevér HEFOP 3.3.1.

  41. Rend: Ragadozók (Carnivora) Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Család: Kutyafélék • ujjon járók, karmok nem behúzható • fogképletük: 3142/3143=42 vörös róka farkas aranysakál nyestkutya HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

  42. Család: Macskafélék • ujjon járók, karmok visszahúzhatók • fogképletük 3131 / 3121 = 30 vadmacska házimacska hiúz Család: Menyétfélék • hosszú testű, rövid lábú kisragadozók • ujjon, vagy félig talpon járók, • fogak száma 34-36-38 vidra, nyuszt, nyest, menyét, hermelin, közönséges görény, mezei görény, európai nyérc, borz HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

  43. Vörös róka (Vulpes vulpes)Széles elterjedésű, jó alkalmazkodóképességű faj. Veszettséget (vírus) terjeszthet! Immunizációs program! HEFOP 3.3.1.

  44. Házi macska (Felis catus domesticus) • Egyik őse a núbiai kaffermacska. • Az elvadult egyedek könnyen kereszteződnek az Európában honos vadmacskával (Felis silvestris). • Az emberhez kevéssé ragaszkodik, jelentős természetvédelmi problémát jelent. vadmacska házi macska forrás: http://www.hlasek.com forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/projects/genome/guide/cat/ HEFOP 3.3.1.

  45. Közönséges görény (Mustela putorius) • Fiatal kortól kezdve fogságban tartva könnyen megszelidül, teljesen kezessé válhat. • Vadászatra is beidomítható („vadászgörény”) HEFOP 3.3.1.

  46. Borz (Meles meles) • Kotorékban lakó, zömmel éjjel aktív állat. • Vegyesevő, ősszel döntően madvakkal, termésekkel, gyümölcsökkel táplálkozik. • Vadászható faj HEFOP 3.3.1.

  47. Család: MedvefélékTalpon járók, többségük mindenevő.Téli álom.Barnamedve (Ursus arctos)Hazánkban ritkán, alkalomszerűen fordul elő. A Kárpátokban jellegzetes faj, utóbbi időben „urbanizálódó” egyedek is ismertek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a lakossággal szemben.Hazánkban fokozottan védett faj. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

  48. Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Család: Lófélék Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi csökevényes, teljes fogazat, bár a szemfog hiányozhat (gyakran csak a hímeknél van meg), hosszú farok, sörény. háziló (őse az E. przewalskii és az E. gmelini) háziszamár (őse az afrikai vadszamár) HEFOP 3.3.1. forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Przewalski_horse

  49. Házi ló (Equus caballus) • Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata • Sokoldalúan hasznosított állat. • Több magyar fajta • A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal mozoghattak. Ilyen a hucul fajta. HEFOP 3.3.1.

  50. Házi lovak HEFOP 3.3.1.

More Related