AZ ÉRZELMI NEVELÉS SZEREPE A FIZIKATANÍTÁSBAN

1. AZ ÉRZELMI NEVELÉS SZEREPE A FIZIKATANÍTÁSBAN Bányai Éva ELTE PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központ XXX. Országos Általános Iskolai Fizikatanári Ankét 2006. június 19.

2. Köszönöm a meghívást! • Személyes ok • „Affektív forradalom” a pszichológiában: megdőlt a kognitivizmus egyeduralma • Az affektivitás fontossága a tanításban és a nevelésben: a kognitív és érzelmi tényezők összefüggése

3. Gondolatkísérlet • Ha létezne olyan pirula, ami minden érzelmet kikapcsol • bevennénk-e, amikor tanítani megyünk? • bevetetnénk-e diákjainkkal reggel, mielőtt az első óra megkezdődik?

4. IGEN Platón (i.e. 427-347) „… az érzelmek az elme alsó rétegéből származnak és megrontják az értelmet.” Spinóza (1675/1997) Etika „Az affektusoknak alávetett ember … nem a maga ura, hanem ura a sors!” Elster (1985) Az emócióknak a „cselekedetekben való közvetlen jelenléte elsöpri, aláaknázza a racionális mentális folyamatokat.” NEM Pascal (1643/1983) „A szívnek vannak érvei, miket nem ismer érvelő eszünk.” Solomon (1977) az érzelem a hitelesség záloga, önmagunk megismerése útján vezérfonal, alapvető értékeink forrása, a lélek életerejét adja. McClelland (1987) az érzelmek a motivációs rendszerek fontos részei, mert jelzik a természetes incentívek (pl. fájdalom) jelenlétét, és felerősítik a hatásukat. Isen (1978) az érzelmek kreatívabbá tesznek a problémamegoldásban. Ellentmondó válaszok

5. Különböző felfogások az emóciók és a viselkedés kapcsolatáról • Racionalista felfogás (a XVI. századi racionalista filozófia hagyománya) • az érzelmek a viselkedést dezorganizáló, zavaró elemek • az emberi élet primitív aspektusai • Biológiai felfogás (pl.Darwin,1859; Panksepp, 1998) • az érzelmek inkább komplex jelenségek, késői teljesítmények, • amelyek a biológiailag fontos helyzetekre való megbízható válaszokért felelősek • az emocionális reaktivitás a fejlődés magasabb fokán jelenik meg • Fiziológiai felfogás (pl. Grastyán Endre, 1974) • minden viselkedésnek van emocionális aspektusa • corticális és szubcorticális területek egyaránt fontosak az érzelmekben • Evolúciós pszichológiai felfogás (pl. Oatley & Jenkins 1996/2001; Forgács 2000/2001) • az érzelmi válaszok a társas környezettel való megküzdésnek hasznos, sőt alapvető eszközei • integrált kognitív /emotív/ motivációs rendszer

6. Az affekció hagyományos elhanyagolása a tudományos pszichológiában • A pszichológia tárgyának hagyományos hármas felosztása (Hilgard, 1980) • kogníció • konáció • affekció • A XX. századi pszichológia kutatásainak tárgya: • behaviorizmus: motivált, célorientált tevékenység (konáció, akarat) • kognitivizmus: hűvös, érzelemmentes megismerés, gondolkodás (kogníció)

7. Az affektív tudomány kialakulása • A hosszú elhanyagolás utáni visszacsapás • Kísérleti bizonyítékok az érzelmek és hangulatok kogníciót, döntéseket és viselkedést befolyásoló hatásáról (1970-es évektől) • Az evolúciós pszichológiai paradigma kialakulása (Barkow, Cosmides, Tooby, 1992; Buss, 1995) • Az idegtudomány fejlődése – az affektív idegtudomány megjelenése (Panksepp, 1998)  Ma: az affektív jelenségek tudományos vizsgálata a pszichológia legdinamikusabban fejlődő területe

8. Az affektív jelenségek spektruma (időtartamuk szerint) OATLEY, K., JENKINS, J. M. (1996/2001) Érzelmeink. Budapest: Osiris, 159. old.

9. Az affektív tudomány integratív természete PANKSEPP, J. (1998) Affective neuroscience. The foundations of human and animal emotions. Oxford, New York: Oxford University Press, 31. old.

10. Közös tanulság: integratív szemléletre van szükség • Integrált kognitív/érzelmi/motivációs rendszer: kialakulása az utóbbi 10 évben • Szemléletváltás: SPAULDING, W. D. (Ed.) (1994) Integrative view of motivation, cognition and emotion. Vol. 41 of the Nebraska symposium of motivation. Lincoln & London: University of Nebraska Press

11. Integrált kognitív/érzelmi/motivációs rendszer • Az érzelem és megismerés kapcsolata bonyolult, interaktív és erősen kontextusfüggő (Forgas, 2000; részletek: Oatley, Jenkins, 2001; Atkinson&Hilgard és mtsai, 2003/2005) • Az idegtudomány bizonyítékai a kognitív és affektív szabályozás összefüggéseiről (Damasio,1996;Panksepp,1989;Gazzaniga,2000; Oatley, Jenkins, 2001) • Pszichopatológiai bizonyítékok a kognitív, emocionális és motivációs hatások összefüggéseiről • Az emóciók kognitív feldolgozásának deficitje: alexithymia • Az amygdala szerepe az integrációban

12. A motivációs, érzelmi és végrehajtó funkciók integrációjára vonatkozó neuropszichológiai bizonyítékok • Nemcsak formális vizsgálatok, hanem • kevésbé strukturált találkozások a beteggel, • természetes környezetben történő megfigyelések  Egy neuroanatómiai rendszer sérülése következtében kialakuló magatartási változások olyan mintázatot mutatnak, ami jellemző az adott helyre vagy rendszerre, és a magatartás mindegyik dimenzióját, a kognitív, emocionális és végrehajtó funkciót egyaránt érinti • Pl.: jobb féltekei agyvérzéseknél • kognitív deficit: téri-vizuális tájékozódásban (bal oldali neglekt) • emocionális deficit: érzéketlenség mások érzelmi kifejezéseire • végrehajtó deficit: a döntési és tervezési képesség romlása

13. Miért fontos az affektivitás a nevelésben és a tanításban?

14. Az emberi agy (szinte) üres születéskor Hogy töltődik fel?

15. A nevelés – értékátadás – és a tanítás előfeltétele: affektív kötelék (kötődés) • A kötődési viselkedés – az állati kötődéshez hasonlóan – egy kötődés-személyhez való közelkerülést kereső, közelséget előidéző viselkedés, amely mögött egy veleszületett kötődési viselkedés-rendszer áll. (Bowlby, J. 1969/1982: Attachment and loss. Vol. 1. Attachment. New York: Basic Books.) • A kötődési kötelék olyan affektív kötelék egy személy és egy másik specifikus személy között, ami tartós, és még a szeparáció alatt is megmarad. (Bowlby, J. 1979: The making and breaking of affectional bonds. London: Tavistock; Ainsworth, M. 1982: Attachment: Retrospect and prospect. In C. M. Parkers & J. Stevenson-Hinde (eds.) The place of attachment in human behavior. New York: Basic Books, 3-30.) • specifikus – csak néhány személyhez • emocionális – ebből fejlődik ki a szeretet • kognitív komponense is van

16. A korai kötődés fontossága

17. Biogén amin rendszer és szociális deprivációKraemer és Clarke (1990) Noradrenalin  Dopamin mennyisége és aránya 5HT (hydroxitriptamin)  • normál társas környezetben nevelt állatoknál állandó • szociálisan deprivált állatoknál nem olyan stabil, emellett a corticalis és cerebelláris dendrit-elágazódás csökken, a limbikus és cerebelláris EEG változik  ez denervációs szuperszenzitivitáshoz vezet • a noradrenalin és dopamin rendszer izoláció okozta deficitje kritikus, mert normálisan ezek a rendszerek posztnatálisan tovább fejlődnek és összefüggésben vannak a stresszorokra adott figyelemmel és reakciókkal, a cirkadian ritmussal és a neuronális plaszticitással

18. Kötődési viselkedés és a cerebrospinális folyadék noradrenalin koncentrációja KRAEMER, G. W. (1992) A psychobiological theory of attachment. Behavioral and Brain Sciences, 15, 493-541, p. 501.

19. Kötődés és egymásrahangolódás • A kötődés zavara a kötődés tárgyának jelenlétében is felléphet, ha a kötődési partnerek nincsenek egymásra hangolva • Reite és Snyder (1982): majmoknál rövid szeparáció  közben az anya ösztruszba kerül  újra együtt a kölyök továbbra is a szeparáció 2. fázisára jellemző alacsony szívritmust, testhőmérsékletet mutatja • Field és Reite (1984): kistestvér születésekor iskolás kor előtti gyerekeknél mérések a szülés előtt, az anya kórházi tartózkodása alatt és utána: • játék alatti aktivitási szint • szívritmus • éjszakai felébredések száma • sírás mennyisége (percben) • alvás (összidő) • mély alvás időtartama a gyerek az anya visszatértekor a kétfázisú szeparációs válasz (1. tiltakozás, 2. kétségbeesés) depressziós (2.) fázisára jellemző reakciót ad: bár ott az anya, de nincs ráhangolódva.

20. Önkéntelen együttmozgás anya-gyerek interakcióban SZÁSZ S. (1987) Gyermekünk szótlan nyelve. Budapest: Kossuth Nyomda, 133. old.

21. Interakciós szinkronitás és kötődés „A kötődés olyan kapcsolat, amely két vagy több organizmus között alakul ki, kialakulásának folyamata viselkedési és fiziológiai rendszereik összehangolódásával jellemezhető. Az organizmusok kölcsönösen jelentésteli ingerlést biztosítanak egymás számára, és modulálják egymás arousal szintjét.” FIELD, T. M. (1985) In Field, T. M., Reite, M. (eds.) The psychobiology of attachment and separation. New York: Academic Press, 415.

22. Az anya-csecsemő összehangolódás hatásai • arousal-moduláció • nyílt viselkedés koordinációja • fiziológiai mutatók (szívritmus, vér-kortizolszint, stb.) szabályozása • érzelem-szabályozás • biogen amin rendszer egyensúlyának kialakulása • stresszel való megküzdés képességének kialakulása • kötődés kialakulása

23. A kötődés mérése embernél: az idegen helyzet • Bemelegítési fázis: az anya és gyerek bevezetése a szobába • 3 perces szabad játék: az anya nem kezdeményez, de természetesen válaszol a gyereknek • Egy idegen lép be a szobába, 1 percig csendben van, aztán az anyához, majd a gyerekhez beszél. 3 perc után az anya kimegy • Első szeparációs szakasz (max. 3 perc): az idegen interakcióban a gyerekkel • Első újratalálkozás (min. 3 perc): az anya visszatér, ha szükséges, megnyugtatja a gyereket, az idegen távozik • Második szeparáció (max. 3 perc): az anya kimegy, egyedül hagyja a gyereket • A második szeparáció folytatása (max. 3 perc): az idegen bejön, megpróbál játszani a gyerekkel • Második újratalálkozás: az anya visszatér, üdvözli és felveszi a gyereket, az idegen távozik. AINSWORTH & WITTIG, 1969, AINSWORTH és mtsai, 1978.

24. A kötődési stílusok kategóriái 12-18 hónapos korban

25. Kötődések az élet során „A [kötődési] kapcsolat egy optimális növekedési állapotot facilitál, amit az egyének változása, vagy kapcsolatuk változása, vagy elválásuk (szeparációjuk) és a nyomában bekövetkező viselkedéses és fiziológiai dezorganizáció veszélyeztet. Tehát a kötődések pszichobiológiailag adaptívak a szervezet szervezettsége, egyensúlya és növekedése szempontjából. Mivel a szervezet viselkedésrepertoárja, fiziológiai állapota és növekedési szükségletei integrált többváltozós komplexumot képeznek, ami a fejlődéssel változik, az élet során több különböző kötődést élünk át”. [Kiemelés: B.É.] FIELD, T. M. (1985) In Field, T. M., Reite, M. (eds.) The psychobiology of attachment and separation. New York: Academic Press, 415-416.

26. Az élet fontos kapcsolatait fenntartó pozitív érzelmek (szeretet, szerelem) és a gyerekkori kötődés • Funkcióik azonosak: • közelség-keresés / szeparáció kerülése • biztos bázis, ahonnan explorálhatja a világot • „biztos mennyország” – ahol megnyugodhat (Weiss, 1982, 1986, 1991) • Dinamikájuk is azonos: • ha a kötődési személy hozzáférhető és érzékeny – biztonságban érzi magát az ember, szeret, és bízik magában • ha nem • félelem, szorongás  ambivalens kötődés • vagy védekezés – elkerülő kötődés • Típusaik is azonosak: empirikus vizsgálatok: • HAZAN, C. & SHAVER P. R. (1987) Romantic love conceptualized as an attachment process. Journal of Personality and Social Psychology, 52, 511-524. • SHAVER, P. R. & HAZAN, C. (1988) A biased overview of the study of love. Journal of Social and Personal Relationships, 5, 473-501.

27. Tanárok érzelmi hatásának vizsgálata • BÁNYAI É., VARGA K., GŐSINÉ GREGUSS A. (2001) Szuggesztív egyéniségek: archaikus bevonódás tanárok és hipnotizőrök hatására. In Pléh Cs., László J., Oláh A. (szerk.) Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Bp: ELTE Eötvös Kiadó, 313-336. • Az áttételes jellegű érzelmi reakció mérése a 19 tételes Archaikus Bevonódási Skálával (ABS), ami a hipnózis kutatásra lett kifejlesztve • 8 tanár egyetemi előadásai után 454 diáknál • 14 hipnotizőr hipnózisa után • Csoportos helyzetben 245 hipnotizált személynél • Egyéni helyzetben 348 hipnotizált személynél  Eredmény: ugyanolyan magas archaikus bevonódás tanárok iránt, mint hipnotizőrök iránt csoportos helyzetben

28. A tanárok hipnózis-gyakorlatának és nemének interakciója

29. A tanárok iránti archaikus – affektív – bevonódás faktorai • Félelem a negatív megítéléstőlTételek pl.: El akartam kerülni, hogy a tanár csalódjon bennem; Aggasztott, hogy a tanár nem kedvel majd • CsodálatTételek pl.: Úgy éreztem, hogy a tanár nagyon bölcs; Rendkívüli csodálatot éreztem a tanár iránt • KötődésTételek pl.: Néha úgy éreztem, hogy nagyon erősen kötődöm a tanárhoz. Olyan érzés volt ez, amit általában csak a szüleim és a legjobb barátaim iránt érzek; Úgy tűnt, hogy a tanár minden szava és tette valahogy befolyásolta az érzéseimet • Függőség-igényTételek pl.: Azt akartam, hogy a tanár mondja meg, mit tegyek; Úgy éreztem, hogy a tanár a vezető, én pedig a követője vagyok

30. Érzelmek és a hozzájuk tapadó gondolkodási és cselekvési tendenciák Fredrickson, 1998, 2002; Frijda 1986; Lazarus, 1991 nyomán ATKINSON & HILGARD et al (2003/2005) Pszichológia Bp: Osiris, 424. old.

31. Érzelmek hatása az értékelésre és az ítéletalkotásra Lerner és Keltner (2001) nyomán ATKINSON & HILGARD et al (2003/2005) Pszichológia Bp: Osiris, 425. old.

32. Alice Isen és munkatársai boldogságkiváltó vizsgálataiban talált hatások OATLEY, K., JENKINS, J. M. (1996/2001) Érzelmeink. Bp: Osiris, 56. old.

33. Dicséret fontossága a nevelésben

34. A pozitív érzelmek megközelítésének történeti gyökerei A pozitív érzelmek jelentőségének hangsúlyozása a pszichológia tudománnyá válása előtti korban: • Biológiai jelentőség: i.e. VII. század: Erasistratos görög orvos: „szeretet-betegség” • Pszichológiai jelentőség: i.e. IV. század: Arisztotelész: Nikomakhoszi etika: a boldogság elérése az emberek célja • Etikai jelentőség: Szent Ágoston   keresztény teológusok Aquinoi Szent Tamás  – bár a nemkívánatos szenvedélyt kontrollálandónak tartották, – az Isten és ember iránti szeretetet erénynek tekintették

35. A pszichológiai hedonizmus elve • Hobbes (1588-1679) • A viselkedés mögött rejlő ok: a gyönyör keresése és a fájdalom kerülése • Wundt 3 dimenziós érzelemelmélete (1902): • dimenziója: kellemes – kellemetlen hedonikus dimenzió • dimenzió: feszültség – feloldódás • dimenzió: izgalom – megnyugvás • Grastyán (1974): • egy alapvető pozitív érzelmi minőség világosan megkülönböztethető volt mindvégig: • érzelmi kifejező mozgások: mosoly, nevetés • viszcerális válaszmintázat: az arc kipirul, noradrenalin szekréció, az agy szerotonin szintje nő

36. A negatív emóciók „uralma” az érzelemkutatásban • Az emóciók tudományos kutatása a XX. században főleg a „-” emóciókra koncentrált. Okai: • zavaró hatásuk  azonnali cselekvéskiváltás • Freud elfordulása az „öröm-elv”-től az I. vh. után • szorongás-centrikusság a poszt-freudistáknál pl. Karen Horney-nál (biztonság hiánya) • egzisztencialista filozófia: a választás szabadságának ára a félelem

37. A pozitív emóciók visszatérése a pszichológiába /1 • Olds-Milner öningerléses kísérletei (1950-es, 60-as évek) • pozitív incentívek felfedezése az 50-es években (drive-redukciós hipotézis már nem kielégítő) • az emóciók és motiváció centrális regulációjáért felelős struktúrák idegélettani vizsgálata (50-es, 60-as, 70-es évek – ld. Grastyán, 1974) • agyi jutalmazó területek biokémiája: • Stein (1975): noradrenerg neuronok az öningerlő neuronok  • később: ez csak indirekt hatás: egy másik catecholamin, a dopamin mediálhatja a jutalmazó hatást • opiát-hatás (Panksepp) • szerotonin szerepe (Phillips, Carter & Fibinger, 1976) • prefrontális hatás

38. A pozitív emóciók visszatérése a pszichológiába /2 • kapcsolati motiváció vizsgálata • kötődés-vizsgálatok • az „ego” hangsúlyozása az újabb pszichoanalitikus elméletekben • Anna Freud (1937): az „én” elhárító mechanizmusai • Heinz Hartman (1939): „konfliktus-mentes ego-szféra” • a remény megjelenése az analitikusoknál (French, 1952; Mowrer, 1960) • a megküzdés (coping) hangsúlyozása a 60-as években (Lazarus, 1966, stb.) • a kognitív motiváció felfedezése • az önmegvalósítás és transzcendencia-motívum a humanisztikus pszichológiában  a pozitív emóciók kutatása a 60-as évek végétől

39. A pozitív érzelmek evolúciós pszichológiai megközelítése • Összeköti a kötődés és a kapcsolati érzelmek kérdéskörét. • A pozitív érzelmek adaptív szerepét vizsgálja, hangsúlyozza. • Elméletei: • specifikus akciós tendenciák (megközelítés, az akció folytatása): Frijda (1986), Oatley & Jenkins (1996) Tooby & Cosmides (1990) DE: ezek az akciós tendenciák a pozitív érzelmeknél elég halványak, meghatározatlanok (szemben a negatív érzelmekkel) • Barbara L. Fredrickson (1998, 2001): a pozitív érzelmek „gyarapodási” elmélete: a pozitív érzelmek tágítják az ember gondolkodási és akciós repertoárját, és erősítik, építik tartós személyes erőforrásait

40. A pozitív érzelmek hatása az élettartamra Danner, Snowdon & Friesen (2001) 180 katolikus nővér régi naplójának elemzése alapján (4. csoport: legtöbb pozitív érzelem)

41. „A megelégedettség létra” Arcok és érzések A boldogság mérése

42. A boldogság komponensei Argyle (1992) összegzése szerint • Az öröm átélésének frekvenciája és intenzitása • Az élet egészével való megelégedettség mértéke • A depresszió, szorongás vagy más negatív állapotok hiánya

43. A boldogság és az élethelyzet összefüggése Ornstein és Carstensen (1991) összefoglalásában • Átlag boldogság 9 fokú skálán (USA): 6,5 • A lottó főnyeremény megnyerése után rögtön: hirtelen emelkedés, de 1 év után újra csak 6,8 • Baleset után paraplégiások először nagyon boldogtalanok, de 1 év után újra 6  A viszonyítási alap változik! • A gyakori „kis örömök” fontosabbak a boldogságszint meghatározásában, mint a ritka nagy eufóriák(Diener és mtsai, 1990: 6 hetes random hangulatbeszámolók után felvett boldogság-skálázása alapján.)

44. A boldogság hatásai • Hosszabb élet • Egészség és mentális egészség (r= 0,32) • Segítő viselkedés és szociabilitás (olyankor is, amikor a helyzet nem érdekes) • Munka, kevesebb hiányzás • Mentális aktivitás gyorsul, egyszerűsödik a stratégiája

45. A boldogság növelése • Rendszeres pozitív hangulat-indukció (torna, mozgás, boldog zene) – ld. saját kutatás: aktív-éber hipnózis • Kellemes aktivitások (egyénileg változó) • Kognitív terápia (tulajdonítsa a jót önmagának, reális várakozásokkal nézzen a jövőbe) • Szociális készség-tréning • Jó életstílus: • kielégítő kapcsolatok (házasság, stb.) • kielégítő munka (önmagában és szociálisan is) • jó szórakozás

46. Hatékony tanulás: flow – áramlat élmény megjelenése (Csíkszentmihályi) Teljes intenzív bevonódás: ehhez figyelemráfordítás, pszichés energia szükséges Gyönyör – pszichés energia nélkül is, DE: Élvezet – csak pszichés ráfordítással  A szelf növekedése – ha képesek vagyunk gyermeki módon „beleadni magunkat” a dolgokba

47. A boldog, optimális élmény: autotelikus = (görög) öncélú, önmagában megerősítő • Kihívást jelentő feladatokban • Amire koncentrálunk • Aminek célja van • Ami visszajelzést ad • Ami olyan mély bevonódást okoz, hogy kitörli a mindennapi élet frusztrációit • Ami kontroll gyakorlására nyújt lehetőséget • Ahol eltűnik a szelf, de utána paradox módon megerősödve tér vissza • Ahol az idő-élmény torzul

48. A flow-állapot modellje: kihívás-készség egyensúly JACKSON, S. A., CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (1999/2001) Sport és flow. Budapest: Vince Kiadó, 47. old.

49. Milyen tanár/nevelő képes boldog, optimális élmény kiváltására? • Aki maga is képes átélni ilyen élményeket • Jó empátiás készsége van • Magas érzelmi intelligencia jellemzi: • az érzelmek pontos észlelése és kifejezése • az érzelmekhez való hozzáférés, azok mozgósításának képessége • az érzelmek és az érzelmek „üzenetének” megértése • az érzelmek szabályozása (Mayer & Salovey, 1997; Mayer, Salovey & Caruso, 2000)

50. Alkalmazott affektív tudomány • A flow átélésének képessége • Az empátiás készség • Az érzelmi intelligencia FEJLESZTHETŐ!