1 / 26

Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport

Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport. Gyűrű részgyűrű ideál faktorgyűrű. Ideál, faktorgyűrű. Definíció.

laurie
Télécharger la présentation

Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport Gyűrű részgyűrű ideál faktorgyűrű

  2. Ideál, faktorgyűrű Definíció. R gyűrűben S  Rrészgyűrű, ha az R-beli műveletek S-re történő leszűkítésére nézve S maga is gyűrűt alkot. Megjegyzések: 1. Mivel S R teljesül, műveleti zártság esetén az asszociativitás és disztributivitás is teljesülni fog. 2. A 7. tétel szerint csoport valamely A részcsoport AA–1 A. 3. Tehát R-ben S komplexus részgyűrű  S–SS, SSS.

  3. Definíció. Legyen R gyűrű, I R, I. I az Rbalideálja, ha 1. I–I  I, és 2. RI  I. Jobbideál hasonlóan. Ideál, ha jobb és bal oldali ideál egyszerre. Triviális ideál:{0},R. Valódi ideál:R-től különböző ideál.

  4. Példák: 1. Z-ben az n-nel osztható számok (nN) ideált alkotnak. I=nZ={nz  zZ} 1. I–I  I, 2. RI  I, IR  I.

  5. 2. nN, n2, F gyűrű (F2) elemeiből álló Fnnn-es mátrixok halmaza a mátrix összeadásra és mátrix szorzásra vonatkozóan. Az halmaz balideált alkot, de nem alkot jobbideált. Legyen F=R, n=2. 1. I–I  I, 2. RI  I, IR  I.

  6. 47. Tétel. Ha R kommutatív gyűrű, akkor az I = (a) = {xa  x R} halmaz R-nek ideálja. Bizonyítás. 1. xaI, yaI xa–ya = (x–y)aI  I–I I 2.rR, xaI r(xa) = (rx)a  I  RI I Kommutativitás  IR = RI IR I

  7. Észrevételek. Kommutatív egységelemes gyűrűben 1.a  (a). 2. Ha I tetszőleges ideál R-ben, és aI, akkor (a)  I. Következmény: Kommutatív egységelemes gyűrűben az (a) ideál az a elemet tartalmazó legszűkebb ideál. Definíció. Legyen Rgyűrű. Az (a) ideálokat, amelyek egy rögzített a  R elem összes többszöröseiből állnak, főideáloknak nevezzük.

  8. 48. Tétel. Kommutatív egységelemes R gyűrűnek |R|2 esetén, akkor és csak akkor vannak csupán triviális ideáljai, ha test. 1.Tfh R nem test   a0 elem, amelyik nem invertálható  a többszörösei között nem fordul elő e  (a) az R-nek nem triviális ideálja.

  9. 2.Tfh R test, I ideálja, és I{0}  aI : a  0. R test  a-nak létezik a–1 inverze továbbá az ideál 2. tulajdonsága  e = a–1a  I .  b R :be  I tehát I = R, triviális ideál.

  10. Ideál Invariáns részcsoport I ideál R-ben (I, +) invariáns részcsoport (R, +)-ban • Képezhetők az I szerinti mellékosztályok, R diszjunkt felbontását adják, a komplexusösszeadásra csoportot alkotnak

  11. Definíció. Legyen R gyűrű, I kétoldali ideál R-ben. R-nek I szerinti maradékosztály gyűrűje (faktorgyűrűje)R/I = {r + I  r  R} a következő műveletekkel: Megjegyzés. A 2. definícióban nem a normál értelemben vett komplexus szorzásról van szó. pl. Z-ben a (8) ideál, (4+(8)) mellékosztály Definíció szerint: (4+(8))(4+(8)) = 4 4+(8)=(8) 8-cal osztható elemek 16-tal osztható elemek DE: két mellékosztály szorzata része a jobboldalnak  A szorzás nem függ a reprezentánstól.

  12. 49. Tétel. A faktorgyűrű szorzásának definíciója nem függ a rep-rezentánstól. Bizonyítás. Legyen r1  r+I és s1  s+I, vagyis r1=r+i1 és s1 = s+i2 valamilyen i1, i2 I esetén.  r1+I = r+Is1+I = s+I, szorzás definíciója  r1s1 és rs ugyanazt a maradékosztályt reprezentálja rs+I= r1s1+I

  13. Megjegyzés. 1. R/I gyűrűt alkot a definícióban szereplő műveletekre nézve. 2.I a nullelem. 3. Ha R egységelemes, akkor I+e az R/I-ben az egységelem. Példa Z-ben nN többszörösei: nZ. nZ ideál Z-ben, képezhető Z /nZ . Ez a modulo n maradékosztályok halmaza a maradékosztály összeadásra és szorzásra nézve. Zn

  14. Ha R egységelemes, kommutatív gyűrű, akkor milyen esetben lesz a faktorgyűrűje I. integritási tartomány, illetve II. test. Definíció. Legyen R egységelemes, kommutatív gyűrű. Egy R-beli I ideált prímideálnak nevezünk, ha abI-ből aI vagy bI következik. Maximálisnak akkor mondjuk egy R gyűrű I valódi ideálját, ha abból, hogy I' ideál és I  I‘  R,I'=I vagy I‘=R következik, azaz ha R-en kívül nincsen az I-t valódi módon tartalmazó ideál.

  15. Példa. 1. 2Z prímideál Z-ben : ab 2Z , ab páros  a vagy b páros  a 2Z vagy b 2Z . 2. 2Z maximális ideál is Z-ben : Tfh. 2Z I Z . Ha  a I páratlan  1 I  I = Z, Különben I = 2Z . 3. 49Z nemmaximális és nem is prímideál Z-ben: 49Z7Z  Z , 7·7 = 49  49Z , de 7 49Z.

  16. 50. Tétel. Legyen R kommutatív, egységelemes gyűrű és I az R-nek ideálja. I.R/I akkor és csak akkor integritási tartomány, ha IR és I prímideál. II.R/I akkor és csak akkor test, ha I maximális ideál. Bizonyítás. I. R/I int. tart.  nincs nullosztó, legalább kételemű.  (I+a)(I+b) = II+a = I vagy I+b = I  abI aI vagy bII prímideál.

  17. II/1. Tfh hogy I maximális ideál R-ben, (0 ) I+a R/I.  S = {i+axiI, xR} ideál: S–S  S : i1 + ax1– i2 – ax2 = (i1– i2 ) + a( x1 – x2) S. I R RS  S : ri +rax =ri +arx  S . R I Valamint I  S , mert a  I. I maximális  S = R  alkalmas iI, xR-rel e = i+ax  Az R/I kommutatív egységelemes gyűrűben bármely nemnulla a+I elemnek létezik inverze. R/I test.

  18. II/2. Tfh R/I test, és legyen M egy olyan ideál, amely valódi módon tartalmazza I-t,létezik egy olyan a elem, amelyre aM és aI. R/I test  egyenlet bármely bR-re megoldható (I+a  I, mert aI),  I  M és a M   b  M  b az R tetszőleges eleme, M = R. R/I test  I maximális ideál.

  19. Következmény. Kommutatív, egységelemes gyűrűben minden maxi-mális ideál prímideál. Bizonyítás. Az előző tételből és abból következik, hogy test egyben integritási tartomány is. Definíció. Tegyük fel, hogy (R, +, ) gyűrű, és(R1, , ) két binér műveletes algebrai struktúra. A :RR1leképezés homomorfizmus, ha (r+s) = (r) (s) és (rs) = (r)  (s) minden r, s  R esetén fennáll.

  20. 51. Tétel. Gyűrű epimorf képe gyűrű. Bizonyítás. A csoportelméletből tudjuk, hogy csoport epimorf képe csoport, a művelet belső volta, valamint az asszociativitás homomorf invariánsok. A disztributivitás is homomorf invariáns: Legyen r, s, tR. (r(s+t))= (r) ((s) (t)) (*) és (rs+rt)=((r) (s)) ((r) (t)). (**) R-ben a disztributivitás fennáll  (*) és (**) bal oldala azonos, • a jobb oldal is megegyezik. A másik oldali disztributivitás hasonlóan teljesül.  R1 is gyűrű.

  21. Definíció. Legyen R gyűrű, I ideál. A : R  R/I leképezést természetes homomorfizmusnak nevezzük, ha (r) = r + I , mindenrR esetén. A természetes homomorfizmus nyilván homomorfizmus: Ha egy gyűrű homomorf képeit akarjuk felderíteni, elegendő, ha faktorgyűrűit vizsgáljuk.

  22.  homomorfizmus R R1 I 0 (R)

  23.  homomorfizmus R R1 I 0 (R)

  24. 52. Tétel (Homomorfizmus-tétel). Legyenek R és R1 gyűrűk, : RR1 epimorfizmus. Ekkor I ideál R-ben (a leképezés magja) melyre R1 R/I : ahol0R1az R1 nullelemét jelöli.

  25. Bizonyítás. Csoportelméletből tudjuk, hogy a leképezés magja invariáns részcsoport (R, +)-ban, ésegy-egy R1-beli elem ősképe éppen a mag szerinti valamelyik mellékosztály. Ahhoz, hogy I ideál, be kell még látnunk azt, hogy RI  I. Legyen rR és iI.(ri)= (r)(i)= (r)0R1=0R1. IR  I hasonlóan I ideál. A szorzás művelettartása az : R1R/I, ((r))= r+I leképezésre hasonlóan látható, amint az összeadásra a csoportelméletnél beláttuk.  izomorfizmust létesít R1 és R/I között.

More Related