II. A termelést előkészítő tevékenység elemzése

1. II. A termelést előkészítő tevékenység elemzése

2. 1. A piaci tevékenység elemzése • Gazdálkodás középpontjában a marketing szemlélet áll ( a vevők igényeit kell kielégíteni, azért a vállalkozás működésének minden területén a piaci szempontokat kell érvényesíteni) • A piaci tevékenység megfelelő színvonalú ellátásában nagy szerepe van a különböző gazdasági elemzéseknek • Piaci tevékenység gazdasági elemzési feladatai: • Piaci döntések előkészítése • Rendelésállomány elemzése • Az árubeszerzési tevékenyég előkészítési tevékenységének az értékelése

3. 1.1. A piaci döntések előkészítése Az alábbi kérdéskörrel foglalkozik a) az értékesítési csatornák vizsgálata b) árak vizsgálata c) reklámmal kapcsolatos vizsgálatok d) termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó számítások

4. Az értékesítési csatornák vizsgálat - a piaci részesét befolyásolja, hogy milyen értékesítési csatornákon keresztül forgalmazza a termékét, szolgáltatásait - keresni kell azt, hogy milyen értékesítési formák alkalmazása lenne a legkedvezőbb számára - kiválasztását gazdasági kalkulációknak kell megelőzni - fel kell mérni, hogy milyen árbevétel- és költségtöbblete eredményez a változás

5. b.) Árak vizsgálata - nagysága, alakulása jelentősen befolyásolja a vállalkozás piaci pozícióit - a vállalkozás céljától függően az árak lehetnek = legmagasabb, ha rövid távon nagy nyereséget akar elérni = lehető legalacsonyabb, ha a cél a piaci részesedés növelése = magas ár, ha új termékkel jelenik meg a piacon, amely a fejlesztés költségeit fedezi, majd a volumen növelésével fokozatosan csökken = tudatosan magas áron értékesítés

6. - elkerülhetetlen feladata a minimális ár meghatározása, amely = a költségektől függ, = szoros kapcsolatban van a termelés és értékesítés volumenével és összetételével = a vállalkozói ár alsó határa a termék határköltsége (proporcionális önköltsége) , amelyre végezhető egy közelítő számítás közvetlen önköltség + közvetett költségekből az adott termék miatt felmerülő költségek termékegységre jutó része (pl.értékesítési , garanciális ktg. vállalkozó ár alsó határa

7. Üzleti siker érdekében az árak folyamatos figyelemmel kisérése • Kereslet és az árak közötti kapcsolat számszerűsítése • A kereslet árrugalmasságas= a keresett mennyiség változásának a %-a az árváltozás %-a -A kereslet és az árak fordított viszonyban állnak.

8. c.) a reklámmal kapcsolatos vizsgálatok - megtervezni a reklámozás konkrét formáját és reklámra fordítható összeget - forgalom ill eredménynövelő hatása nehezen számszerűsíthető d.) A termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó számítások vizsgálják: - különböző piacokon milyen termékeket és milyen mennyiségben értékesítsenek - hosszabb távon a vállalkozás stratégiai céljainak milyen termékstruktúra felel meg

9. Ehhez többféle elemzési módszer alkalmazható rövid távú döntések során = Gyártmánykarakterisztikák alkalmazása = Optimális termékösszetétel számítása Hosszú távú döntések során = termékstruktúra portfólió elemzése = a termék életciklusának elemzése

10. - Rövid távú elemzés során alkalmazható módszerek = a számításokhoz szükséges információk: - piaci információk: piackutatás során szerezhetők be, értékesítési minimumok – értékesítési maximumok felhasználása számításoknál - gyártásra vonatkozó információk (belső információk): korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások nagysága fajlagos felhasználási mutatók a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokból

11. - a termék jövedelmezőségére vonatkozó információk a termékre vonatkozóan gazdasági kalkulációt kell készíteni: ár - közvetlen költség Fajlagos fedezet

12. Gyártmánykarakterisztikákat alkalmazó módszer A termékek jövedelmezőségi rangsorának megállapításához szükséges Fogalma: a termékek gazdaságossági mutatószáma Számítása: egy termék fajlagos fedezetét osztjuk a termékek előállításához szükséges szűk erőforrás volumenével. Szűk erőforrás lehet: - gépek teljesítő képessége (gépóra) - speciális ismeretekkel rendelkezők létszáma - nehezen, korlátozott mennyiségben beszerezhető alapanyag - kooperációs lehetőségek (bérmunka, alkaltrész) - energia, stb.

13. Leggyakrabban alkalmazott mutatók, amelyek segítségével megállapítható a termékek gazdaságossági rangsora: • Fedezeti hányad • egy gépóra felhasználásra jutó fedezeti összeg • egy normaóra felhasználásra jutó fedezeti összeg • egy kg anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg

14. A termékösszetétel optimalizálása: a számítás konkrét módja a gyártási korlátok számától függ: = ha nincs gyártást korlátozó tényező a pozitív fedezetű termékekből a piaci igényeknek megfelelő mennyiséget (értékesítési maximum), a negatív fedezetű termékekből csak a szállítási kötelezettségnek megfelelő mennyiséget (értékesítési minimum) célszerű tervezni

15. = egyféle gyártást korlátozó tényező esetén a gyártmány karakterisztika felhasználásával állapítható meg a maximális fedezetet biztosító termékrangsor (az értékesítési minimum tervezését követően a rangsornak megfelelő sorrendben kell tervezni a termékek mennyiségét) = többféle gyártási korlát egyidejű megléte esetén a termékösszetétel optimalizálásához matematikai programozás használható fel.

16. A termékstruktúra portfólió elemzése: Hosszútávú versenyképességet egységes külső és belső minősítési szempontok szerint értékeli, számszerűsíti, majd portfolió mátrixban ábrázolja. Szakaszai: - stratégiai üzleti egységek meghatározása (hasonló fogyasztási igényeket kielégítő termékek, termékcsaládok, szolgáltatások, amelyek azonos gyártási kapacitás felhasználásával készülnek és általában azonos piacokon értékesítik azokat)

17. - Belső és külső minősítési szempontok számba vétele belső kritériumok: - piaci részesedés - a termék, szolgáltatás korszerűsége, minősége - a termelés tömegszerűsége - a termék, szolgáltatás szellemi munka tartalma, feldolgozottság foka - a termék eredetisége, újszerűsége

18. külső kritériumok - piaci potenciál - hazai piac nagysága - versenytársak - az árpolitika mozgástere - környezetvédelmi korlátok - piaci kockázat - infrastrukturális hátér

19. A kritériumokat fontosságuk alapján sorba kell állítani és ebből kiindulva egy súlyszámot kell hozzájuk rendelni • Üzletágak komplex , súlyokat is figyelembe vevő minősítése (4-5 fokozatú értékelő skála kialakítása) pl. piaci részesedé: - uralja a piacot - a részesedése maghatározó - a részesedése átlagos - nem jelentős

20. Potfólió mátrix

21. A portfólió mátrixból kiindulva minden részterületre ún. típusstratégiát dolgoznak ki - a döglött kutyákat értékelik a legkevesebbre - fejőstehenek fenntartása nagyobb pénzügyi befektetést nem igényel, ezeket addig kell „fejni”, amíg lehet - kérdőjelek további sorsa még bizonytalan - sztárok mind a küldő, mind a belső versenyképességi szempontoknak jól megfelelnek ( jövőben fejős tehénné válnak)

22. A termék életciklusának az elemzése A termék életpályáját írja le, az egyes időszakokban értékesített volumeneket ábrázva. Négy jellegzetes szakaszra bontható: 1. bevezetés 2. növekedés 3. érettség 4. hanyatlás

23. bevezetés: a termék piaci bevezetése, az értékesítési forgalom lassan emelkedő növekedés: az értékesítési forgalom kezdetben gyors, majd lassú érettség: a termék forgalma fokozatosa eléri a maximumot, majd csökkenni kezd, a forgalom emelkedése befejeződik hanyatlás: a termék forgalma hanyatlásnak indul, ez lehet gyors vagy lassú, ez az életszakasz a termék jövedelmezőségét rontja

24. 1.2. A rendelésállomány elemzése Vizsgálandó: a) rendeléssel való ellátottság b) rendelésállomány alakulása Rendeléssel való ellátottság= rendelésállomány eFt ___________________ x 100 árbevétel eFt

25. Utólagos elemzés mellet vizsgálandó, hogy a következő időszakra elegendő megrendelés van-e • A vizsgálatot folyamatosan kell végezni, olyan időpontban, amikor lehetőség van a hiányzó megrendelések pótlására

26. 1.3. A kereskedelmi árubeszerzés értékelése Vizsgálandó: a.) beszerzés formái, a fedezettség b.) az igények felmérése c.) a beszerzés forrásainak értékelése a.) beszerzés formái, a fedezettség vizsgálata a beszerzés célja – az értékesítéshez szükséges árufedezetet biztosítása

27. a beszerzési tevékenység áll: - igények felméréséből - a szállító kiválasztásából - rendelés feladásából - az áru átvételéből - az árubeszerzés legegyszerűbb formája – eseti rendelés (pl. kiskereskedő) - sajátos formája a programozott vagy tervszerű szállítás ( megállapodás szerinti mennyiséget a szállító automatikusan küldi) - közvetlen termelői beszerzés – szállítási szerződés alapján

28. Elemzési feladat: időnként megállapítani, hogy a szükséges árumennyiség mennyire van szerződéssel lefedve. Fedezettség mutató : az adott időszakra szerződéssel lekötött áruérték és a beszerzési előirányzat hányadosa Képlete = szerződéssel fedezett áruérték *100 tervezett (előirányzott) beszerzés (70-80%-os fedezettség rugalmasságot biztosít)

29. Igények felmérése: - rövid távon (1-2 hét) kisebb a jelentősége - hosszabb távra szóló rendelés feladása előtt nagyobb figyelmet kell fordítani a várható igények felmérésére (kiszámítható a forgalom trendje, a keresletgörbe alakulása) Beszerzés forrásainak értékelése: Arra kell választ adni, hogy a kiválasztott szállító volt-e a legkedvezőbb. A legkedvezőbb nem azonos a legalacsonyabb árral !

30. Figyelembe kell venni - a minőséget - a csomagolást - a választékot - a piaci értékitéletet - a fogyasztók véleményét a termékről - jótállást - alkatrész utánpótlást - fizetési feltételeket - szállitási költséget - szállításai határidőt - ütemezést - tételnagyságot stb.

31. 2. Az innovációs tevékenység elemzése • Innováció: alkotó munka, egy új termék, technológia, újító tevékenység • Innovációs folyamat felgyorsulását, alkalmazását kiváltó tényezők: • Külső és belső feltételek szigorodása, minőségérzékeny piac, konkurenciaharc, anyag- és energiaárak növekedése, központi elvárások szigorodása • Vevők igényeinek változása • Tudomány és technika fejlődése • Erős piaci konkurencia

32. Két alapvető innovációs tevékenység • Gyártmányfejlesztés • Gyártásfejlesztés • Gyártmányfejlesztés: új termék kifejlesztése, valamint a gyártott termék korszerűsítése (saját fejlesztés v. licenc vásárlás) • Célja:- meglévő illetőleg potenciális piaci igények kielégítésére alkalmas termékek kialakítása • - elért piaci pozíció, hírnév megtartása ill. növelése

33. Gyártásfejlesztés: a termelőfolyamatok technikai és gazdasági színvonalának elmelésére irányul • Célja: • Új termék gyártási eljárásának kialakítása • A termelési volumen növelése, a termelési összetétel változtatása • A gyártás illetőleg a termék minőségének növelése • Fajlagos anyag-és energiafelhasználás csökkentése • Az átfutási idő csökkentése • A munkakörülmények javítása • A környezetvédelmi elvárásokhoz való akalmazkodás

34. Tevékenységek: • Korszerűbb gépek, gyártóeszközök alkalmazása • Gyártási rendszerek korszerűsítése • Korszerű gyártási eljárások alkalmazása

35. A fejlesztési döntéseket előkészítő elemzési módszerek: • Gazdasági kalkuláció • Gazdaságossági mutatószámok • Súlyozott pontozás A módszerek közös vonása: • A számításokat valamennyi fejlesztési változatra el kell készíteni • A gazdasági kalkulációt a fedezeti költségszámítás sémájára célszerű felépíteni • A számítások során, mivel a fejlesztések általában hosszú időt vesz igénybe, az időtényezőt figyelembe kell venni

36. 2-1. Az időtényező szerepe a fejlesztési döntéseket előkészítő gazdaságossági számításokban Többre értékeljük a mai pénzeszközeinket a jövő bizonytalansága és az infláció miatt is! (időpreferencia) Az időpreferenciát a fejlesztési döntések előkészítő számítások során az un. Időtényezők felhasználásával érvényesítjük.

37. Az időtényezők: • A kamattényező • A diszkont tényező • A törlesztő faktor Jelölések: t – a figyelembe vett évek száma i – az időpreferencia %-a (elvárt jövedelmezőség) n – a vizsgált időszak c – éves hozam

38. A kamattényező - Kt =(1+i)t – azt mutatja meg, hogy egységnyi mai befektetés (fejlesztési ráfordítás, bevétel, stb) t év múlva mennyit ér • Diszkonttényező - Dt= 1/(1+i)t - azt mutatja meg, hogy ma mennyit kell befektetni, ahhoz, hogy t év alatt egységnyi értékűvé növekedjen, illetőleg egy későbbi, t év múlva képződő hozam (bevétel, ráfordítás) mai értéke mennyi • Törlesztő faktor – q= i(1+i)n/(1+i)n-1 – egy szorzótényező, amely megmutatja azt, hogy egységnyi befektetett tőkének időszakonként milyen összegű hozamot kell biztosítania ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön, és az i-nek megfelelő tőkenövekmény is képződjön.

39. 2.2 A gyártmányfejlesztési döntések előkészítése Fő cél: a jövedelmezőség javítása, amelynek megítéléséhez gazdasági kalkulációt állítunk össze. (utolsó sora mutatja, hogyan változik majd az adózás előtti eredmény) A kalkulációt a piacképesség várható időtartamára készítjük el. Számítások megkezdése előtt fontos feladat az információk gyűjtése, meghatározása.

40. A gazdasági kalkulációkat ki kell egészíteni gazdasági mutatókkal • Leggyakrabban alkalmazott mutatószámok: • Éves átlagos eredménynövekedés • Gyártmánykarakterisztikák • A fejlesztési ráfordítások megtérülési ideje, a megtérülést biztosító termékmennyiség • Nettó jelenérték • A fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem, • A fejlesztés hatása a cash flowra

41. 2.3. A gyártásfejlesztési döntések előkészítése A gyártásfejlesztés célja többféle lehet: - a technikai, műszaki színvonal folyamatos emelése - új termék előállítási módjának, technológiájának a kialakítása, - valamely termék technológiájának, gyártási körülményeinek a módosítása, korszerűsítése

42. Vizsgálni szükséges: - a termelés volumenét és összetételét - az árakat - a gyártási költségeket - az általános költségeket - a termelékenységet, létszámigényt Összefoglalva a jövedelmezőséget, hatékonyságot.

43. A döntés előkészítéséhez ebben az esetben is először egy gazdasági kalkulációt kell összeállítani. • A kalkuláció két lépésben készül: először egy feltételezett évre, majd hosszabb időtartamra (megtérülés, működés időtartamára) • A kalkuláció mellett számítandó gazdasági mutatók: a.)Visszatérülési idő: azt mutatja meg, hogy a fejlesztési ráfordítások a fejlesztés hatására képződő pénzjövedelemből menni idő alatt térülnek meg

44. Számítási módja: V1= Fejlesztéshez kapcsolódó nettó ráfordítás__ A fejlesztés hatására képződő éved nettó pénzjövedelem Fejlesztéssel kapcsolatos nettó ráfordítás: Mennyi pénz kiadásával járt a fejlesztés Fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem: - a mérleg szerinti eredmény növekedés , és - az értékcsökkenési leírás növekedése

45. b.) Nettó jelenérték: A fejlesztés révén képződő pénzjövedelmek diszkontált összegének és a fejlesztési ráfordítások (kezdő befektetések) különbsége. Az egyik legfontosabb mutató! c.) Belső kamatláb: azt a kamatlábat (jövedelmezőségi szintet) mutatja, amely mellett a nettó jelenérték nulla. Az a fejlesztés kedvezőbb, amelynél a belső kamatláb magasabb.

46. d.) egyéb mutatók: eszközhatékonyság, munkatermelékenység, anyagigényesség,tőkearányos eredmény, létszámváltozás, stb. 2.4. A fejlesztési témák értékelése pontozás alkalmazásával Ha többféle fejlesztési változatok közül kell választani, a fejlesztési variációk rangsorolásához használható. Olyan jellemzőket célszerű bevonni a döntés előkészítésbe , amelyet a vállalkozás fontosnak tart.

47. 2.5. A gazdaságos sorozatgyártás vizsgálata Vizsgálni kel l a sorozatgyártás növelésének előnyeit és hátrányait. A sorozatnagyság – számítási eljárások két csoportba bonthatók: a.) gazdaságosság elvén alapuló számítások keresik azt a sorozatnagyságot, amelynél a termék, alkatrész önköltsége a legkisebb b.) az önköltség alakulását részben, egészen figyelmen kívül hagyó gyártásszervezési szempontokon nyugvó számítások

48. A gazdaságos sorozatnagyság számítása: A sorozatok darabszámát csak addig szabad növelni, amíg az így keletkező megtakarítás nagyobb, mint a forgóeszközök növekedése miatti költségtöbblet. Előállítási költségek kétfélék: a.) állandó költség a sorozat beindításával és befejezésével kapcsolatos költség. A termékegységre eső része fordított arányban változik a sorozatok darabszámával

49. b.) a sorozat nagyságától függő költségek, egyenes arányban változik a sorozat darabszámával (darabarányos) pl. közvetlen anyagköltség, bérköltség, stb. A gazdaságos sorozatnagyság meghatározásának alapgondolata: a legkedvezőbb költség és önköltség alakulás érdekében a sorozatok darabszámát csak addig szabad növelni, amíg az így jelentkező megtakarítás nagyobb, mint a befejezetlen termelés állományának emelkedése miatt jelentkező forgóeszköz lekötési veszteség növekedése.