Az élővilág legkisebb egységei

1. Az élővilág legkisebb egységei Sejtéseink a sejtről

2. Az élte fogalma, sejt Életjelenségek (összefoglalás a táblán) Élő rendszerek alrendszerei: • Határoló alrendszer: az élőlényt elkülöníti környezetétől, felveszi a szükséges anyagokat, felveszi az ingereket (pl. a bőr) • Működő alrendszer: az élőlény és környezete között anyagcserét folytat. (pl. szervezetünk szervrendszerei) • Információhordozó alrendszer: irányítja a másik két alrendszert, összehangolja azok működését, feladata a szaporodás is. A három alrendszer szükséges és elégséges feltétele az élet kialakulásának. A három alrendszer között nagy kémiai körfolyamatok biztosítják a kapcsolatot. Minden élő rendszer nyílt anyagi rendszer: környezetétől folyamatosan anyagot és energiát vesz fel • Anyagfelvétel szerint : • Autotróf : növények • Heterotróf: állatok • Energiaigény szerint: • Fototróf: növények • Kemotróf: állatok Környezet fogalma az egyed alatti szerveződési szinteken: lásd táblán!

3. Sejttípusok: prokarióta A legkisebb élő rendszer a sejt. Típusaik sejtfelépítés alapján. • Prokarióta sejtek: baktériumok, nem rendelkeznek sejtmaggal • Eukarióta sejtek: sejt magvasok Sejtfelépítésük: nincs sejtmagjuk, sem sejtszervecskéik. (Sejtszervecske: a sejten belül valamilyen feladat elvégzésére hártyával elkülönült térrész.) Részei: gyűrű alakú örökítőanyag (DNS), sejtplazma, sejthártya, sejtfal, tok, ostor Méretük: mikrométeresek 10-6 m (a mm 1000 –ed része) Vizsgálatuk: Nagyon nagy nagyítású fénymikroszkóppal már láthatók, de belső felépítésüket elektronmikroszkóppal lehet vizsgálni.

4. Sejtek vizsgálata mikroszkóppal Mikroszkópok működési elve: • Fénymikroszkóp: a mintán áthaladó fénysugarakat két gyűjtőlencse fókuszálja a megfigyelő szemébe. Maximális nagyítása: 1500 X • Elektronmikroszkóp: a fényt elektronnyaláb helyettesíti vákuum mellett dolgozik: a légkörben szóródik az elektronnyaláb. A lencséket elektromágneses terek helyettesítik, ezekkel lehet az elektronnyalábokat fókuszálni. Nem a szemünkbe jut a sugár (vakságot okozna), hanem egy képernyőn keresztül látjuk a tárgyat. Több 10 vagy 100 ezerszeres nagyítással rendelkezik.

5. Eukarióta sejt, állandó sejtalkotók Az eukarióta sejtek mérete:10-100 mikrométer. (0,1-0,01 mm) Az eukarióta sejtek állandó sejtalkotói: • Sejtmag: A sejt életének szabályozása, szaporodás. • Belső membránrendszer: fehérje szintézis, és a keletkezett fehérjék felhasználási helyükre szállítása. • Mitokondriumok: a sejt energia termelő szervecskéi. • Lizoszómák: a sejtbe került nagyobb méretű anyagok lebontása. • Sejtplazma: a itt mennek végbe sejt anyagcserefolyamatainak többsége. • Sejthártya: körülhatárolja, védi a sejtet, felveszi és leadja az anyagokat, ingerfelvételben játszik szerepet.

6. Eukarióta sejttípusok eltérések a felépítsében • Növényi sejt jellemzői: • Sejtfallal rendelkezik: cellulózból épül fel, véd, megadja a sejt alakját. • Sejtüreg (Vakuolum): vizet tartalékol. • Zárvány: a sejtben keletkező káros anyagok, raktározott anyagok elkülönítése oldhatatlan formában. • Zöld színtest: ebben megy végbe a fotoszintézis. • Gomba sejt jellemzői: • Sejtfallal rendelkezik: kitinből épül fel, véd, megadja a sejt alakját. • Állati sejt: • Sejtközponttal rendelkezik: ezzel mozgatja a sejtosztódás során az örökítőanyagot.