1 / 31

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors. 2013-14-1 3/5. Az előadások témakörei. 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története

levi
Télécharger la présentation

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 3/5

  2. Az előadások témakörei • 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása • 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története • 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG • 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) • 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

  3. 3/5 Új és régi fogalmak a foglalkoztatáspolitikában

  4. Versenyben az új munkahelyekért KSH intézményi statisztika

  5. Kérdés 1,2 • Honnét tudjuk, honnét tudja az állam, hogy hánya dolgoznak, vagy vannak munka nélkül? • S, miről is szól ez a verseny? Ha már verseny ki kivel versenyzik és miben?

  6. Adatforrások (emlékeztetőül) • OEP, • NAV, • KSH: • MEF, (munkaerő-felvétel) • intézményi statisztika • népszámlálások • NFSZ-NMH (regisztrált munkanélküliek) • NFSZ bértarifa-felvétel • Prognózisok (pl. MMPP, karrier front, stb.) • Magáncégek adatgyűjtései (nemzeti, regionális, globális szinteken)

  7. Mit mérünk hogyan mérünk a modern társadalmakban? • Ipari - urbanizált társadalom igények: lakosság (népszámlálások) • A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálás eszmei időponthoz kötődik, teljes körű és igen sokoldalú a felhasználása. Az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon, minden lakásra és személyre kiterjedően kerül sor. (KSH) • Első hazai: 1869, 1880 … 2011 (15.)

  8. A munkaerő-felmérés módszertana • munkaerő-tartalék megbízható számbavétele • Előzménye USA CurrentPopulationSurvey (CPS) • ’80-as években új lendületet kapott a módszertani, fogalmi rendszer harmonizálására irányuló törekvés is, amely a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office, ILO) vezetésével zajlott. • Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben vezette be a munkaerő-felmérést (LabourForceSurvey), amely alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére.

  9. Gyorstájékoztató példa • 2013. június–augusztusban 3 millió 981 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett. • 2013. június–augusztusban a foglalkoztatottak 3 millió 981 ezer fős létszáma 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 948 ezer fő volt 15–64 éves, ami 70 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,0%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. • 2013. június–augusztusban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 144 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 65,3%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 803 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 52,9%. • A 15–24 éves korosztályból 230 ezren voltak foglalkoztatottak, 20,3%-os foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 76,1%-ra, utóbbiaké pedig 1,4 százalékponttal, 38,9%-ra javult. (KSH 2013. szeptember 27.)

  10. Miért van rá szükség? Olyan adatgyűjtési rendszer kiépítése vált szükségessé, mely • a népszámláláshoz, illetve a munkaerőmérleghez hasonlóan az összes munkaerő-piaci kategóriát átfogja; • gyakorisága megfelelő ahhoz, hogy a munkaerő-piaci változásokat nyomon kövesse. (KSH, 2006)

  11. Vonatkozási kör, időszak • magánháztartásokban élő népességre • 15–74 éves (ill. 15-64) személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt • vonatkozási hét vagy referenciaidőszak: ún. referencia hétre

  12. A gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. • Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe.

  13. 1 órás kritérium • Foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. Gyakran éri ezt a foglalkoztatotti definíciót az a vád, hogy az, aki mindössze heti egy órát dolgozik nem tekinthető foglalkoztatottnak, ezért a mutató „túlbecsli”a foglalkoztatottak létszámát, hiszen a munkával tulajdonképpen nem rendelkezőket is a foglalkoztatottak közé sorolja. A magyar munkaerő-felmérésből származó adatok azt mutatják, hogy az egyórás kritérium nem jelent komoly torzítást a foglalkoztatottak számbavételénél. A heti 12 óránál rendszeresen kevesebbet dolgozók2 aránya a foglalkoztatottakon belül átlagosan mintegy 0,3%-ra tehető.

  14. Munkanélküli • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás).

  15. NFSZ ≠ KSH MEF • Nem tekinthetők továbbá automatikusan munkanélkülinek azok sem, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit. A regisztrált munkanélküliek megítélése országonként eltérő. A nyilvántartásba vétel általában előfeltétele annak, hogy valaki munkanélküli-ellátásban részesülhessen. Ez azonban nem minden esetben esik egybe a tényleges munkakeresési szándékkal. Ezért, bár mindenkitől megkérdezzük, hogy nyilvántartásba vették-e mint munkanélkülit, a regisztrált munkanélküliek esetében is vizsgálni kell, hogy megfeleltek-e a hármas kritériumnak.

  16. A számított mutatók köre • Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. • Tartósan munkanélküliek aránya: a tartósan (12 hónapja vagy régebben) munka nélkül lévők összes munkanélkülieken belüli aránya • Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya. • Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességen belüli aránya.

  17. Feladat 1 Számoljuk ki a foglalkoztatási rátát! Amennyiben a 15-74 éves népesség: 7.656,6 ezer fő Foglalkoztatottak száma: 3.877,9 ezer fő Hány % a foglalkoztatási ráta? Eredmény: 50,6%

  18. Nemzetközi szervezetek adatelemzései és uniós terminológiák Néhány globális szervezet és azok erősödő szerepei • OECD • Világbank/IMF • ENSZ: ILO (UNESCO) • és az Európai Unió (Eurostat) foglalkoztatáspolitikában használt fogalmai

  19. Adatok összevetése az EU/EGT viszonylatában Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta Unemployment rate - % Legend ( Series: 2012 ) 3.2 - 6.0 6.0 - 7.7 7.7 - 10.2 10.2 - 13.4 13.4 - 25.0 30.9 - 54.0 54.0 - 61.7 61.7 - 66.4 66.4 - 72.2 72.2 - 79.1 N/A

  20. Új paradigmák mentén elemezve a munkaerőpiacokon: ‘70-es, ’80-as; ‘90-es, 2000-es évek és a jelen • ‘70-es évek radikális változásai (1973, 1979 olajsokk) • Ipari társadalomból a poszt-indusztriális felé • A jóléti rendszerek megkérdőjelezése, reformjai • politikai neokonzervatívizmus /neoliberalizmus megjelenése • Globalizáció, kiszervezés • KKE/SZU (ide érte HU is) : ipari társadalom, termelés konzervációja, leszakadás a ‘90-es évek elejéig

  21. Új témakörök • ILO: decentworkagenda • EU undeclaredwork • Elöregedés, senior munkaerő • EU: Rugalmas-biztonság rendszerének kialakítása • EU: Európai Szociális Modell (ESZM) • CSR (corporatesocialresponsibility) • LLG (lifelongguidance)

  22. ILO: DecentWork Agenda • ILO flash movie • The ILO has developed an agenda for the community of work. It provides support through integrated Decent Work Country Programmes developed in coordination with its constituents. Putting the Decent Work Agenda into practice is achieved through the implementation of the ILO's four strategic objectives, with gender equality as a crosscutting objective:   Creating Jobs – an economy that generates opportunities for investment, entrepreneurship, skills development, job creation and sustainable livelihoods. • Guaranteeing rights at work – to obtain recognition and respect for the rights of workers. All workers, and in particular disadvantaged or poor workers, need representation, participation, and laws that work for their interests. • Extending social protection – to promote both inclusion and productivity by ensuring that women and men enjoy working conditions that are safe, allow adequate free time and rest, take into account family and social values, provide for adequate compensation in case of lost or reduced income and permit access to adequate healthcare. • Promoting social dialogue – Involving strong and independent workers’ and employers' organizations is central to increasing productivity, avoiding disputes at work, and building cohesive societies.

  23. EU: Undeclaredwork- bejelentetlen munka A bejelentetlen (~inkább a mai jogi fogalmakkal tisztázatlan) munkavállalókat négy csoportra lehet osztani: • 1. kettő vagy több állással rendelkezők, • 2. gazdaságilag inaktívak (diákok, korai nyugdíjazottak, háziasszonyok, idehaza Gyes, Gyed, Gyet) • 3. munkanélküliek, • 4. illegális emigránsok.

  24. Európai Szociális Modell (4 típus) • EB (1994) ESZM elemei: • democracy and individual rights, • free collective bargaining, the market economy, • equal opportunities for all, • and social protection and solidarity. Eurofound

  25. A rugalmas biztonság modell (Flexicurity, DK)

  26. A rugalmasság és biztonság koncepciójának négy eleme

  27. Életpálya-tanácsadás (LLG: lifelongguidance) A megváltozott körülmények nélkülözhetetlenné teszik a képességet az önálló és folyamatos tájékozódásra, a többszöri döntéshozatalra, a megalapozott és bővíthető pályaismeretet, munkavállalói-munkaerőpiaci alapismereteket, valamint a szakképzettség mellett igénylik a pályafutás során különböző helyzetekben (eltérő munkahelyeken, munkakörökben) alkalmazható „puhább” munkavállalói készségeket. (Borbély-Pecze, Gyöngyösi, Juhász ÚPSZ 2013/5-6)

  28. Az életpálya-tanácsadás közösségi meghatározása Az életút-támogató pályaorientáció az EU oktatáspolitikusai által először 2004-ben megfogalmazott ajánlások definíciója szerint „azon tevékenységek összességét fedi le, amelyek az egész életen át tartó tanulás kontextusában képessé teszik az európai állampolgárokat arra, hogy meghatározzák kompetenciáikat, érdeklődésüket, képzési és oktatási döntéseket hozzanak, és vezessék saját tanulási, munkavállalási életútjukat az így megszerzett életpálya-építési kompetenciákkal” (az EU Tanácsának állásfoglalása 2004).

  29. Elöregedés

  30. CSR (CorporateSocialResponsibility) - Vállalatok társadalmi felelőssége A CSR belső dimenzióját az alábbi elemek képezik: • Humán erőforrások kezelése, • Egészsége és biztonságos munkakörülmények megteremtése, • Alkalmazkodás a változásokhoz, • Környezeti hatások és a természeti erőforrások kezelése A CSR külső dimenziója megnyilvánul a vállalat és környezet szélesebb kontextusán való kölcsönhatásához, pl. környezetvédelemhez, társadalmi egyenlőtlenségekhez való viszonyban stb. összeköti a vállalatot és az ESZM-t

  31. Köszönöm a figyelmet!

More Related