Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

1. Szinkrón neveléstörténet és problématörténet előadás: Európai világképek és emberképek I. Archaikus és mitikus világképek, antropológiák

2. Világ Mindazt az ismeretet, amely a világra vonatkozik, azaz a világnézetet, arra használja a kor embere, hogy a maga, a környezete, a világbeli tevékenységét minősítse, önmaga sikerességéhez muníciót találjon, s arra reflektáljon. Világnézetek főbb fajtái • Tudományos/filozófiai • Vallásos • Művészi • Köznapi

3. Történeti formák • Archaikus világkép – mitológia kialakulása • Mitológiai világkép • Filozófiai világkép (esetleg: teológiai) • Tudományos világkép • Európa kulturális megosztásai • római civis – barbár • keresztény – iszlám • keleti – nyugati kereszténység • katolikus -protestáns

4. Egy algériai barlangfestmény (Taszil), i. e. 6-1. évezred

5. A archaikus világkép formái A vallás kialakulása, ősi formái (antropomorfizmus megjelenése!) animizmus mana totemizmus tabu

6. A tudás átörökítésének a típusai • mezopotámiai-egyiptomi • zsidó • görög

7. A mítikus világkép Teogónia Teológia Kozmogónia Kozmológia Antropológia • A mágia gyakorlata • A gyakorlati mesterségek • A naptár • Általános mitoszjegyek • özönvíz • Meghaló-feltámadó istenek (=növényi alapú táplálkozás) • Írás szerepe

9. e. 2. évezredtől: kétféle írnokképzés van • alapképzés: írás, olvasás, számolás, elemi tudományok = tábla háza • köznép számára is nyitott • tandíjas • kisgyerekkortól a férfikorig tart • egész napos képzés, szigorú bánás • tanítói utasítás szerint cselekszenek, szöveget másolnak • sumérról akkádra fordítanak • memorizálnak • kérdésekre felelnek és kérdezhetnek • a tanítót az idősebb diákok (nagy testvérek) segítik • a testi fenyítés megengedett • életkor szerinti csoportok • differenciált képzés: énekes, zenész, ráolvasó, pap, írnok, jegyző • magasabb képzés = bölcsesség háza • kultúrális tradíciók átadása (a sumért holt nyelvként is tanítják pl.) naptárkészítés • matematikai kultúrájuk kb. megfelel az európai reneszánsz tudósaiénak • kialakul a független értelmiségi réteg - csak tanítással foglalkozik • szabad emberek • a hatalmi vezető réteg a gyerekeit "apród"-nevelésben részesíti

10. [ A KAPA TEREMTÉSE ] • „Az úr tökéletes dolgot ...” • Az úr tökéletes dolgot csinált. • Az úr, kinek sorsot szabó parancsa másíthatatlan, • Enlil, hogy az Ország magját a földből kisarjassza, • eget a földtől eltávolított, önként támadt akarata, • földet az égtől eltávolított, önként támadt akarata; • hogy a test-termő földből fej növekedhessék, • ég s föld köldökévé kötötte el a vágást. • Midőn a Nap felragyogott, csinált egy kapát, • megszabta a teendőket, a kapálás rendjét, • karjával a kapa, a kosár felé nyúlt, • Enlil a kapájáról dicsérő dalt énekelt. • Kapája színarany, színezüst; feje lazúrkő; • kapálja erős kötésű; pántja finom ezüst, • a kapa foka lazúrkő, • feje öklelő bika, nagy falat rontó. • Az úr a kapa nevét kimondta: sorsát megszabta; • a földbe mélyedőt, fénylő koronáját, • fejét reá illesztette: • kapájával mélyen a test-termő földbe vágott.

11. Az emberiség feje ott volt a kapanyomban. • Az Ország népe Enlil felé kibújik a földből, • fekete fejű népére ő kegyes szemmel tekint. • Az Anunnák mindannyian hozzá sietnek, • kezüket szájukhoz emelik: • Enlilnek imával hódolnak, • fekete fejű népének átadják a kapát. • - - - • A kapa, a kosár városokat épít. • Az igaz házat a kapa építi, • az igaz házat a kapa emeli, • az igaz házat ékessé teszi; • ám a házat, mely a király ellen lázad, • a házat, mely a királynak nem engedelmes, • a kapa a király előtt a földre dönti. • Gyom, gaz fejét a kapa levágja, • gyökerét tépi, szárát elmetszi; • ám a termesztett növényeket gondozza. • A kapa sorsát Enlil atya megszabta: • a kapa feje dicsértessék! • Ó, Niszaba, dicsértessél!

12. Sumer matematikai táblácska, i.e. 1800 k.

13. Egyiptom egyiptomi áthagyományozás jellemzői csak a szabad ember tanulhat mert a világ állandó és változtathatatlan: büntetés jár a normasértőknek az emberi élet szabályai is változtathatatlanok gyereknevelés célja: örök normák elsajátítása (isten igazságának megismerése) nem ismerik el a gyerek életszakaszait: minél hamarabb felnőttként kell viselkedni tiltott a csecsemőgyilkosság (a többi ókori népnél nem) szövegek vannak a csecsemők ápolásáról, gyógyításáról újszülöttet nem pólyázzák be 3. életévig szoptatnak az édesanyák (nincs helyettesítőjük) kisgyermeket meztelenül járatják játékszereket adnak nekik az előkelők gyerekeit magánnevelők oktatják leendő fáraóval együtt lányok is részesülnek az oktatásban udvari nevelés fiúknak: testi nevelés erőteljes

15. Antik görög tudásátörökítés(i. e. XIII-IV. sz.) • általános jellemzői • egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise • görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? • erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony • kalokagathia eszméje • szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) • az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség")

16. A tudásátadás görög modellje az írásos kultúra prototípusa (kialakulása: i.e. 6. századtól) görög ábécé = beszédhangok a korábbi írások közül a legegyszerűbb legdemokratikusabb (nem egy szakmai elit privilégiuma) a betűírás „diszciplinalizálja” a gondolkodást - a filozófia lehetőségét veti fel (elvontság) - a filológia lehetőségét veti fel (rendszerezés, halmazképzés) Egyedül a görög betűírás képes az elhangzott beszéd rövidítetlen és teljes visszaadására

17. - az értelmi ismétlések száma csökken a korábbi nyelvek írott szövegeihez képest Gilgames: 23,3 % Homérosz 14 % azaz: a gondolatrímekre egyre kisebb az igény A görög írás előmozdítja absztrakciós képességeket logika elvont gondolkodás Sajátosságai: a szóbeliséget magába fogadta a görögöknek nincsenek szent szövegeik (az a szóbeli hagyomány része maradt) a görögségben az írás használatához nem kell felhatalmazás

18. A görög gyarmatosítási. e. 8-6. sz.

19. Nagy Sándor hadjáratai (i. e. 336-323)

20. Az első tudományos/filozófiai világkép: Arisztotelész, i. e. 4. sz