Az immunrendszert célzó terápiák:

1. Az immunrendszert célzó terápiák: • Stimuláció • Szuppresszió • Moduláció

2. Bevezető 1. ábra Közös: • patogén/antigén • felvétele, • bemutatása • szabályozó • mechanizmusok • effektor • mechanizmusok - nagyfokú fajlagosság • molekuláris mintázatok felismerése • nem alakul ki memória - kialakul memória

3. Bevezető 2. ábra VELESZÜLETETT antimikrobiális peptidek 5-10 óra veleszületett Treg 1-2 hét Mt efferens centrális afferens citokinek veleszületett

4. 1.3. ábra Y Y Y Veleszületett immunitás Adaptív immunitás RNS DNS Felismert struktúra patogénnel asszociált molekuláris mintázatok (PAMP) fehérjék finom részletei, szekvenciái Mintázatfelismerő receptorok (PRR) mIg (BCR) a,b g, d (TCR) Receptorok MANNÓZ TLR1 – TLR10 Gének szomatikus rekombináció, mutáció, finomspecificitás, hatalmas repertoár csíravonalban kódolt, öröklődő szekvenciák - limitált specificitás Y A receptorok megjelenése nem-klonális – adott sejttípuson ugyanaz a struktúra klonális – csak T- és B limfocitákon kb. 1010 variáció

5. kórokozók tumor Y Y Y Y allergia autoimmunitás Bevezető 3. ábra immunrendszer Az immunrendszer kétélű kard

6. SCF IL-7 IL-15 IL-3 IL-4 IL-5 IL-9 GM-CSF A SEJTEK ÉRÉSE Tímusz citokinek Csontvelő T-sejtek B-sejtek Hízósejtek GM-CSF Vörösvértestek, trombociták, granulociták, makrofágok, dendritikus sejtek

7. T-sejtek B-sejtek tímusz csontvelő belső környezet extratimikus érés naív T naív B külső környezet klonális kiterjedés (immunválasz) T-effektorok T-memória IgG,IgA,IgE IgM ELLENANYAG KÉSZLET IgM anti-idiotípus ellenanyagok reumafaktorok B1-sejtek Az immunfolyamatok szabályozása FELISMERÉS a felismerő készlet alakulása T-dependens T-independens hosszú életű plazmasejtek rövid életű plazmasejtek

8. Az immunfolyamatok szabályozása komplement aktiváció EFFEKTOR FOLYAMATOK I. Ellenanyag osztály, alosztály megoszlás  FcR  fagocitózis, ADCC komplement aktiváció IgG és IgE közvetített ADCC

9. Az immunfolyamatok szabályozása EFFEKTOR FOLYAMATOK II. gyulladási citokinek

10. Az immunfolyamatok szabályozása EFFEKTOR FOLYAMATOK III. citokin egyensúly

11. Antigén felismerés adhéziós és kostimulációs molekulák (ligandumok) sejtek, sejtek és az extracelluláris mátrix közötti „kommunikáció”, homing, aktiváló vagy gátló jelek BCR / TCR (jelátvivő láncok, koreceptorok) FcR Ag-EA ill. Ag-(EA)C immunkomplexek kötődése  aktiváló vagy gátló jelek CR citokinek és receptoraik MHC sejtek, sejtek és az extracelluláris mátrix közötti„kommunikáció”, homing, sejtműködés szabályozása, aktiváló vagy gátló jelek TOLLR/ PRR a antigénből származó peptidek kötése és bemutatása patogénekre jellemző szénhidrát motívumok felismerése  endocitózis, fagocitózis, aktiváció

12. A BCR komplex L H H L Variábilis ( V ) Konstans ( C ) Transzmembrán domén sejtmembrán a b a jelátvitelért felelős járulékos láncok: Iga, Igb

13. Az Ig hipervariabilis régiói CD: complementarity determining region

14. Az IgG molekula szerkezete Figure 3-1

16. A TCR szerkezete

17. MHC I MHC II

18. Az MHC I szerkezete és a hozzá kötődő molekulák calreticulin peptid-kötő árok peptid-szállító fehérje komplex b2 mikroglobulin CD8, tapasin

20. Az antigénprezentáció endogén útja A nagy affinitással kötődő peptidek stabilizálják a molekulát, ami a Golgi-rendszeren át a felszínre jut 4 Az a lánc a calnexinchaperon fehérjéhez, majd a b2m hez kötődik. Igy alakul ki az MHCI megfelelő konformációja a peptidkötéshez 3 MHCI molekulák a lánca és a b2m az ER-ban szintetizálódik 2 A peptideket az endogén fehérjékből a proteaszóma állítja elő és a TAP „pumpálja” az ER-ba. = transporter associated with antigen processing 1

21. Az antigénprezentáció exogénútja Az li hasítási termékét, a CLIP-et egy erősebben kötődő peptid szorítja le Az li a korai endoszmába irányítja az MHCII molekulát A két lánc párosodását az invariáns lánc (li) chaperon biztosítja és egyben gátolja a peptidek kötődését MHCII molekulák a és b lánca az ER-ban szintetizálódik

23. Immunstimuláció -tumorsejtek elleni válasz elősegítése -kórokozók elleni válasz elősegítése Immunterápiás eljárások / az immunrendszer működésének módosítása Immunszuppresszió -autoimmun folyamatok gátlása -allergiás folyamatok gátlása -transzplantációs tolerancia létrehozása -az újszülöttkori hemolítikus betegség kialakulásának megakadályozása Immunmoduláció -a TH1 / TH2 egyensúly eltolása autoimmun vagy allergiás kórképekben -az ellenanyagválasz izotípus megoszlásának megváltoztatása allergiás kórképekben

24. A FERTŐZÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM a fertőzést követően  hagyományos gyógyszeres (antibiotikumok, vírus anyagcsere gátlók) passzív immunizálás (ellenanyagok, sejtek) aktív vakcinálás a fertőzést megelőzően  vakcinálás  1) a specifikus felismerő készlet arányának növelése 2) specifikus immunológiai memória létrehozása

25. Fertőző betegségek, járványok Edward Jenner, 1796, himlő „A landmark was discovery of the germ theory, which included small parasites, bacteria and viruses. This theory was mainly based on the studies of RobertKoch (1843-1910), Louis Pasteur(1822-1895) and many others.” IMMUN STIMULÁCIÓ -vakcináció

26. . . . . ezen egészségtámogató eszközökkel összhangzó egészségápolási szabályok teljesen elegendők a himlőragályozástól való megóvásra, és azért is a mesterséges himlővel való beoltás nemcsak fölöslegesnek tűnik fel, hanem az egyúttal a természet törvényeivel ellenkező kihágásnak tekintendő. Az emberi vagy állati vérből nyert genny beoltásával különböző betegségek csírái terjesztetnek széjjel, melyek lényegesen hozzájárulnak az emberi nem degenerátiójához’’ ” Van-e az oltásnak a természet törvényei szerint létjogosultsága? Isten ments ! ” Bilz F. E.: A természetes gyógymód, 1905

27. Karikatúra az E. Jenner által bevezetett himlő oltás következményeiről

29. vége