1 / 72

Előadó: Kovács Zita 2013/2014. II. félév

Tudásalapú rendszerek. Előadó: Kovács Zita 2013/2014. II. félév. Az osztályozás fogalmának háló alapú bevezetése. Tartalom. Bevezetés Hálóelméleti alapfogalmak Fogalmi hierarchia Az osztályozási eljárás Összegzés. 1. Bevezetés. osztályozás: az objektumok közötti és

lukas
Télécharger la présentation

Előadó: Kovács Zita 2013/2014. II. félév

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tudásalapú rendszerek Előadó: Kovács Zita 2013/2014. II. félév • Az osztályozás fogalmának háló alapú bevezetése

  2. Tartalom • Bevezetés • Hálóelméleti alapfogalmak • Fogalmi hierarchia • Az osztályozási eljárás • Összegzés

  3. 1. Bevezetés • osztályozás: • az objektumok közötti és • az objektumok és tulajdonságaik közötti relációk felépítése • homogén egységeket alakítunk ki

  4. Bevezetés • az osztályozáson alapuló rendszerek különböző útvonalakon alakultak ki: • logika • szemantikus hálók és keretek • osztályalapú nyelvek • leíró logikák

  5. Bevezetés • az osztályozáson alapuló rendszerek osztályhierarchián alapulnak • egyedeire az osztályozáson alapuló következtetőrendszerek hatnak • osztályok osztályozása olyan folyamat, melynek során • az osztályokat hierarchiába szervezzük vagy • a meglévő hierarchiába új osztályt illesztünk

  6. Bevezetés • egyedek osztályozása olyan folyamat, melynek során • felismerjük az egyedhez tartozó osztályt • mai előadás célja: megmutasson egy lehetséges megközelítési módot az osztályozás fogalmának bevezetésére a hálóalgebraistruktúrák segítségével

  7. 2. Hálóelméleti alapfogalmak • Legyen S tetszőleges halmaz. • Az R relációt reflexívnek nevezzük, ha minden S-beli a elemre R(a,a). • Az R relációt antiszimmetrikusnak nevezzük, ha minden S-beli a és b elemre, ha R(a,b) és R(b,a), akkor a és b azonosak.

  8. Hálóelméleti alapfogalmak • Az R relációt tranzitívnak nevezzük, ha minden S-beli a,b,c elemre ha R(a,b) és R(b,c), akkor R(a,c). • Az S halmazt részben rendezettnek nevezzük, ha az S bizonyos elempárjaira értelmezve van egy reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív R reláció.

  9. Hálóelméleti alapfogalmak • Az S részben rendezett halmazban∀ a,b ∈ S esetén: R(a,b) vagy R(b,a) vagy a és b nem összehasonlíthatóak. • Legyen S részben rendezett halmaz.S-t (teljesen) rendezettnek nevezzük, ha∀ a,b ∈ S összehasonlítható.

  10. Hálóelméleti alapfogalmak • Legyen S részben rendezett és a,b,c, x ∈ S. • Az x elemet az a és b elemek felső korlátjának nevezzük, ha R(a,x) és R(b,x). • Az x elemet az a és b elemek alsó korlátjának nevezzük, ha R(x,a) és R(x,b).

  11. Hálóelméleti alapfogalmak • A c elemetaz a és b elemeklegkisebbfelsőkorlátjánaknevezzük, ha • c az a és b elemekfelsőkorlátjaés • ∀ x ∈ S esetén, ha x felső korlátjaaz a és b elemeknek, akkor R(c,x).

  12. Hálóelméleti alapfogalmak • A c elemetaz a és b elemeklegnagyobbalsókorlátjánaknevezzük, ha • c az a és b elemekalsókorlátjaés • ∀ x ∈ S esetén, ha x alsókorlátjaaz a és b elemeknek, akkor R(x,c).

  13. Hálóelméleti alapfogalmak • Ha az a és b elemeknek léteziklegkisebbfelső (legnagyobbalsó) korlátja,akkorazegyértelműen meghatározott. • A legkisebbfelsőkorlát: a ∪ b • A legnagyobbalsókorlát:a ∩ b

  14. Háló fogalma Legyen S részbenrendezetthalmazaz R relációval. Az {S, R} párosthálónaknevezzük, habármelyx,y ∈ S elempár esetén léteziklegkisebbfelsőés legnagyobbalsókorlát. • A hálók jelölésekorszokásosannememlítjük az R relációt.

  15. Háló fogalma • Legyen P háló és e,O ∈ P. • Az eelemetegységelemneknevezzük, ha ∀a∈Pesetén R(a,e). • Az O elemetzéruselemneknevezzük, ha∀a∈Pesetén R(O,a). • Egy hálóban nem feltétlenül létezikegységelem és zéruselem.

  16. Példa hálóra • Az X halmaz összes részhalmaza a halmazelméleti részhalmaza relációval (jelölésben P(X)). • Legyen S teljesen rendezett halmaz. Ekkor S háló, mégpedig • a ∪ b = max(a,b) és a ∩ b = min(a,b).

  17. Példa hálóra • Legyen S a pozitív egészekhalmaza,hozzávéve a nullát. • Jelentseaz R(a,b) relációazt, hogy a osztója b-nek. • Ekkora ∪ b az a és b legkisebb közös többszöröse és • a ∩ b az a és b legnagyobb közösosztója. • Aháló nullelemeaz1, • és egységeleme a nulla.

  18. Példa hálóra • Legyen S a háromdimenziós tér lineáris alakzatainak halmaza (üres halmaz, pontok, egyenesek, síkok és az egész tér). • R(a,b) jelentse azt, hogy a benne van b-ben. • Ekkor az a ∪ b az a és b alakzatokat tartalmazó legkisebb lineáris alakzat, • a ∩ b pedig az a és b alakzatok közös része.

  19. Példa hálóra • Tekintsük a következő számokat: 4, 5, 6, 7, 8 és legyen R a szokásos ≤, azaz R(a,b) jelentése, hogy a ≤ b. 8 7 6 5 4

  20. Példa hálóra • Tekintsük a következő számokat: 2, 4, 6, 10, 60 és jelentse R(a,b), hogy a osztója b-nek. 60 4 6 10 2

  21. Példa hálóra • Tekintsük a következő halmazokat: {a,b,c}, {a}, {c}, {b,c}, ∅ és a halmazelméleti részhalmaza (⊆) relációt. {a,b,c} {b,c} {a} {c} ∅

  22. Példa hálóra • Tekintsük a következő intervallumokat: A = [5,6], B = [4,7], C = [2,8], D = [3,9],E = [1,10] és R(a,b) jelentse, hogy az a intervallum része a b intervallumnak. E C D B A

  23. Példa nem háló struktúrára • Tekintsük a következő számokat: 2, 3, 5, 30, 60 és jelentse R(a,b), hogy a osztója b-nek. 60 30 3 2 5

  24. Példa nem háló struktúrára • Tekintsük a következőintervallumokat:A = [4,5], B = [6,7], C = [2,8], D = [3,9],E = [1,10] és R(a,b) jelentse, hogyaz a intervallum része a b intervallumnak. E C D A B

  25. A hálók tulajdonságai • Legyen P háló, R a P-n definiált részben rendezési reláció és a,b,c ∈ P. • Ha R(a,b), akkor létezik a-nak és b-nek legkisebb felső és legnagyobb alsó korlátja a ∪ b = b és a ∩ b = a.

  26. A hálók tulajdonságai A P hálóban a legkisebb felső és legnagyobb alsó korlátok a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

  27. A hálók tulajdonságai Legyenaz S nemüres halmazban kétoperáció értelmezvea ∪ b és a ∩ b; az S tetszőlegesa,belemeire úgy,hogyaz előbbi 4 feltételteljesül. • Ekkor S háló,amelyben • az a, b elemeklegkisebbfelsőkorlátja a ∪ b, • legnagyobbalsókorlátja a ∩ b. • Az R reláció: R(a,b) pontosan akkor, ha a ∩ b = a.

  28. A hálók tulajdonságai • Az 1-4 tulajdonságokat gyakran háló axiómáknak is nevezzük.

  29. A hálók tulajdonságai Ha a P háló véges halmaz, akkor van egységeleme és zéruseleme. • Legyen P = {a1, a2, . . . , an}. • Akkor e = a1 ∪ a2 ∪ . . . ∪ an • és O = a1 ∩ a2 ∩ . . . ∩ an. • Ha az egységelem és a zéruselem léteznek, akkor egyértelműen meghatározottak.

  30. Az egységelem és a zéruselem tulajdonságai az S tetszőleges a elemére • e ∪ a = e e ∩ a = a • O ∪ a = a O ∩ a = O

  31. Az egységelem és a zéruselem tulajdonságai Legyen S rendezett halmaz. • Akkor S háló, amelyben • a ∪ b = max(a,b) és • a ∩ b = min(a,b).

  32. Moduláris hálók Tétel: Tetszőleges hálóbanR(x,z) ⇒ R(x ∪(y ∩ z),(x ∪ y)∩ z) Bizonyítás: Mivel R(x, x ∪ y) és R(y ∩ z, y) és R(y, x ∪ y) és a tranzitivitás miatt R(y ∩ z, x ∪ y) ezértR(x ∪(y ∩ z), x ∪ y) valamint R(x,z) és R(y ∩ z, z) -ből következik, hogy R(x ∪(y ∩ z), z) és ígyR(x ∪(y ∩ z), (x ∪ y)∩ z)

  33. Moduláris hálók Definíció: Azolyan hálót, amelyben R(x,z) ⇒ x ∪(y ∩ z) = (x ∪ y)∩ z moduláris hálónaknevezzük.

  34. Példa • moduláris: 60 4 6 10 2

  35. Példa • nem moduláris: {a,b,c} {b,c} {a} {c} ⊆ {b,c} {c} ∪({a} ∩ {b,c}) = {c} ∪ {∅} = {c}, ({c} ∪ {a}) ∩ {b,c} = {a,b,c} ∩ {b,c} = {b,c} {c} ∅

  36. Disztributív hálók Tétel: Tetszőleges hálóban R(x ∪(y ∩ z), (x ∪ y)∩(x ∪ z)) R((x ∩ y)∪(x ∩ z), (x ∩(y ∪ z)). Tétel: Egy hálóban az 1.azonosság pontosanakkorteljesül, ha a 2.azonosság is teljesül. 1. x ∪(y ∩ z) = (x ∪ y)∩(x ∪ z) 2. x ∩(y ∪ z) = (x ∩ y)∪(x ∩ z)

  37. Disztributív hálók Definíció: Egy hálót amelybenaz 1. azonosság(következésképpen a 2. azonosság) teljesül, disztributív hálónaknevezü nk.

  38. Példa • Egyhalmazösszes részhalmazainakhalmazadisztributív háló (∩ és ∪ a szokásoshalmazelméletei műveletek). • Egyteljesenrendezetthalmazdisztributív háló • (∩, a legnagyobbalsókorlát azelemek minimuma, • ∪, a legkisebbfelsőkorlát azelemek maxi- muma).

  39. Példa nem disztributív hálóra • 4 ∪(6 ∩ 10)= (4 ∪ 6)∩(4 ∪ 10) • 6 és 10 legnagyobbalsókorlátja (közös osztója): 2 • 2 és 4 legkisebbfelsőkorlátja (közös többszöröse):4 • ugyanakkor 4 és 6 legkisebbfelsőkorlátja (közös többszöröse): 60 • 4 és 10 legkisebbfelsőkorlátja (közös többszöröse) is 60, azaz a jobboldalon a legnagyobbalsókorlát (közös osztója) is 60 60 4 6 10 2

  40. Boole algebra • Legyen L háló, amelynekegységeleme e és nulleleme 0. • Az a ∈ L elemkomplemenséneknevezzük aztaza L-belielemet, amelyre • a ∪ a =e és • a ∩ a = O. • Nyilvánvaló, hogya komplemenseéppen a. • O és e egymás komplemensei.

  41. Boole algebra • Az alábbiábrán nemdisztributív hálót láthatunk. • a d elemneknincskomplemense • az f elemnek a és b egyarántkomplemensei e d f a b c o

  42. Boole algebra Tétel:Egy L disztributív hálómindeneleméneklegfeljebbegykomplemenselehet. Az előbbi ábrából a b elemet és a o-d élet törölve disztributív hálót kapunk, amelyben a d-nek továbbra sincs komplemense.

  43. Boole algebra Definíció: Egy olyandisztributív hálót,amelyben mindenelemnek van komplemense Boole-féle algebránaknevezünk.

  44. Boole algebra Tétel: Ha a, b Bboole-algebraielemek, akkor • (a ∪ b) = a ∩ b és • (a ∩ b) = a ∪ b

  45. 3. Fogalmi hierarchia • a valós világ egy fogalmát reprezentáló osztály egy generikus egység, amely csoportosít egy elemhalmazt és amely egy saját leíróval rendelkezik. • tehát egy C osztályhoz tartozik egy rá jellemző, a reprezentált fogalom állapotát és viselkedését leíró tulajdonsághalmaz

  46. Fogalmi hierarchia A C osztálykonjunkciókkal is kifejezhető, C = (a1, s1) ⊓ (a2, s2) . . ., ⊓ (an, sn) ahol • az akattribútum és • skaz attribútumhozkapcsolódó specifikáció, • pontosítvaazértékek típusát, atartományát és számosságát (ak-k páronként különbözőek).

  47. Fogalmi hierarchia • az osztályok klasszifikációja során: az osztályhoz tartozó egyedek közös tulajdonságait csoportosítjuk

  48. Fogalmi hierarchia • az alárendelés • egy általános reláció, amely • az osztályok hierarchiába szervezését biztosítja • (pontos definíció: lásd leíró logikáknál) • egy C osztály alárendeli egy D osztály (C⊑D), ha • D minden attribútuma C-ben is megtalálható • a C attribútumai mutatják a D attribútumainak állapot specifikációját

  49. Fogalmi hierarchia Definíció: EgyH fogalmihierarchiaegy(χ, ⊤, ⊑) háló, ahol • χ osztályok végeshalmaza, • ⊑ azosztályokondefiniált részbenrendezésireláció, amitalárendelésneknevezünk, és • ⊤ a χ egységeleme a ⊑ relációra nézve. ⊤-t a hierarchiagyökeréneknevezzük.

  50. Fogalmi hierarchia • A χ háló diagramjában a D→C él jelöli azt a tényt, hogy a C osztály alárendeli a D osztályt.

More Related