REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I.

1. REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. (1. előadás: 2008.02.12.) Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár, MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2. Ebben a félévben a tárgy ismeretanyaga négy nagyobb részre osztható: • A regionális gazdasági fejlődés és fejlesztés előtérbe kerülése (területi verseny) • A regionális versenyképesség javításának alapgondolatai • A regionális gazdaságfejlesztés alapvető eszközei (klaszterek) • A regionális gazdaságfejlesztés eltérő fejlettségű régiókban Kérdés: aktuális ez? IGEN!! • Itthon is a 2007-13 között az EU támogaások értelmes és hatékony felhasználásához • Az EU-ban mindegyik fejlett térségben klaszteralapú gazdaságfejlesztési stratégia működik

3. A vállalkozásfejlesztési szakirány tárgyainak rendszerezése Vállalati versenyelőnyök determinánsai Michael Porter szerint (+ szakirányos tantárgyaink): • Makrogazdasági feltételek: vállalkozásfejlesztés (Kállay-Imreh) + gazdaságpolitika • A vállalati működés és stratégia kifinomultsága: üzleti tervezés, KKV-marketing, KKV-finanszírozás stb. (közgazdaságtudomány: belső méretgazdaságosság) • A helyi üzleti környezet minősége: regionális és lokális gazdaságfejlesztés (közgazdaságtudomány: külső méretgazdaságosság) • Regionális környezet: keretbe foglalja mindegyiket (NUTS-2)

4. Emlékeztető (regionális gazdaságtani ismétlés – röviden) Mit értünk regionális és lokális alatt? • régiók típusai: csomóponti (gazdasági tér), tervezési (közigazgatási, államigazgatási) • lokális térség (lakóhely vs. munkahely): munkaerő-vonzáskörzet • regionális gazdaságfejlesztés lényege: a térségi szemlélet, mivel a beavatkozás területe meghaladja egy-egy település határát • Regionális vs. lokális

5. Haggett tipizálása (ismétlés)

6. Alapkérdés: a piaci automatizmusok létrehozzák-e mindegyik térség felemelkedését? Másképpen: a területi különbségeket mérsékli a piac „láthatatlan keze”, avagy nem? (Ricardo: országok között a komparatív előnyökön alapuló munkamegosztás mindegyik országnak kedvező lehet!!) Az alapvető közgazdasági irányzatok eltérő álláspontokat vallanak, eltérő kérdésekre fókuszálnak és eltérő gazdaságfejlesztési üzenettel, szemlélettel és eszközökkel bírnak (mi most csak hármat emelünk ki, megismételve a regionális gazdaságtan tárgynál elhangzottakat): • Neoklasszikus növekedés • Poszt-keynes-i növekedés • Kompetitív fejlődés

7. A regionális növekedés tényezői Ismétlés: • Hagyományos felfogás: 4 tényező • Régiók további speciális jellemzőkkel bírnak: településszer-kezet, domborzati viszonyok, országon belüli helyzet stb.

8. 1. Neoklasszikus regionális növekedési elmélet

9. Regionális (nemzetközi) specializáció, munkamegosztás csak a kereskedelem szabadsága (dereguláció, export) mellett valósulhat meg (a globalizáció ezt egyre inkább lehetővé teszi) • Abszolút előnyök (Adam Smith): a munkamegosztást az abszolút ráfordítások határozzák meg (lényegében adott pénzben kifejezett vállalati költségek!!) • Komparatív előnyök (David Ricardo): a nemzetek és egyének közötti szakosodás (specializáció) a relatív költségelőnyökön múlik → adott ország (fix) tényezőellátottságtól függ (statikus) → mindegyik ország nyerhet, ha komparatív előnyei alapján specializálódik → térbeliség nem jelenik meg

10. A regionális növekedés tényezői két régió kapcsolatában

11. Összegzés: neoklasszikus regionális növekedés gondolatok Fenti fogalmak alapján leírható a régiók gazdasági növekedése: a piaci automatizmusok bizonyos feltételek estén mindegyik régió gazdasági növekedését elősegítik (a „regionális láthatatlan kéz”), ha komparatív előnyeik alapján specializálódnak A termelési tényezők mobilitása, a tőke és munkaerő térbeli (régiók közötti) mozgása ellentétes irányú: • Ahol magas a munkabér, odaköltöznek a munkások, de csökken a munkaerő iránti kereslet (ez csökkenti a béreket is), mert a tőke olcsóbb helyre megy és a gépberuházások megnőnek (gépekkel helyettesítik a munkaerőt). • Ahol alacsony a munkabér, oda munkaigényes tevékenységek (tőke) települnek (munkával helyettesítik a gépeket), ami megnöveli a munkaerő keresletét (és a béreket is)

12. Gazdaságfejlesztési következtetések: → ingadozva, de a régiók közötti különbségek mérséklődnek, mert a kevésbé fejlettekbe áramlik a tőke és így ott felgyorsul a gazdasági növekedés, míg a fejlettekből elmegy a tőke, így ott lassul a gazdasági növekedés → elő kell segíteni a termelési tényezők mobilitását (elmaradott térségekben tőkevonzás erősítése) → főleg kínálat-orientált regionális stratégiák jelennek meg De a gyakorlati megfigyelések a területi kiegyenlítődést, a „láthatatlan kezet”nem igazolják, mivel egy-egy országon belül nem csökkennek a területi egyenlőtlenségek: → be kell avatkozni (mint a nagy világválságnál USA-ban ‘new deal’, Angliában Keynes javaslatai): kisebb a társadalmi költsége az elmaradott régiók felzárkóztatásának, mint a társadalmi megrázkódtatásokkal járó ‘kiigazításnak’, netán erőszakos (háborús) eseményeknek

13. 2. Poszt-keynes-i növekedés:gazdasági bázis elmélet Hogyan lehet leírni úgy a gazdasági növekedést, hogy egyúttal a gazdasági beavatkozásokat, a gazdaságfejlesztési stratégiákat is vázoljuk? Jövedelmek (pénzek) áramlása a fontos: • Traded iparágak/üzletágak (exportbázis): a régióba érkeznek az exportbevételek, amelyekből fedezik a helyi kiadásokat (nontraded javak) és import kiadásokat (illetve a régión kívüli jövedelemtulajdonosok kivonhatják a profitot) • Helyi tevékenységek (nontraded): fizetnek az importért, jövedelmet kapnak a traded (bázis) ágazatoktól • Intraregionális multiplikátor: régión belül a helyi (nontraded) ágazatok közötti jövedelemáramlás (ha ez gyors és nagy, akkor sok munkahelyet teremt)

14. Jövedelmek áramlása a gazdasági (export)bázis elméletben

15. Megkülönböztetjük: • az alaptevékenységeket (export, régión kívüli kereslet kielégítése), másképpen bázistevékenységeket • a nem-alaptevékenységeket (helyi kereslet kielégítése), másképpen helyi tevékenységeket (főleg helyi szolgáltatásokat). A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés szempontjából, a célpiacok és jövedelemforrások szerint az alábbi gazdasági szektorokat különböztethetjük meg (Porter 2003): • Bázis (tradeable, traded) szektor: „növekvő torta”, erős együttműködési és innovációs kényszer (közösen sikeresebbek, mint külön-külön), főleg feldolgozóipar, üzleti szolgáltatások stb. • Helyi (non-tradeable, nontraded) szektor: „állandó torta”, nincs együttműködés (csak a másik rovására lehet bővülni) főleg lakossági szolgáltatások (helyi építőipar, járműjavítás stb.) • Erőforrás-függő (resource-dependent) szektor: „lassan növekvő torta”, gyenge együttműködési kényszer (szállodák, éttermek, felsőoktatás, egészségügy stb.) (+ mezőgazdaság + nonprofit szféra) Lényeg, a helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés elsődleges célja a traded szektor megerősítése: klaszteresedni a traded szektor tud, és némileg az erőforrás-vezérelt

16. Regionális multiplikátorok: Nő a régió exportja, ami továbbgyűrűző hatásokat generál: • Kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor-hatások: a letelepedő traded iparágakhoz kapcsolódó beszállítók megjelenése, helyiek megalakulása, amelyek a helyi szolgáltatások iránt fokozódó keresletet támasztanak (energia, irodai szolgáltatások, könyvelés, helyi közlekedés stb.) • Másodlagos regionális multiplikátor-hatások: a bővülő foglalkoztatottság miatt ideköltöznek más régiókból, megnő a lakosság helyben elkölthető jövedelem-tömege, ami élénkíti a nontraded szektort, amelyben új helyi szolgáltató cégek jönnek létre (lakossági fogyasztásra: helyi építőipar, éttermek, szórakozás stb.) • A régió gazdasága megerősödik, az export bővül, ami kumulatív (felhalmozódó) hatásokat vált ki (beindul egy növekedési spirál), a multiplikátor-hatások felerősöd-nek, újabb export tevékenységek jelennek meg stb. → Automatikusan nem csökken a régiók közötti különbség

17. Kiterjesztett gazdasági bázis modell

18. Következtetések: → a traded szektort kell erősíteni és a multiplikátor-hatások érvényesülését → értelmezhető gazdaságfejlesztési üzenete van → főleg kereslet-orientált regionális stratégiák jelennek meg De!! problémás lehet a traded szektor kijelölése, valamint a modell a technológiai változásokat figyelmen kívül hagyja + mindegyik régióban egyidőben nem haladhatja meg az export az importot (globális szinten nagyjából egyensúlyban kell lenniük!!), azaz verseny lép fel a régiók között

19. 3. Kompetitív fejlődéselmélet Porter szerint a statikus komparatív előnyök elmélete nem írja le napjaink tényleges gazdasági folyamatait: • egy-egy régión belül nem állandó (nem immobil, nem röghöz kötött) a tényezőellátottság, hanem a tényezők áramlása országon belül megfigyelhető (mobilak) • a komparatív előnyök nem írják le az új tudásalapú specializációt: méretgazdaságosság, növekvő mérethozadék, innovációk, technológiai változások, stratégiai szövetségek stb. → a globális gazdaságban meghatározók a kompetitív előnyök: az ország gazdaságpolitikájától és az ott térségi bázissal bíró vállalati versenystratégiáktól függnek (dinamikusan változnak) Lényeg: az önálló gazdaságpolitikát folytató országok közötti specializáció a komparatív előnyökkel magyarázható, de a régiók közötti specializációt a kompetitív előnyök írják le

20. A kompetitív fejlődés szakaszai Értékelési szempontok az egyes szakaszoknál: - az ország fejlettsége - a globális (traded) iparágak versenyelőnyeinek típusai, helyük az értéklánc-rendszerekben - a munkaerő felkészültsége - a menedzsment felkészültsége - a cégeknél alkalmazott technológia (későn követők, korai követők, élenjárók) - a kormányzati fejlesztések célja

21. Példa: Japán, Finnország, Dél-Korea Kérdés: lehet egy ország gazdasága „kevert”?, azaz egyidőben egy országon belül tényező-vezérelt térségek mellett innováció-vezérelt régiók?? • Nagy ország esetében igen (pl. India), de egy-egy szubnacionális régió, lokális térségnél nem (csak kisebb átfedések lehetnek a szomszédos szakaszok között) Kérdés: mit tehetünk, hogy egy fejlettebb szakaszba lépjen át egy régió? → versenystratégia (agglomerációs előnyök hasznosítása: lokalizációs és urbanizációs) → kiterjesztett gazdasági bázismodell → Waits-féle fázisok + ARGS (később)

22. Komparatív és kompetitív előnyök térbelisége

23. Területi különbségek Magyarországon: az egy főre jutó GDP szórásának alakulása (1995-2005)

24. 4. Mit értünk regionális gazdaságfejlesztés alatt? Definíció: Tudatos közösségi beavatkozás a regionális/helyi gazdasági folyamatokba Tudatos (?) közösségi (?) beavatkozás (?) regionális/helyi (?) gazdasági folyamatokba (?) Tudatos? • Egyeztetett, megvitatott, a különböző érdekeket konszenzus alapján felvállaló, nyilvános koncepciók, stratégiák Közösségi? (egy-egy vállalat akciója az magánérdekű!!) • kormányzatok: központi, regionális és helyi önkormányzati (politikai szempontok) • a magánszektor szervezetei (szövetségek, kamarák stb.)

25. Beavatkozás? • top-down módon szerveződő beavatkozások: kormányzatok (főleg infrastruktúra fejlesztése) kínálat-orientált fejlesztései • bottom-up módon szerveződő beavatkozások: kamarák, klaszterek szervezetei stb. kínálat-orientált fejlesztései • allokatív és/vagy stratégiai szemléletű beavatkozás Regionális/helyi (?) • Regionálisnál keret programok (pályázatok), akciótervek • Helyinél projektek bottom-up generálása • Célszereplők: KKV-k, multik, önkormányzatok, intézmények, háztartások stb. (minél kisebb a térség, annál inkább a KKV-k) Gazdasági folyamatokba (?) • A térségben a termelékenység, a vállalatok jövedelmezősége, a foglalkoztatás javuljon • Hatékonyságot várunk el, azaz előbb-utóbb a közösségi pénzek megtérülését → közgazdasági gondolatok, módszerek és eszközök kellenek

26. A területfejlesztés hagyományos alapelvei és céljai

27. A három dimenzió összefüggése:

28. Mi a regionális és lokális gazdaságfejlesztés célja és eszköze? Cél: az ott élők jóléte (‘wealth’ Adam Smith óta) Eszköz: a régiók termelékenységének (versenyképességének) javítása!!! • mit értünk regionális versenyképesség alatt? • termelékenység (egységnyi inputra jutó kibocsátás) magas szinte és növekedési üteme  hogyan javítható? „Ez itt a kérdés!”

29. Köszönöm a figyelmet!