1 / 12

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században. A totalitárius rendszerek kialakulása, összehasonlítása és működése Ötödik előadás, előadó: Dr. Marinovich Endre. A totalitárius rendszerek jellemzése I.

liang
Télécharger la présentation

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Kelet-és KözépEurópa politikatörténete a 20. században A totalitárius rendszerek kialakulása, összehasonlítása és működése Ötödik előadás, előadó: Dr. Marinovich Endre

  2. A totalitárius rendszerek jellemzése I. • Olyan egyeduralkodó rendszer, amely az eddigiektől (zsarnokság, despotizmus) • Ideológikus alapokon áll: a/ nemzeti szocalizmus (nácizmus – fajelmélet) fasizmus vs. nácizmus; b/ bolsevizmus (a pártelit diktatúrája a proletariátus nevében) • Része a gyűlölet: fajgyűlölet, osztálygyűlölet • Kezdetben jelentéktelen politikai párt gyors felemel- kedése és egyeduralkodóvá válása (Bolsevik párt - NSDAP)

  3. A totalitárius rendszerek jellemzése II. • Kizárólagosság a politika, a társadalom, a gazdaság és a kultúra területén • Teljes összefonódottság a párt és az állam között (állampárt – pártállam) • Az önálló hatalmi funkciók (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) összemosása • Kiemelt jelentőségű fegyveres erőszakszervezetek köz- vetlen pártirányítással: • SA - SS CSEKA – GPU Gestapo NKVD – KGB

  4. Hitler(1889-1945) és Sztálin(1879-1953) • Szétesőben lévő nagy birodalom perifériáján születtek • Zűrzavaros gyermekkor • Befejezetlen tanulmányok, útkereső ifjúkor • Zárt közegben eltöltött évek a háború idején (Hitler a hadseregben, Sztálin számüzetésben) • Saját pártjukban mellékszereplőként kezdik, fokozatosan az élre törnek, majd kegyetlenül leszámolnak ellenfeleikkel.

  5. Hitler útja a hatalomhoz I. • Az I.h. végén őrvezetői rangban sebesülten fekszik egy katonai kórházban, a fegyverszünet és a békekötés sokként éri(célja a Versailles-i béke érvénytelenítése) • Szerepvállalás a Nemzetiszocialista Német Munkás- pártban (NSDAP) 1919 és 1923 között • 1923. nov. 5. Megbukik a müncheni sörpuccs • 1924. április, öt év börtön, decemberben szabadul, megírja a MeinKampf-ot • 1925. febr. Újraalakul az NSDAP, Hitler bejelenti az igényét a vezetésre, júli: megjelenik a MeinKampf

  6. Hitler útja a hatalomhoz II. • 1927. máj. Hitler első beszéde Berinben • 1929. aug. Négynapos pártkongresszus Nürnbergben (60.000 S.A. és S.S. felvonulása) Cél:a hadkötelezettség • 1930. júli. Szükségrendeletek, a Bir. Gyűlés feloszlatása, ismételt választások, jobbra tolódás, októberben a 107 megválasztott náci képviselő zárt alakzatban, barna egyenruhában vonul be • 1931. okt. Hindenburg elnök először fogadja Hitlert. Elnöki kabinet irányít. • 1932. febr. Hitlert jelölik birodalmi elnöknek (állampolgárság, tartományi kormány tanácsnoka)

  7. Hitler útja a hatalomhoz III. • A választások győztese Hindenburg, a nácik előre törnek a választásokon • 1932.júni. A birodalmi választások győztese az NSDAP, aug: eredménytelen tárgyalások H. és H. között • 1933. jan.30. Hitert kancellárrá nevezik ki • Febr.27. A Reichstag felgyújtása, kommunisták kiszorítása, • Nov.5. Utolsó többpárti választás náci győzelemmel • Zsidó bojkott, üldöztetések, könyvégetés, a pártok betiltása

  8. Hitler útja a hatalomhoz IV. • 1934. márc.31. Felhatalmazási törvény 4 évre (a kor- mány a parlament megkérdezése nélkül működik) • Júni. 30. Röhm puccskísérlete, a hosszú kések éjszakája • Aug. Hindenburg halála, az elnöki és a kancellári tisztséget összevonják • HITLER EGYSZEMÉLYBEN A MINDENHATÓ VEZETŐ: VEZÉR ÉS KANCELLÁR

  9. Sztálin útja a hatalomhoz I. • Lenin többszörös agyvérzése után, 11 hónapon keresztül ágyban fekvő beteg, Sztálin mint a párt fő- titkára az egyetlen kapcsolattartó, 1924. jan. meghal • Lenin végrendelete (Csak 1926-ban lesz nyilvános, amerikai kommunista publikálja a FAZ-ban) • Díszes temetés. Három tagú kollégium irányít (Sztálin, Trockij, Zinovjev). A második vonal: Kamenyev, Buharin • Megindul a küzdelem Lenin kaftánjáért

  10. Sztálin útja a hatalomhoz II. • Sztálin összefog Kamenyevvel és Zinovjevvel Trockij ellen • 1927. dec. Trockij kiszorítása pártszerűtlen magatartás miatt (megfosztás a párt- és kormányzati funkcióktól, kizárás a pártból, száműzetés), Mexikóban likvidálás • 1934. A felső vezetés csak Sztálin barát emberekből áll: Sztálin, Molotov, Kaganovics, Vorosilov, Kalinyin • 1935. Kirov leningrádi pártvezér elleni merénylet, ürügy Kamenyev és Zinovjev elleni vizsgálatra

  11. Sztálin útja a hatalomhoz III. • 1936 Gigászi méretű összeesküvés leleplezése, vezetői: Kamenyev, Zinovjev, aug. 25-én kivégzik őket • 1937 Buharin pere és kivégzése • 1937 a katonai vezetés felszámolása, német bizonyítékok Tuhacsevszkij tábornok ellen, kivégzése

  12. Sztálin útja a hatalomhoz IV. • Sztálin 1935. végén meglátogatja anyját, aki megkérdezi: • - Mondd csak Joszif, mi vagy te most? • - Emlékszel a cárra? Hát én olyan cárféle vagyok. • - Lettél volna inkább pap!

More Related