1 / 14

A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Hervainé Szabó Gyöngyvér dr.habil . tanszékvezető főiskolai tanár, KJF. A felsőoktatási jól-léti programok, és a felsőoktatási humán erőforrás gazdálkodás kompetencia alapú keretrendszere modelljei. A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a

lok
Télécharger la présentation

A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hervainé Szabó Gyöngyvér dr.habil. tanszékvezető főiskolai tanár, KJF A felsőoktatási jól-léti programok, és a felsőoktatási humán erőforrás gazdálkodás kompetencia alapú keretrendszere modelljei A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.

  2. A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései alig kutatottak A végzettek iránti követelmények megváltoztak –innovatív minőségi munkavégzésre való felkészítés szemben a tudományos diszciplína központú végzéssel Megváltoztak a fentiek miatt az oktatókkal kapcsolatos követelmények A közszolgálatiság, és a teljesítményközpontú elszámolás Növekvő szerződéses foglalkoztatás A szakmai igazgatásban dolgozók szerződéses foglalkoztatása Munkavégzés folyamatos elbocsátások közepette Új jól-léti kihívások és programok

  3. A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései alig kutatottak • A hangsúly a bérezésen, a szakszervezetek a bértáblára szűkítik aktivitásukat • Az oktatás és kutatás kérdései összekapcsoltak: gyakoriak a kettős munkahelyek • Az egyetemi főállással bírókra nagyobb teher hárul a hallgatókkal való foglalkozásban • Az akkreditációs tevékenységben a „lágy oktatói kompetenciáknak” nincs értéke • A tanári akkreditáció, mint kasztrendszer • A fiatal kutatóknak – tanársegéd –adjunktus – a terhei aránytalanul nagyok: • Magas óratartás, • Foglalkozás a hallgatókkal, • Magas óraszám a doktori képzésben • Magas kutatási adminisztratív tevékenységek

  4. A végzettek iránti követelmények megváltoztak: –innovatív minőségi munkavégzésre való felkészítés, szemben -a tudományos diszciplína központú képességekkel, -új munkahelyi és foglalkoztatási innovációs trendek: - munkaerő produktivitás, kompetenciák fejlesztése, rugalmas szervezetek, innovatív és kreatív kapacitás igénye - Helytállás a globális versenyben, tudásmenedzsment, csökkenő és idősödő munkaerő jelenléte, technológiai fejlődés -Új értékek: fenntartható, smart és inkluzív növekedés

  5. Megváltoztak a fentiek miatt az oktatókkal kapcsolatos követelmények • Ne csak a tudományterületet, hanem a szakmák világát is ismerjék • Képesek legyenek megítélni, hogy a szakterület ismeretköréből mit emeljen be az oktatásba • Képesek legyenek azt a tanterv rendszerébe építeni • Az oktatók a tanulás, a kutatás világára koncentráltak, nincs valós munkatapasztalatuk • Az oktatók munkakultúrája laza akadémiai kultúra • Az oktatók idegenek a minőség és innováció technológiai nézőpontjaitól , nem értik a munka világát • Nem alakultak ki olyan szakmai gyakorlatközösségek, amelyekben közösen fejleszthetnék a szakmát.

  6. A közszolgálatiság és a teljesítményközpontú elszámolás • Az oktatók és munkatársak számára a közszolgálati minőség és az új közszolgálatiság alapelvei ismeretlenek • A felsőoktatási akkreditáció és a közszolgálatiságnem összekapcsoltak • A kutatás, mint közösségi felelősség nem kellően definiált • A felsőoktatás, mint közösségi érték nem kimunkált • Az oktatói teljesítmény és a hozzáadott érték nem kellően kidolgozottak

  7. Növekvő oktatói és kutatói szerződéses foglalkoztatás: • A foglalkoztatási trendek a pályázati rendszerrel átalakultak • Vezetők pályázati részfoglalkoztatása • Kutatói és pályázati szakszemélyzet áthelyezése pályázatokra • Megnőtt a felsőoktatási HR szerződésmennyisége • A korábbi státusok mobillá váltak • A PHD hallgatók foglalkoztatása szinte kizárólag projekthez kötött • Következmény: • A határozott idejű foglalkoztatás okozta stressz • A vezetők munkaterhelése megnőtt • A státushoz kötődő és projektfoglalkoztatás egyidejűsége elvonja az oktatókat egyéb feladatoktól • A projektek munkaigénye nem mindig kompatibilis az életpályával • A fiatalok bekerülése a felsőoktatásba, a tanszékekre kitolódik

  8. A szakmai igazgatásban dolgozók szerződéses foglalkoztatása • Megjelenik egy nagytömegű igény a projektadminisztrációra • A felsőoktatás fejlesztési projektek a szakadminisztráció közszolgáltatási jellegét feltörik • Az intézet és tanszék új adminisztratív szükségleteknek kell, hogy megfeleljen – nem kialakultak a felsőoktatási szakigazgatási szakmák • A technológiai fejlődés, a back-office – front office rendszerek új szakmaiságot igényelnek • Megnőtt a nemzetközi mobilitás szakszolgáltatási igénye • Nem képes a rendszer a csúcs és holtidőszakok, a 24 órás ügyfélszolgálatok kezelésére • Az oktatók és hallgatók pénzügyeinek kezelése új projektfinanszírozási és egyéb adminisztrációs folyamat menedzsmentet igényel.

  9. Munkavégzés folyamatos elbocsátások közepette • Állandósultak a szervezeti átalakulási folyamatok: • Egyetem közi összeolvadások • Kari rendszerek átalakítása • Tanszékek összevonása • Kényszernyugdíjazások • A szerződéses oktatók aránya lecsökkenése • Munkahelyi stressz növekedése • A felsőoktatási bérek bizonytalanná váltak • Megnőtt a függés a pályázatoktól • Erasmus nyomás: kapcsolatépítés és nemzetközi elismertség pályázatoktól függ • Nincsenek megfelelő családtámogatási szolgáltatások • Nincsenek mentálhigiénés szolgáltatások

  10. Új jól-léti kihívások és programok • Munkahelyi elégedettség a vezetőkkel • Jó, igazságos munkakörülmények a szektorban is alapvető igényt jelentenek • A munka minősége értékelése alapvetően szubjektív maradt • Munkahelyi egészség – és a felsőoktatási túlóra problémái • Az oktatói munkahelyi egészség programjai nem kidolgozottak • Az oktatók, munkatársak nem bevontak a munkahelyi innovációs folyamatokba • Új stratégia központú foglalkoztatás • Akkreditációs szükséglet és a foglalkoztatás ellentmondásai • Tanártovábbképzés: módszertan, kutatásmódszertan • Vezetőképzés a felsőoktatásban • Rugalmas foglalkoztatás – szemben a felsőoktatás bemerevedett rendszerével –hibrid oktatói és középvezetői státusok

  11. A tanárok alkalmassága a felsőoktatásban: • Tudják, hogyan tanulnak a hallgatók: • Ismerje a felsőfokú tanulás elméletét és gyakorlatát. • Tudja, miként vonhatja be a hallgatókat az aktív tanulásba. • Tudja, hogy miként alkothat olyan tantárgyi programot, forráshasználat tervezést, és miként strukturálhatja a hallgatói tevékenységet, hogy támogassa a hallgatói tanulást. • Ismerjék a tudományterületet, a szakágat, amit oktatnak. • A szakterületét jól ismeri, kritikai szinten érti és elemzi. • Ismeri a szakterület megfelelő szintű tartalmát és relevanciáját. • Ismeri a szakterülethez kapcsolódó pedagógiai és módszertani modelleket. • Ismerjék hallgatóikat. • Kialakít egy hallgatóközpontú megértési modellt, tiszteli hallgatóit. • Tudja milyen tanulási szükségleteik vannak annak fényében, hogy • milyen tudást hoztak magukkal, milyen tanulási nézőpontot kedvelnek, • Képes a hallgatók kulturális hátterének megismerésére és feltárására. • Képesek hatékonyan tervezni: • Tiszta, egyértelmű, világos célokat képes felállítani a hallgatói tudásnak megfelelően, • a tárgy természetének megfelelően, • a pedagógiai módszereknek megfelelően, • Képes a tevékenységeket és forrásokat az oktatáshoz és tanuláshoz megtervezni • Képes az értékelést úgy megtervezni, hogy • kimutassa és jelentést adjon a hallgatók tanulásáról, • adjon visszajelzést a hallgatónak saját tanulásáról, • informáljon a további oktatási és tanulási feladatokról, • a hatékony tanulás érdekében megérteti a tanulási célokat, • az oktatási és tanulási tevékenységeket, az értékelési feladatokat.

  12. Értékelje a hallgatói tanulást hatékonyan: • adjon megfelelő, informatív és konstruktív visszajelzést a hallgatói munkákra, • értékeljen konzisztensen, megfelelő krtériumok és standardok alapján, • ellenőrizze a hallgatói tanulmányi előrehaladást és pontosan tartsa nyilván az előrehaladásra adott értékeléseket. • Alakítson ki hatékony és kreatív tanulási környezetet: • bevonja a hallgatókat, számukra kihívást jelentő legyen • bátorítsa őket, hogy vállaljanak felelősséget saját tanulásukért, • a csoport minden egyes tagja számára alakítson ki egyértelmű, világos és konzisztens elvárásokat, szerepüket illetően, • legyen képes olyan csoportdinamika kialakítására, ami mindegyik hallgató számára eredményeket hoz. • Az intézményi működésen belül, tevékenykedjen hatékonyan, • dolgozzon hatékonyan, együttműködően a kollégákkal, és hallgatókkal, • Ismerje és alkalmazza az intézményi működésre vonatkozó szabályzatokat, • használja ki az intézmény nyújtotta forrásokat és lehetőségeket, • tartsa be a tanári szerepkörrel járó jogi és etikai kötelezettségeket. • Értékelje és reflektáljon saját tanári teljesítményét illetően: • rendszeresen vitassa meg a hallgatói teljesítményeket kollégáival és a hallgatókkal, reflektáljon azokra, • szervezzen szakmai munkaközösségeket, és gyakorlati munkaközösségeket, amelyekben fejlesztheti önmaga szakmai tudását és képzési gyakorlatát, • legyen tisztában saját tanulási szükségleteivel, kapcsolódjon be szakmai tevékenységekbe, hogy a szakterület egyedi szakértőjévé váljon, • hogy a szakterület oktatásában a képzési hatékonyságot növelje.

  13. Munkahelyi jól-léti intervenciók • Stressz-menedzsment: vezetőknek tervezési és megvalósítási útmutatók kellenek, hiszen a felsőoktatási menedzsment ritkán professzionális • Csoportszintű problémák felmérése és tervezése gyakorlattá alakítása, • Új jelenléti rendszer és politika, • Táplálkozás, fizikai és mentális egészségfejlesztés, itt sem elhanyagolandó, • Menedzserek állóképessége fejlesztése speciális tréningekkel kezd gyakorlattá válni • Egymás figyelése, segítése- szemben a tanszékek közötti villongással • Vezetőképzés rendszeressé tétele az igazgatásban is • A változásmenedzsment támogatása mgszervezésee • A munkatársak bevonása a jól-léti programokba sokat javíthat a munkahelyi jól-léten. • Munkatársak bevonása a döntéshozatalba nem megkerülhető. • Az akadémiai pszichológiai szerződés újra definiálása nem elhagyható: mit várunk el, és mit hajlandók a kollégák teljesíteni.

More Related