Franciaország

1. Franciaország

2. A költségvetést szabályozó JOGFORRÁSOK áttekintése 2. Költségvetési ALAPELVEK 3. A költségvetés SZEREPLŐInek létrejötte és hatásköre 4. Jogi szabályozás a KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT egyes szakaszaira vonatkozóan

3. 1. A KÖLTSÉGVETÉST SZABÁLYOZÓ JOGFORRÁSOK • 1958. Alkotmány • 2001. Költségvetési Alaptörvény (Loi organique relative aux lois de finances, LOLF) • 1996. A társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló alaptörvény (LOLFSS) • Társadalombiztosítási Törvénykönyv • 1994-1995. Pénzügyi Jogi Törvénykönyv • Helyi Önkormányzati Törvénykönyv • 1962. Állami Számviteli Rendelet • 1922. A kiadási kötelezettségek ellenőrzéséről szóló törvény

4. Évi költségvetés  37% Költségvetésen kívüli alapok  45% Helyi önkormányzatok  18% } »Állami összkiadás 100%

5. A 2001-es Költségvetési Alaptörvény- LOLF –(Loi organique relative aux lois de finances) Főbb céljai: • „Célok és programok” • Eredmény-orientált szemlélet • Parlament szerepének növelése, nyilvánosság hangsúlyozása

6. 2. KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK • Általánosság • Egység • Specifikusság • Átláthatóság (2001) • Felelősség (2001)

7. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom Helyi önkormányzatok 3. A KÖLTSÉGVETÉS SZEREPLŐINEK LÉTREJÖTTE ÉS HATÁSKÖRE

8. Alapvető szervek: Parlament (Nemzetgyűlés, Szenátus) Köztársasági elnök Kormány Miniszterelnök Miniszterek Helyi önkormányzatok Egyéb: A pénzügyminiszter és a MINEFI Közintézmények Parlamenti bizottságok Bírói hatalom, Alkotmányos Tanács, Államtanács A törvényhozó és a végrehajtó hatalom

9. Helyi önkormányzatok Régió (26) Megye (100) Település (36 763)

10. 4. A KÖLTSÉGVETÉS EGYES SZAKASZAINAK SZABÁLYOZÁSA • A LOLF (Költségvetési Alaptörvény) az állami költségvetést fedi le, az intézményrendszerről nem rendelkezik. • A központi igazgatóságok és a dekoncentrált szervek tartoznak ide, a közalapítványok és a helyi hatóságok azonban nem.

11. Helyi önkormányzatok: Külön Törvénykönyv vonatkozik a költségvetésükre • Önkormányzati pénzügyi bizottságot állít fel a törvény • Meghatározza a helyi kötelező kiadásokat • Regionális és ágazati költségvetést követel meg, amit a tanácsok megszavaztak • A kiadásoknak le kell fedniük a bevételt • Előírja az időszakos és alapvető kiadásokat • A központi kormányzat nem korlátozhatja a beruházási kölcsönt • Megengedi a helyi közszolgáltatások kiszervezését

12. Minden önkormányzati könyvelő kormányzati alkalmazott, őket a MINEFI nevezi ki, és ők jogosultak beszedni a helyi adókat és ők rendezik a kifizetéseket • A regionális könyvelőszervezet végzi a külső auditokat • Megengedi egy tartalékalap létrehozását váratlan kiadásokra, ám ez maximum az összkiadások 7,5%-a lehet • Részletezi az állami juttatások és bevételek körét • Március 31-ig kell megszavazni a települési költségvetést.

13. Bevételi előirányzatok, a költségvetési összegek meghatározása, fiskális szabályok • A LOLF megengedi a többletbevételek elköltését fontossági előirányzatok szerint, erről a parlamentet értesíteni kell. • Az 1996. évi Egységes Törvény (LOLFSS) határozza meg a parlamenti elfogadás keretében a várható bevételeket, a kiadási feladatokat és a szociális kiadások forrását. • Nincs minden ágazatnál a kötelező kiadásoknak felső határa. • A LOLF határozza meg az anyagi bevételeket és kiadásokat, és megköveteli az egyensúly kimutatását. • Az önkormányzatok egyensúlyát nem írja elő jogszabály, de ezen alapszik a fiskális politika és a költségvetési stratégia.

14. Az állami költségvetés nem, de a Helyi Önkormányzatok Törvénykönyve meghatároz aranyszabályokat a költségvetés egyensúlyával kapcsolatban. • Alkotmánymódosítással Franciaország hozzájárult az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megteremtéséhez, de a belső jogszabályokkal nem hozták összhangba, a LOLF indirekt módon veszi figyelembe az EU irányelveit.

15. A költségvetés előkészítése, megvitatása, elfogadása • A költségvetés tervezetét október első keddjéig lehet előterjeszteni a parlamentben • A költségvetési év január elsején kezdődik, a folyamat azonban már előző év decemberében elkezdődik, ekkor határozzák meg a középtávú költségvetési politikát • A költségvetés tervezetét a pénzügyminiszter készíti el a miniszterelnök felügyelete alatt • A tervezetet először a Nemzetgyűlés vitatja meg, és nem a kormány viszi a Szenátus elé • Az alkotmány szigorú szabályokat ad a határidőkre:

16. A Nemzetgyűlésnek a tervezet benyújtásától 40, a Szenátusnak 20 napja van a kiértékelésre • A parlamentnek a végső döntés meghozatalára a beterjesztést követően 70 nap áll rendelkezésére • Ez biztosítja, hogy még január 1. előtt elfogadhassák a költségvetést • Ha nincs egyetértés a két ház között, a miniszterelnök hívhat össze egy együttes ülést • Amennyiben nem fogadják el a költségvetést december 31-ig, az alkotmány feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy ideiglenes költségvetést készítsenek el. A kiadások az előző évieken alapulnak

17. Módosítás, kihirdetés • Az Alkotmány nem engedi meg, hogy olyan módosításokat terjesszenek be, amelyek új kiadásokat vagy alacsonyabb bevételeket eredményeznének, a parlamentnek csak átcsoportosításhoz van joga • Az Alkotmány 49. szakasza megengedi a miniszterelnöknek, hogy a miniszterek tanácsának egyetértésével, saját felelősségre keresztül vigye a saját költségvetésüket, ám ha ezt a Nemzetgyűlés megvétózza, az a kormány bukásához vezet. • A költségvetést a köztársasági elnök szentesíti és hirdeti ki a Hivatalos Közlönyben, ám jogában áll azt megfontolásra visszaküldeni,amennyiben nem ért vele egyet.

18. Pótköltségvetés • A pótköltségvetés ugyanúgy kötelező erővel bír, mint a „rendes” költségvetés • A kiigazított költségvetésnek meg kell mutatnia, hol módosult az egyensúly • A pótköltségvetés jogot biztosít állami kölcsönök felvételére vagy más kincstári műveletre • A pótköltségvetés tulajdonképpen jóváhagyja a végrehajtó hatalom által kezdeményezett módosításokat • A módosítások száma nincs szabályozva, évente általában egyszer igazítják ki a költségvetést, legfőképp a politikai erőviszonyok változása miatt

19. Költségvetés velejárói A LOLF kimondja, hogy a tervezet előterjesztésekor a kormánynak beszámolót kell készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről, amiben szerepelnie kell: • Makroökonómiai vetületeknek, • Középtávú fejlesztéseknek, • Illetve Franciaország európai kötelességvállalásai alapján fő irányleveknek a gazdasági és költségvetési politikák terén, • Magyarázó mellékleteknek

20. Források jóváhagyása • Minden évben újratárgyalják az adók és más bevételek témakörét • A bevételeket visszatartása az önkormányzatok és az EU számára megengedett • A tervezetet két részben szavazzák meg, először a parlament szavazza meg a bevételeket, aztán a feladatokról döntenek • Ha ezt nem tartják be az Alkotmánybíróság megsemmisíti a költségvetést

21. A költségvetési keret • A LOLF bevezette a programok és feladatok rendszerét, a programokat 7 részre osztják • A programmenedzserek parlamenti felhatalmazás nélkül átcsoportosíthatnak a része között • A programoknak van felső összeghatára • A legtöbb kiadásra és költségvetési összegre egy kötelező felső határ van, ám van olyan is, aminél nincs kötelező. • Ha az elfogadottól eltérően kifizetett tételeket a pénzügyminiszter jelenti a két ház bizottságának, hogy ez a túlköltekezés miből adódott • A pénzügyminiszter tesz javaslatot a kiigazításra (pótköltségvetés) legkésőbb a költségvetési év végéig

22. Megtakarítások továbbvitele • A továbbvitelről kormányrendeletet kell alkotni • Egy programon belül továbbvitt ráfordítások mértéke 3% lehet • 3% felett már új előirányzatokat tartalmazó költségvetést kell készíteni • A megtakarításokat a törvény feltételei szerint lehet a kiadásokra fordítani

23. Az államadósság elfogadása • A leküzdhető államadósságról aköltségvetési szavazás első felében döntenek • Állami kölcsönt csak szigorú szabályok szerint lehet felvenni • EU tagként Franciaország is évente jelent az adósság mértékéről • A MINEFI vizsgálja felül az ország 3 éves stabilitási programját, amit a miniszterek tanácsa hagy jóvá • Az EU Bizottság értékelése után a Tanács mond véleményt a programról a maastrichti szerződéssel összhangban

24. Összefüggés más törvényekkel • Hogyha új törvények vagy rendelkezések várhatóan megváltoztatják a bevételek és kiadások mértékét, akkor a fiskális egyensúly miatt ezt bele kell építeni a pótköltségvetésbe

25. A költségvetés végrehajtása • A LOLF felhatalmazza a végrehajtó hatalmat, hogy a költségvetési egyensúly romlásának megakadályozása érdekében rendelettel 1,5%-os határig törölje a költségvetési előirányzatot. Azonban nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy ez a 1,5% a teljes költségvetésre vagy csak az általános költségvetésre vonatkozik. • Kiadások 3 szintje • Kötelezettségek • Kifizetési műveletek kiadásai • kifizetések

26. Pénzügyi Ellenőrök Testülete • 1992-ben törvény hozza létre • Minden részesülő minisztériumot ellenőriz • Az előbb említett kiadásokat vizsgálják • Éves jelentés tesznek • A legtöbb állami kiadási programnál maximum összeget állapítanak meg a költekezésre. • A szociális biztonságra vonatkozó költségeket tekintve azonban nincsenek kötelező korlátok, nem várják el a TB finanszírozási törvény politikájának megváltoztatását sem. Csak javasolt határértékek vannak.

27. Rendkívüli kiadások, többlet kiadások, készenléti alapok • „hétköznapi” vészhelyzetek • a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, ha nem veszélyezteti az egyensúlyt • különösen sürgős esetek, nemzeti érdek veszélyeztetése • a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, még akkor is ha ez veszélyezteti az egyensúlyt • természeti katasztrófák, más előre nem látható kiadások • a költségvetés tartalmaz egy előre nem meghatározott összeget az ilyen jellegű esetekre

28. A hitelkeretek áthelyezése és átcsoportosítása • Átcsoportosítás • minisztériumon belüli csere • a programra engedélyezett összeg 2%-áig • Áthelyezés • minisztériumok közötti csere • ugyanarra a célra engedélyezett

29. Belső vizsgálat • MINEFI – pénzügyi ellenőrök szervén keresztül – alapvető ellenőrzés • MINEFI Állami Számviteli Igazgatósága – belső ellenőrzési egység • MINEFI szakosított szerve, a Pénzügyi Felügyelőség (IGF) – belső vizsgálat a végrehajtó hatalmon belül

30. Kormányzati számvitel és pénzügyi jelentés A számviteli keretrendszer • Költségvetési számvitel: kiadások és bevételek • Általános számvitel: az összes pénzügyi tranzakció • Rendszeres pontos beszámolók az állami egyensúlyról, pénzügyi helyzetről • Az év vége után 20 napos kiegészítő időszak a bevételek fogadására, kifizetések kiutalására • Számviteli normák meghatározása • Köz- és magánszféra szakértőiből álló bizottság • LOLF nem várja el a Számvevőszék szerepét, de részt vesz a munkában • Parlamenti bizottságok jóváhagyása szükséges

31. Állami Számviteli Rendelet • Alapvető jogi dokumentum • A miniszterek, mint engedélyezésre jogosult tisztviselők, felelősek a bevételek és kiadások végrehajtásáért • Általános alapelvek az állami számvitelt illetően • az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők funkcióinak összeférhetetlensége • kettős könyvelési rendszer

32. Kormányzati bankrendszer Francia Bank (Központi Bank) • banki vagy egyéb szolgáltatások nyújtása az államnak • 1857-től egységes kincstári bankszámla • minden kormányzati tranzakció ezen keresztül történik

33. Éven belüli beszámoló a Parlamentnek • Jelentések a költségvetést előkészítő vitára • Kormány: nemzeti gazdaság fejlődéséről, az államháztartás kilátásairól, az éves teljesítményről • Számvevőszék: költségvetés végrehajtásáról • Költségvetés benyújtása a Parlamenthez • A költségvetési tervezetet különböző dokumentumok kísérik: gazdasági, szociális, költségvetés helyzetéről szóló jelentések • MINEFI: havonta részletes jelentés a költségvetés végrehajtásáról, kincstári műveletekről • Gazdasági és költségvetési jelentés minden kiegészítő indítványhoz

34. Külső vizsgálat • Vizsgálati szervek • Számvevőszék • Független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól • Nem független a személyi kinevezéseket illetően • Pénzügyi függetlenség nincs biztosítva törvény által • Költségvetési Bíróság • Az ellenőrzések intézményi kiterjedése • Állami költségvetés • Állami közintézmények • Állami vállalatok • Szociális biztonsági szervezetek • Számos magánjogi jogalany

35. Vizsgálati jogkörök • Minden szükséges információ beszerzésére fel van hatalmazva • A vizsgált szervek szakmai titoktartásra hivatkozva nem tagadhatják meg az információkat • Külső szakértők segítségét veheti igénybe • Jelentési kötelezettségek és nyilvánosságra hozatal • 3 éves jelentés • Számvevőszék tevékenységéről • Tervezett éves költségvetési törvényről • Szociális biztonságról szóló törvény végrehajtásáról

36. Köszönjük a figyelmet! Készítette: Petró Zsófia Takács Eszter Vincze Nóra Katinka