2007 - 2008

1. AXA Retirement Scope - Kivonat - Magyarország 2007 - 2008

2. Bevezetés: Az «AXA Retirement Scope» célja Az AXA négy éve végzi 25 ország részvételével nyugdíj témakörben nemzetközi kutatását AXA Retirement Scope címmel. 2007-ben első alkalommal hazánkban is elkészült a felmérés, melynek célja: • A nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések, attitűd megvilágítása • Az érzékelés és a valóság: a munkavállalók képe a nyugdíjaskorról összevetve a nyugdíjasok által érzett valósággal • A magyarországi eredmények nemzetköziösszehasonlítása • Az eredmény: nemzetközi referencia tanulmány nyugdíj témakörben

3. Módszertan • Minta összetétel (a korábbi adatfelvételi hullámokhoz hasonlóan) • 300aktív dolgozó(25 éves vagy annál idősebb) /300 nyugdíjas vagy korkedvezményes-, korengedményes nyugdíjas (75 éves kor alatt) • Mindkét csoport reprezentatív az életkor, a nem, a régió, a településnagyság, a háztartásfő foglalkozása szempontjából a hazai aktív illetve a hazai nyugdíjas népességre vonatkozóan • A telefonos interjúkat [CATI] a GfK Hungária bonyolította le • Kérdőív hossza: 20 perc • Adatfelvételidőtartama: 2007. július 16-27.

4. Elemzési fókuszok 2.1. Nyugdíjazás: hogyan képzeljük, hogyan éljük meg? • nyugdíjkorhatár vs. nyugdíjba vonulás? • azonos-e a nyugdíjazás az öregséggel? • a nyugdíjas kor aktív periódus-e az életben? 2.2 Nyugdíjazás pénzügyi szempontból • jövedelem, életszínvonal, életminőség • felkészülés: kor, kiváltó okok, nyugdíj vs. szükséglet 2.3 Boldog időszak-e a nyugdíjaskor? S ez milyen tényezőktől függ? • boldogság • egészség • férfiak és nők nyugdíjaskora 2.4 Globális felmelegedés: vélemények, felelősség, hajlandóság a szokások megváltoztatására Vizsgált témák

5. - I - Nyugdíjazás: Hogyan képzeljük? Hogyan éljük meg?Aktív munkavállalók vs.nyugdíjasok- nyugdíjkorhatár vs. nyugdíjba vonulás- azonos-e a nyugdíjazás az öregséggel?- anyugdíjas kor aktív periódus-e az életben?

6. I-1. Jellemző-e a nyugdíjba vonulás a normál nyugdíjkorhatár elérését megelőzően? Ha igen, milyen hatásra? Nemzetközi összehasonlítás A nyugdíjkorhatár elérését megelőzően nyugdíjba vonulók aránya (68%) hazánkban az egyik legmagasabb a világon: jelentősen magasabb, mint az európai (49%) vagy a közép-európai (50%) átlag. % Igen, saját elhatározásból Igen, munkáltató javaslatára Nem Felmérésátlaga

7. Aktív Nyugdíjas I-2. Tervezik-e nyugdíjasként a fizetett munkavégzés folytatását? Nemzetközi összehasonlítás Hazánkban számos vizsgált országhoz képest kevesebb aktív munkavállaló tervezi, hogy nyugdíjba vonulását követően folytatja a munkát. Magyarországon mindössze a nyugdíjasok 10%-a keres valójában pénzt nyugdíja mellett (ez az arány viszont megegyezik az európai átlaggal). % „Igen" Felmérésátlaga

8. Aktív Nyugdíjas I-3. Mit gondolnak a nyugdíjkorhatár emeléséről?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban nagyon kevesen, az aktív válaszadók mindössze 4%-a támogatja a nyugdíjkorhatár emelését, szemben a közép-európai (11%) átlaggal, nem is említve azon országok válaszadóinak támogatói arányát, akik már szembesültek az elöregedő társadalmak következményeivel. Támogatók %-a Felmérésátlaga

9. Aktív Nyugdíjas I-4. Milyen gondolatokat társítanak spontán módon a nyugdíjazáshoz? A nyugdíjasok körében megegyező a negatív (35%) illetve a pozitív (34%) gondolatokat társítók aránya. A gazdaságilag aktív válaszadók valamivel reménykedőbb hozzáállást mutatnak (43% pozitív várakozásokról számolt be szemben a negatívan asszociálók 31%-os arányával). ‘Igen’ válaszok %-ban Q.40 Aktív és nyugdíjas: Milyen gondolatok jutnak eszébe amikor a nyugdíjas kor kifejezésre gondol?

10. Aktív Nyugdíjas I-5.Milyen gondolatokat társítanak spontán módon a nyugdíjazáshoz? Nemzetközi összehasonlítás A magyar válaszadók kevéssé optimisták: míg az aktívak 43%-a társít pozitív gondolatokat a nyugdíjas korhoz, az 31%-uknak rossz dolgokat juttat eszébe. Ezzel szemben az optimista vélemények aránya (56%) a közép-európai országokban átlagosan kétszer magasabb a pesszimistáknál (25%). Negatív asszociációk (%) Pozitív asszociációk (%) Felmérésátlaga 50% 50%

11. Aktív Nyugdíjas I-6. Mivel töltik idejüket nyugdíjazás után? Míg az aktívak többségében úgy tervezik, hogy szabadidejüket nyugdíjazás után utazással (24%), a családdal (19%) és kertészkedéssel/barkácsolással (15%) töltik majd, addig a mai nyugdíjas valóság más képet mutat: hazánkban a nyugdíjasok főbb időtöltései a ház körüli tennivalók (kertészkedés, barkácsolás – 44%), a család (28%) valamint a munka (10%). ‘Igen’ válaszok %-ban A tevékenységek átlagos száma: Aktív: 1.7 Nyugdíjas: 1.7 Q.41 Aktív: Mivel tervezi eltölteni idejét nyugdíjazás után? Nyugdíjas: Mivel tölti idejét amióta nyugdíjazták?

12. I-7. Mivel tervezik eltölteni idejüket nyugdíjazás után? Nemzetközi összehasonlítás Az utazások említése -ami az aktív magyarok leggyakoribb tervezett szabadidős tevékenysége nyugdíjazás után -messze alatta van a nemzetközi átlagnak.Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a magyaroknak reális képük van és tudják, hogy nem engedhetik majd meg maguknak az utazásokat a nyugdíjukból. Az aktív válaszadók szabadidős tevékenységei (az ‘Igen’ válaszok %-ban) Család Utazás Kertészkedés Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

13. I-8. Mivel töltik idejüket nyugdíjazás után? Nemzetközi összehasonlítás A magyar nyugdíjasok nagyon magas arányban töltik idejüketkertészkedéssel/barkácsolással és a családdal - ez a két szabadidős tevékenység különösen Közép-Európában terjedt el.A vizsgált országok között Magyarországon legmagasabb azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik nyugdíjazás után továbbra is dolgoznak. A nyugdíjas válaszadók szabadidős tevékenységei a többi országban(az ‘Igen’ válaszok %-ban) Kertészkedés/barkácsolás Család Munka folytatása Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

14. - II - Nyugdíjazás pénzügyi szempontból: Aktívak vs. nyugdíjasok • jövedelem, életszínvonal, életminőség • felkészülés: kor, kiváltó okok, nyugdíj vs. szükséglet

15. II-1. A nyugdíja magasabb vagy alacsonyabb (lesz) a korábbi béréhez képest?Nemzetközi összehasonlítás Európában Magyarországon a legmagasabb, csaknem 50% azoknak az aránya, akiknek a nyugdíja magasabb vagy megegyező a korábbi bérével. Ez a magas arány sem Közép-Európára (38%), sem Európára (32%) nem jellemző. Az aktív népesség elvárásai hasonlóak az európai átlaghoz. Magasabb Megegyező Alacsonyabb Nem tudja % Aktív Nyugdíjas Felmérés átlaga Felmérés átlaga

16. II-2. Tudja, hogy mennyi lesz a nyugdíja? Általános a bizonytalanság a várható nyugdíj várható összegét illetően: a válaszadók mindössze 29 %-ának van elképzelése arról, hogy mennyi is lesz a nyugdíja. Minél fiatalabb valaki, annál rosszabb a helyzet (a 45 évnél fiatalabbak között mindössze 15% van tisztában a várható összeggel). A helyzet számos más európai országban hasonló. Aktív Az aktív válaszadók mindössze 29 %-ának van elképzelése arról, hogy mennyi is lesz a nyugdíja. 25-34 évesek.: 15%; 25-44 évesek.: 16%; 35-44 évesek.: 16%; 45-54 évesek.: 42%; 45 évesekés idősebbek: 49%; 55 évesek és idősebbek: 70%, Bázis:n= 298 aktív Q.21 Aktív: Figyelembe véve az összes nyugdíjkori jövedelmét –állami és magán nyugdíjjáradék, megtakarítások, vállalati nyugdíj, stb – ismeri a jövőbeli nyugdíjának összegét? II-3.Nemzetközi összehasonlítás „tudja az összeget” %-ban Felmérés átlaga

17. Átlagos nyugdíj A háztartási kiadásokra szükséges átlagösszeg II-4. Mennyi a nyugdíja? És ez hogyan viszonyul a pénzügyi szükségleteihez? A szükségesnek ítélt havi kb. 100 ezer forintnyi összeg körülbelül negyede hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban fordított a helyzet: még félre is tudnak tenni nyugdíjukból. A környező országokban igaz ez a csehekre is. A hazai 28%-os hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb a helyzet, a hiány náluk mindössze az igény 5 illetve 16%-át teszi ki. Átlag Ft-ban Medián Ft-ban Nyugdíjas Nők: 61605 Ft; Férfiak: 88581 Ft 28462 Ft 22250 Ft 4% 21% Nem válaszolt: Bázis: n= 300 nyugdíjas Bázis: n=298 nyugdíjas Q.21a Nyugdíjas: Mennyi a teljes havi nettó jövedelme? Q.21b Nyugdíjas: Mennyi az a szükséges összeg, ami fedezi a havi kiadásait? II-5. Nemzetközi összehasonlítás (Forintra átszámítva *) * 2007 július 1-i konverziós árfolyamokon átszámítva

18. II-6. Összefoglaló a nyugdíjasok pénzügyi helyzetéről Bár a nyugdíjasok harmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj, a jelenleg aktívak nem hiszik, hogy ők is hasonló helyzetben lesznek a nyugdíjazásuk után. A gazdaságilag aktív és a nyugdíjas népességnek hasonló a véleménye nyugdíjas éveikkel kapcsolatban: az életszínvonaluk és az életminőségük romlásával számol több mint felük, javulásra kevesebb mint 10%-uk számít. % Aktív A jövedelem viszonya a legutóbbi fizetéshez képest* Életszínvonal Életminőség = Nyugdíjas A jövedelem viszonya a legutóbbi fizetéshez képest* Életszínvonal Életminőség = Bázis: n= 300 aktív, n=300 nyugdíjas * Főállású anyák nélkül / Bázis: n= 268 aktív, n= 298 nyugdíjas

19. Aktív Nyugdíjas II-7. Hány éves korukban kezdenek felkészülni a nyugdíjas éveikre az emberek? Nemzetközi összehasonlítás Magyarország az utolsó előtti a listán azon aktívak arányát tekintve, akik nyugdíjukról már aktív éveik alatt megtakarítással gondoskodnak (32%).Ez jóval az 52%-os Közép-Európai átlag alatt van. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése későbbre, - a közép-európai átlaghoz képest 3, az európaihoz képest 5 évvel későbbre - átlagosan 38 éves korra tolódik ki. aktívak %-os aránya, akik már elkezdtek előgondoskodni nyugdíjukról Nyugdíjra való öngondokodás megkezdésekor a válaszadó kora Átlagos életkor ‘Igen’ válaszok %-ban Felmérés átlaga Felmérés átlaga

20. Aktív Nyugdíjas II-8. Milyen események hatására kezdte el (fogja elkezdeni) az előgondoskodást nyugdíjas éveire? Míg Nyugat-Európában sokan már a munkába állás idején, házasságkötéskor vagy a gyermekük megszületésekormegkezdik az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarokat sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek vagy betegség, baleset döbbentik rá az időskorra való pénzügyi felkészülés szükségességére. Adóreformokat és szakértői tanácsokat a nyugdíjasok alig említettek okként, ugyanakkor az aktívaknál mindkettő számottevő szerepet játszott az előgondoskodás motivációi közt. ‘Igen’ válaszok %-ban Bázis: n=298 aktív, n=298 nyugdíjas Q.30b Aktív: Milyen események hatására kezdett el (fog elkezdeni) előgondoskodni nyugdíjas éveiről? Nyugdíjas: Milyen események hatására kezdett el előgondoskodni nyugdíjas éveiről?

21. II-9. Milyen események hatására kezdte el (fogja elkezdeni) az előgondoskodást nyugdíjas éveire?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a külső hatások (50 éves kor elérése, pénzügyi nehézségek, súlyos betegség) figyelmeztetik az embereket, hogy öregszenek, és ettől válnak érzékenyebbé a nyugdíjazás után várható életkörülményüket illetően. Külföldön más racionális tényezőknek (szakértői-, baráti tanács, adóreform hatása, vagy gyermek születése, házasságkötés) sokkal nagyobb szerepük van.

22. II-10. Mennyit tesznek félre/tettek félre az emberek havonta a nyugdíjukra?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarítások összege kirívóan alacsony Európa többi részéhez viszonyítva.Ennek két oka lehet: egyrészt az, hogy a fizetések alacsonyak, amiből eleve kevés jut megtakarításra;másrésztaz emberek többsége adóként éli meg a kötelező nyugdíjcélú elvonásokat, és nem számítja őket megtakarításai közé. Aktívak (az összeg forintban *) Nyugdíjasok * 2007 július 1-i konverziós árfolyamokon számolva

23. II-11. Mi a legkedveltebb pénzügyi termék nyugdíjcélú megtakarításokra?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudnának választani egy kockázatosabb-magasabb megtérüléssel rendelkező és egy kockázatmentes-alacsony megtérülésű termék közül.Ez azt jelenti, hogy a lakosság egy része nincs tisztában a megtakarítási célú pénzügyi termékek alapvető összefüggéseivel. Magas megtérülés pénzügyi kockázattal Nem tudja/nincs válasz Minimális megtérülés pénzügyi kockázat nélkül % Aktívak Nyugdíjasok Felmérés átlaga Felmérés átlaga

24. - III - Boldog időszak-e a nyugdíjaskor? S ez milyentényezőktől függ?Aktívak vs. Nyugdíjasok • boldogság • egészség • férfiak és nők nyugdíjaskora

25. Aktívak Nyugdíjasok III-1. Boldogok az emberek?Nemzetközi összehasonlítás A magyarok a legkevésbé érzik magukat boldognak; még a szomszédos országok polgárai is boldogabbak nálunk. „nagyon boldogok” %-a „nagyon boldogok + boldogok” %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga

26. III-2. Mely tényezők befolyásolják a boldogságot? A felmérés átlaga Az összes általunk vizsgált országban hasonló az eredmény: általánosságban elmondhatjuk, azok a legboldogabb nyugdíjasok, akik egészségesek, előrelátóak voltak és időben elkezdtek gondoskodni nyugdíjas éveikről és elegendő pénzük van ahhoz, hogy élvezzék a nyugdíjas kort. Hasonlóképpen, az aktívak közül magukat „nagyon boldognak” tartók azok az emberek, akik a többiekhez képest korábban elkezdenek készülni a nyugdíjas korra és ezért elegendő nyugdíjbevételt várnak. Nyugdíjasok Aktívak Elég boldog + boldogtalan (=71%, n=5642) Elég boldog + boldogtalan (=71%, n=5615) Nagyon boldog (=29%, n=2293) Nagyon boldog(=29%, n=2305) Q.22 Elegendő nyugdíjbevétel ≠ ≠ 63% 49% 60% 45% (Háztartásbelieket nem kérdeztük.) Q.28 Aktívak: Az aktívak azon %-a, akik felkészültek a nyugdíjaskorra ≠ 57% 51% (Háztartásbelieket nem kérdeztük.) Q.29 Nyugdíjasok: A nyugdíjas évekre való felkészülés kezdő időpontja Q.29 Aktívak: A nyugdíjas évekre való felkészülés kezdő időpontja ≠ ≠ 32 years 34 years 42 years 44 years Q.43 Egészséges emberek %-a ≠ ≠ 94% 87% 86% 68% Jelentős eltérés a nagyon boldogok valamint az elég boldogok és boldogtalanok között * (alacsony mintaelemszám n<30)

27. Aktívak Nyugdíjasok Férfiak Nincs különbség Nem tudja Nők III-3. Nők és férfiak közötti különbségek a nyugdíjas éveket illetően: aférfiak elképzelése A dolgozó férfiak jobban félnek a nyugdíjas éveik alatt rájuk váró unalomtól és egészségügyi problémáktól, mint nyugdíjas társaik.Ezzel szemben úgy gondolják, hogy a nők - a férfiakhoz képest - sokkal inkább szenvednek majd a magánytól – a nyugdíjasok véleménye ennek pont az ellenkezője. %-ban Bázis: n=150 aktív férfi, n=126 nyugdíjas férfi Q.41b Aktívak és nyugdíjasok: Most néhány állítást fogok felolvasni a nyugdíjaskorral kapcsolatban. Kérem, mindegyikkel kapcsolatban mondja el nekem, hogy Ön szerint a férfiakra vagy a nőkre igaz inkább az adott állítás……?

28. Aktívak Nyugdíjasok Férfiak Nincs különbség Nem tudja Nők III-4. Nők és férfiak közötti különbségek a nyugdíjas éveket illetően: anők elképzelése A nők teljes meggyőződéssel hiszik, hogy nyugdíjasként a férfiak náluk jobban szenvednek az unalomtól és a magánytól, illetve kevésbé aktívak és jóval ritkábban élnek szociális életet. Továbbá úgy gondolják, hogy a nők sokkal felkészültebbek mind pszichológiailag, mind pénzügyileg a nyugdíjas évekre. %-ban Bázis: n=150 aktív nő, n=174 nyugdíjas nő Q.41b Aktívak és nyugdíjasok: Most néhány állítást fogok felolvasni a nyugdíjaskorral kapcsolatban. Kérem, mindegyikkel kapcsolatban mondja el nekem, hogy Ön szerint a férfiakra vagy a nőkre igaz inkább az adott állítás……?

29. - IV - Globális felmelegedés: vélemények, felelősség, hajlandóság a szokások megváltoztatására

30. Aktívak Nyugdíjasok IV-1. Mennyire érinti az embereket a klímaváltozás / globális felmelegedés?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon az emberek ugyanúgy gondolkodnak ebben a témában, mint az európai átlag. Számos országgal ellentétben azonban, nálunk a nyugdíjasok érzékenysége magasabb az aktív dolgozókénál. % „mélyen érintett" % „mélyen érintett + eléggé érintett” Felmérés átlaga Felmérés átlaga

31. Aktívak Nyugdíjasok IV-2. Az emberek hajlandóak arra, hogy változtassanak szokásaikon?Nemzetközi összehasonlítás Európában az emberek készek arra, hogy - a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében – változtassanak szokásaikon, a környezetbarát megoldásokért hajlandóak többet fizetni. Az eléggé egységes európai képhez képest a magyarok eredményei nem mutatnak jelentős eltérést. Hajlandó többet fizetni környezetbarát termékekért és megoldásokért Hajlandó változtatni szokásain % of "Yes" Igenek %-a % of "Yes" Igenek %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga

32. Aktívak Nyugdíjasok IV-3. Kinek a hibája a klímaváltozás / globális felmelegedés? Nemzetközi összehasonlítás A klímaváltozással kapcsolatos felelősség kérdését tekintve nincsenek jelentős eltérések Európán belül – leszámítva, hogy hazánktól eltérően más közép-európai országokban (Szlovákia, Csehország és Lengyelország) az egyéni felelősség mértékét kevésbé tartják fontosnak. Kormány, hivatalok Magánszemélyek Iparvállalatok Igen-ek %-a Igen-ek %-a Igen-ek %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

33. Vége