Kusztor Adél: Rurális terek Európában

1. Kusztor Adél: Rurális terek Európában

2. MIT JELENT A „RURALITÁS”? Ruralitás: egy adott helyen és időben megfigyelhető, a falvakra jellemző térbeli és társadalmi tulajdonságok összessége (KOMPLEX) - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? Rurális térség: olyan tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és a kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkot a környező rurális térséggel, és ahol a városi térségekhez viszonyítva számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja, és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják. (Rurális Térségek Európai Chartája, 1996.) - ÉRINTETLEN? - ELMARADOTT?

3. A vidék általános jellemzői • Mezőgazdaság - stratégiai ágazat • Agrárszektor visszahúzódása, de nélkülözhetetlen pillér – GDP-ből való részesedés csökken • Diverzifikáció megjelenése • KKV alacsony száma vidéken • Falusi turizmus – kiegészítő jövedelem • Infrastruktúra: átgondolatlan fejlesztések, közlekedés – elérhetőség • Kistérségi szerveződések, kistérségek, kistérségi szint • Differenciált vidék

4. Vidék definíció - EUROSTAT • - „sűrűn lakott területek”: egymással határos önkormányzatok (települések) csoportja, melyek mindegyike 500 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű, s a terület népességszáma minimálisan 50 ezer fő, • - a „köztes (átmeneti) kategória”, ahol a szomszédos települések mindegyikének a népsűrűsége nagyobb, mint 100 fő/km2, és közvetlen nem kapcsolódnak a sűrűn lakott területekhez, és a terület népessége minimum 50 ezer fő, vagy a sűrűn lakott területhez kapcsolódik. • - a „ritkán lakott területek”, a települések azon csoportja, melyek az előző kettőhöz nem sorolható.

5. Vidék: OECD definíció Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet • a helyi települési (közösségi) szintre (NUTS5)vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. A regionális (területi) szinten - ami alatt ebben az esetben főleg a NUTS3 szintet kell érteni, az OECD 3 térségi típust különböztet meg a térség ruralitási fokát illetően, azaz, hogy a régió népessége milyen mértékben él rurális közösségekben, illetve településekben. Ennek alapján 3 csoportot különít el: • - „kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a él rurális településeken, • - „jellegzetesen vidéki területek”, ahol a népesség 15-50% között van a nem városi népesség aránya, • - „kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint 85%-a városi lakos • NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) az EU-ban érvényes területi statisztikai osztályozási rendszer, melyet az EUROSTAT állapított meg.

6. Nagy-Britannia (Rural White Paper 2000) • életképes vidék (living countryside): virágzó rurális helyi közösségek és a magas színvonalú közszolgáltatások hozzáférhetősége biztosított, • tevékeny vidék (working countryside): sokoldalú gazdaság magas és stabil foglalkoztatottsági szinttel, • védett vidék (protected countryside): ahol a környezet védelmét és fenntarthatóságát fokozzák az élvezhetőség érdekében, • „vibráló” vidék (vibrant countryside): a jövője a saját kezében van.

7. „A romániai vidékfejlesztés Zöld Kartája” (1998) • Rurális térség kategóriába:2685 község, ezek a községek területi önkormányzatok. (Romániában 12 751 falu tartozik 2685 területi önkormányzathoz, ezek a községek, s ezeket tekintik rurális térségnek. • Létezik 346 falu, mely városi önkormányzathoz tartozik, amelyek már nem esnek bele a rurális kategóriába.

8. Franciaország • A rurális tér definíciójának elsődleges kritériuma szerint rurális közösségeknek tekinthetők azok a közösségek, melyek nem tartoznak városi agglomerációkhoz, és lakosságszámuk 2000 fő, a beépítésre vonatkozóan pedig olyan beépítésű terület, ahol a házak közötti távolság nem meghaladja a 200 métert • 36 565 település létezik, mely 89%-a 2000 lakosnál kisebb falusi település. • a kis- és középméretű települések közössége: 3500 és 50000 fő között van, s nincs 15000 főt meghaladó lakosságszámú városa vagy városi magja

9. Svédország Svéd Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal (Swedish National Rural Development Agency): elérhetőség és beépítettség kritériumok • ún. beépített területek (built-up areas): olyan térségek, közösségek, melyeknek a lakosságszáma meghaladja a 3000 főt, (7 mill) • azok a rurális térségek, melyek e sűrűbben lakott térség szomszédságában helyezkednek el, 45 perces, személygépkocsira megállapított ingázási időn belül, • ritkán lakott rurális térségek, melyek a 45 perces ingázási időn kívül esnek. (200 000)

10. Finnország • „kölcsönhatásban lévő területek (a városokhoz közel fekvő rurális területek): nagyvárosok közelsége - foglalkoztatásra, helyi piacot nyújt a vállalkozások számára. • A vidéki magterületek: gazdasági alapjuk egyrészt a mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó termelés, másrészt sokoldalú egyéb tevékenység is. Már messzebb esnek a nagyvárosoktól, és a közepes méretű centrumoktól is, de léteznek a centrumtelepüléseik erős önkormányzatokkal. • A ritkán lakott vidéki területek: halmozódó problémáik vannak, nincs lehetőségük a foglalkoztatásra, vagy egyáltalán helyi piacot létrehozni, mivel nagyon távol esnek a urbánus centrumoktól. Gazdasági struktúrájuk egyoldalú. Finnország keleti és északi részén találhatók, ahol az erdő- és mezőgazdasági szektor természeti feltételei egyre szűkülnek, és az önkormányzatok csökkenő gazdasági forrásai szűkre szabják a fejlesztési lehetőségeiket

11. Vidéki/Rurális definíció - Magyarország Magyarországon a rurális térre és településre vonatkozó legelfogadottabb definíció: • - rurális/vidéki, települések azok, amely városi státussal nem rendelkeznek, vagy bár rendelkeznek városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb, • - vidéki jellegűnek nevezzük az olyan térséget (kistérséget), ahol a vidéki településeken élő lakónépesség aránya több mint 15% az ország területének 80%-a vidékies térség, az ország lakosságának 50%-a él ezeken a területeken

12. Vidék kritériumai (Magyarországon) • A vidék fogalmának meghatározására 5 feltétel: • Az aktív keresőknek legalább 20%-a a mezőgazdaságban dolgozott 1990-ben. • Ezer lakosra legalább 120 őstermelő jut. • A la­kos­ságnak legalább a fele 120 fő/km2 népsűrűség alatti településen lakik. • A népsűrűség kisebb, mint 80 fő/km2. • 1996-ban az 1960-as lakosságszámnak csak legfeljebb 92,0%-a él a térségben.

14. Magyarország vidéki területei • Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él. • „kétséget kizáróan vidéki területek”-en él a népesség 31,3%-a, mely z ország területének 58,3%-át teszi ki. Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

16. DIFFERENCIÁLÓDÁS 3. RURÁLIS ÁTRENDEZŐDÉS - A MEZŐGAZDASÁG DOMINANCIÁJÁNAK CSÖKKENÉSE • TÖBBCÉLÚ FARMOK GYARAPODÁSA - A RURÁLIS TERÜLETEKNEK ÚJ HASZNÁLÓI JELENTEK MEG • A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A • FOGLALKOZTATÁSBAN FALUN IS NÖVEKSZIK - INGÁZÁS ÉS TÁVMUNKA - ÉLETMINŐSÉG NÖVEKEDÉSE - DE! ELVÁNDORLÁS IS – ELSŐSORBAN A FIATALOK KÖRÉBŐL RURÁL IDILL ↔ FALUSI ELMARADOTTSÁG

17. 4. VÁROS-FALU KAPCSOLATOK ÉLELMISZER, VÍZ ÉS MÁS FORRÁSOK HULLADÉK, KÖRNYEZET- SZENNYEZÉS FALU MUNKA TANULÁS MIGRÁCIÓ VÁROS VÁSÁRLÁS, KERESKEDELEM KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG SPORT TURIZMUS REKREÁCIÓ

18. II. A RURALITÁS MEGHATÁROZÁSA NINCS EGYSÉGES MEGHATÁROZÁS 1. FALUSI LAKOSSÁG (VÁROSHIÁNY) 2. NÉPSŰRŰSÉG 3. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ARÁNYA 4. BEÉPÍTETT TERÜLETEK NAGYSÁGA 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY

20. 1. FALUSI LAKOSSÁG FALUTÍPUSOK - HALMAZFALVAK - KÖRFALVAK - ORSÓ ALAPRAJZÚ FALVAK • SZALAGTELKES FALVAK IRTÁSFALVAK ÚTIFALVAK SORFALVAK - SAKKTÁBLA ALAPRAJZÚ FALVAK - ÓRIÁSFALVAK - APRÓFALVAK - SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK

21. 2. NÉPSŰRŰSÉG

22. Népsűrűség 2004

23. 3. MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK ARÁNYA A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%), 2002

24. Mezőgaz-daságban dolgozók aránya

25. Mezőgaz- daságilag hasznosított területek (%)

26. Beépített területek aránya

27. Természetes környezet (%)

28. Erdősültség

29. - Belgium - Olaszország - Anglia - Németország - Portugália A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten EU 15+2 - Egy mutató • 2000 főnél nagyobb városi funkciójú település léte • Ausztria, Görögország, Luxemburg • Település/területegység lakosságszáma • Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország • Spanyolország, Svájc, Írország • Népsűrűség • Hollandia - Több mutató

30. A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten EU 10+2 • Csak településstátus • Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Bulgária • Település mérete • Csehország • Több mutató • Málta, Szlovákia, Románia

31. Rurális népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

32. Városi népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

33. A rurális területeknek az unióban használt definíciója • Az Európai Bizottság 2004-ben elfogadta az OECD definícióját a rurális térségekről • Települési szinten: 150 fő/km² alatti népsűrűség • Térségi szinten: három térségtípus • Dominánsan rurális régiók, melyekben a lakosság több mint 50%-a él „rurális településekben” • Szignifikánsan rurális régiók, ahol a lakosság 15-50 %-a él „rurális településekben” • Dominánsan urbánus régiók, ahol a lakosságnak kevesebb, mint 15 %-a él „rurális településekben”

34. Rurális területek aránya (%)

35. Városi és rurális területek az OECD kritériumai alapján

36. Rurális népesség aránya (%)

37. Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

38. Az EU 25 tagállamának népességéből 57 % él dominánsan vagy szignifikánsan rurális régiókban, amely az Unió területének több mint 90 %-át foglalja el • Az átlagos népsűrűség • 38 fő/km²-ig terjed a dominánsan rurális régiókban • 125 fő/km²-ig terjed a szignifikánsan rurális régiókban, illetve • 614 fő/km²-ig terjed a dominánsan urbánus régiókban

39. A rurális területek problémái

40. GDP/fő (PPS) 2003

41. Depopuláció

42. Munka- nélküliség (2004)

43. Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

44. Rurális térségek fejlettségi típusai 1. Integrált rurális területek - Növekvő népességszám, bevándorlás • A foglalkoztatottak többsége a iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozik - Jó infrastrukturális ellátottság - Jó közlekedési megközelíthetőség - Hagyományőrzés - Veszély: túl nagy a városi nyomás – csak második lakóhellyé válik

45. Rurális térségek fejlettségi típusai 2. Közepesen fejlett rurális területek - Viszonylag távol a városoktól - A foglalkoztatásban a mezőgazdaság és az ipar dominál - Viszonylag jó infrastruktúra - Igazi falusi környezet - Kevés komoly probléma, de nincs igazán fejlődés - Elvándorlás, elöregedés

46. Rurális térségek fejlettségi típusai 3. Elmaradott rurális területek - Városoktól izolált - Alacsony infrastrukturális ellátottság - Nagy munkanélküliség -Elvándorlás – a szegényebbek maradnak - Mezőgazdasági dolgozók dominanciája

47. Finnország • 94%-a rurális terület, ennek 80%-a nem vagy alig lakott • csökken a mezőgazdaság szerepe • depopuláció • Svédország • jó minőségű természeti környezet – turizmus • az életszínvonal nem rosszabb a városi területeknél • több mint 60%-a a gazdáknak másodállású, főleg az • erőgazdálkodásban • Írország • viszonylag magas agrárdolgozók aránya (8-9%) • minőségi termékeik iránt nő a kereslet • kis családi farmok, alacsony mobilitás • a gazdák alacsonyan iskolázottak – nehéz fejlesztési lehetőségek • Észak-Írország • a farmok 90%-án állattenyésztés • sok hátrányos helyzetű terület • családi farmok • Skócia • sok hátrányos helyzetű rurális terület • kisebb termelékenység • értékes természeti környezet – turizmus • összességében nőtt a rurális lakosság, de a rosszabb • helyzetű területeken csökkent • Dánia • nagy része mezőgazdasági terület • növekvő számú és méretű nagybirtokok – nagy befektetések • kisebb birtokokon mellékállásban dolgoznak • fiatal, képzett gazdák – fejlesztések • magas színvonalú termékek • Belgium • kb. a terület fele agrárjellegű • rosszabb helyzetűek Vallóniában • intenzív mg. termelés – természeti problémák • urbanizáció nyomása • életminőség – távmunka, ingázás • Hollandia • nagy népsűrűség, magas urbanizáció – környezeti károk • nem agrárdolgozók laknak vidéken – a városi népesség • közösségi területévé válik a vidék • Anglia • a gazdák negyedének más bevétele is van • vidéken nő a lakosságszám – felértékelődés • jó ellátottság, közlekedési feltételek • Németország • közepes nagyságú gazdaságok • a gazdák 60%-a másodállású • Wales • -kiváló minőségű természeti környezet – rekreáció • nőtt a rurális lakosság, de a hátrányos helyzetű településekből elmennek • rossz közlekedési lehetőségek • csökken az állattenyésztés szerepe – munkahelyproblémák • Ausztria • 60% az Alpokban – hagyományos alpesi gazdálkodás • családi kis- és közepes birtokok • a gazdák 66%-a csak mellékállású • infrastrukturális nehézségek, mégis integrált rurális területek • Luxemburg • a területnek csak kis része igazán városi • állattartás – minőségi feldolgozás • Franciaország • a jó minőségű, speciális termékek iránti kereslet tart fenn sok ágazatot • nagy területű enyhe városi behatású rurális területek • Görögország • magas agrárfoglalkoztatás • szétaprózott birtokszerkezet • elöregedett rurális lakosság • környezeti problémák a nem • megfelelő talajművelés miatt • Portugália • 11%-os agrárfoglalkoztatottság • idősebb gazdák – alacsony innovativitás • családi gazdaságok alacsony termelékenységgel • elvándorlás • jó minőségű környezet • Olaszország • nagyon kicsi gazdaságok – északon nagyobbak • depopuláció a középső és déli területeken

48. 1. pillér: mezőgazdasági politika 2. pillér: vidékfejlesztés Vidékfejlesztés az Európai Unióban CAP: Közös Agrárpolitika 1987: „A vidéki társadalom jövője” 1996: Rurális Térségek Európai Chartája 1999: európai vidékfejlesztési célok megfogalmazása: - Mezőgazdasági és erdészeti ágazat megerősítése - Rurális területek versenyképességének növelése - Környezet és vidéki örökség megőrzése

49. A vidékfejlesztés eszközei • mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása • vidéki emberi erőforrások fejlesztése • hátrányos helyzetű térségek és fokozottan védett területek támogatás • erdőművelés, erdősítés támogatása • mezőgazdasági termékek feldolgozásának, értékesítésének támogatása • rurális térségek integrált fejlesztése • földminőség javítása, mezőgazdasági menedzsment javítása, infrastruktúra • fejlesztése, falvak megújítása, turizmus, kézművesség támogatása, agrárkörnyezet • védelme

50. LEADER(Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale)Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében - 1988 óta - LEADER I., II., és + - Újdonság: alulról jövő kezdeményezés – helyi akciócsoportok